Keresi Európa a lehetséges energiabeszerzési forrásokat
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.01.29. 07:37 | Frissítve: 2023.01.29. 07:37
Budapest - Február 5-én életbe lép az orosz kőolajra vonatkozó szankciós csomag újabb fejezete.
Minden követ megmozgatnak az európai uniós kormányok, hogy energiát biztosítsanak országaiknak. Az olasz kormányfő például napok óta járja az észak-afrikai országokat: földgáz-beszerzési megállapodásokat köt.
Közben egyre közeledik február 5-e, amikortól az orosz kőolajra vonatkozó szankciós csomag újabb fejezete lép életbe: tilos lesz a finomított kőolajtermékek behozatala is Oroszországból. Európa Indiából és Kínából pótolhatja a kiesést, ami szakértők szerint jóval drágább lesz.
A líbiai külügyminiszter fogadta a tripoli nemzetközi repülőtéren a Giorgia Meloni vezette olasz küldöttséget. A tavaly október végén beiktatott olasz kormányfőnek ez az első külföldi körútja. A hét elején még Algériában tárgyalt: ott is Olaszország energia-ellátása volt az egyik fő téma.
Meloni, külügyminiszterével, Antonio Tajanival és belügyminiszterével, Matteo Piantedosival az oldalán jelentős eredményeket ért el az elmúlt napokban.
Algírban aláírták azt az energetikai megállapodást, amelyet még Meloni elődje, Mario Draghi készített elő az algériai elnökkel az orosz-ukrán háború kitörése utáni első hónapokban. Az egyezség értelmében Algéria, amely a Transmed vezetéken keresztül már most is a legtöbb földgázt importálja Olaszországba, az idén tovább növeli a gáz-szállításait. És előkészíti egy új csővezeték építését is Szicília irányába.
„Ezt a nagyszabású projektet még a parlamenti ciklus vége előtt megvalósítjuk. Az úgynevezett Mattei-terv segítségével Olaszországot Európa energia-ellátó központjává tesszük. A ma aláírt megállapodások révén bővítjük a földgáz-ellátásunkat, és fenntarthatóbbá tesszük az energia-termelésünket is” – mondta akkor Giorgia Meloni.
Az olasz kormányfő szombaton újabb földgáz-beruházást kötött, ezúttal Líbiával. Az ENI olasz energiavállalat a következő években 8 milliárd dollárt költ arra, hogy a líbiai állami olajcéggel közösen kiaknázza az ország két, a közelmúltban feltárt tengeri gázmezőjét. A tervek szerint 2026-tól megindulhat a gázszállítás a lelőhelyekről.
Az észak-afrikai országokkal kötött megállapodások segítségével Olaszország tovább függetlenítheti magát az orosz gáztól. Az Oroszországgal szembeni szankciók üzemanyag-piaci hatásaitól azonban így sem tud menekülni. Legutóbb épp a hét közepén tüntettek az olasz benzinkutasok, akik azt állítják: a kormány őket próbálja felelőssé tenni az üzemanyag-árak emelkedése miatt.
Szakemberek figyelmeztetnek: az üzemanyagárak további emelkedése is borítékolható, hiszen a február ötödikén életbe lépő újabb brüsszeli szankciók már az Oroszországból származó finomított olajtermékek importját is megtiltják. Emiatt pedig tovább emelkedik majd a benzinnél már most is jóval drágább dízel ára.
Még mindig bizonytalan, hogy Európa hogyan lesz képes pótolni a kieső orosz importot.
A szankciók miatt kieső orosz üzemanyag-import pótlására ugyanis új, távoli piacok után kell néznie az európai országoknak. Felértékelődhetnek az India és Kína által kínált import-lehetőségek – Európa innen pótolhatja a kieső orosz importot – mondja a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője, aki elmondta azt is: ezek a források csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, és a hosszabb szállítási útvonal miatt drágábbak az orosz importnál.
„Ráadásul a kínai és indiai finomítók is jelentős részben orosz kőolajat használnak. Brüsszel új, februári szankciója tehát úgy sodorja veszélybe Európa ellátásbiztonságát, hogy az EU ugyanúgy orosz eredetű olajat fog használni, csak azt ezentúl kínai és indiai közvetítőkön keresztül, jóval drágábban vásárolja majd meg” – fogalmazott Hortay Olivér. Emlékeztetett:
Magyarország mentességet harcolt ki magának a február ötödikén életbe lépő szankciók alól, de az intézkedések piaci hatásait ennek ellenére is megérezhetjük – az üzemanyagok ára Magyarországon is tovább emelkedhet.