Adósodik a magyar: ismét ellepi az országot az újabb hitelválság?
Szerző: portfolio.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.08.02. 06:22 | Frissítve: 2016.08.02. 07:56
Budapest - Nem számolnak a devizahiteles összeomláshoz hasonló következménnyel, ezzel együtt nem árt az óvatos költekezés.
Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? A portfolio.hu gazdasági hírportál részletes elemző írása ezekre a kérésekre igyekszik válaszolni.
Tény, hogy tranzakciós alapon, vagyis a hitelfelvételek és -törlesztések eredményeként immár második hónapja nőtt júniusban a magyar lakosság banki hiteltartozása. Fontossági sorrendben az alábbiakkal magyarázzuk a hitelezés beindulását:
- megérkezett a lakáspiacra az elmúlt évek óriási, válság miatt elhalasztott lakáskereslete,
- a rendszerváltás óta nem látott alacsony szinten tartózkodik a lakossági hitelek kamatszintje,
- számos kormányzati intézkedéscsomag (pl. a CSOK és a 3%-os kamatozású támogatott hitel) segíti a lakáshoz jutást, és ösztönzi a hitelfelvételt.
A fentiekből következik, hogy a hitelállomány növekedése idén megkezdődhet. Az aggódó kérdés tehát nem alaptalan: nyakunkon lenne az újabb "devizahiteles" válság?
A gazdasági hírportál három kérést fogalmaz meg, s keresi a válszokat.
1. Nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel?
Értékelésük szerint egyelőre nincs szó túlzott eladósodásról.
Az elmúlt 12 hónapban 841 milliárd forintnyi lakossági hitel talált "gazdára" (ebből 441 milliárd volt lakáshitel), ami csak valamivel több mint a fele a 2006-os hitelfelvételi volumennek, kevesebb mint fele a 2007-esnek, és alig több mint harmada a 2008-as szintnek.
A magyar lakosság hiteltartozása a megtakarítások mindössze 20%-ára rúg, miközben az eurózónában ez az arány 32%. A GDP-hez képest 22%-os az eladósodottságunk, miközben az eurózónában ez 59%.
2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül?
Egyelőre nyoma sincs annak, hogy az MNB szigorítana monetáris politikáján.
A kamatkockázatot fix kamatozású hitel felvételével lehet egy időre kiküszöbölni, de ennek természetesen ára van. Az MNB legfrissebb adatai alapján 1,9 százalékponttal drágábbak például az 5-10 évre fixált kamatozású hitelek legfeljebb 1 éves kamatperiódusú versenytársaiknál.A fix kamatozású hitelek további térnyerése várható amiatt, hogy 2017 áprilisától életbe lép az MNB jelzálogfinanszírozási szabálya is, amely egyre inkább a hosszú lejáratú (jelzáloglevél típusú) finanszírozás felé mozdítja el a bankokat.
3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak?
Az elemzők válasza: a jelenlegi forinthitelezés egyértelműen kisebb kockázatú a válság előtti devizahitelezésnél.
A hitelfelvevő háztartások jellemzően nem futnak nyitott devizapozíciót, vagyis mivel forinthitelekről van szó, az árfolyamkockázat miatt nem fog megemelkedni a törlesztőrészletük. A devizahitelek korábbi előnyét, az alacsony kamatszintet mégis élvezhetik a hitelfelvevők. A kamatkockázat jóval kisebb törlesztőrészlet-emelkedést jósol pénzügyi sokk esetére, mint a korábbi árfolyamkockázat. Mint másutt szerte a világon, nálunk is él a jegybank a makroprudenciális politika eszköztárával, vagyis várhatóan megfékezi a hitelkiáramlást, ha túlzott magán-eladósodás kezdene kialakulni.
A lakosság kockázatkerülése is erősödött: ma már jóval rövidebb futamidő és alacsonyabb hitel/lakásfedezet érték (LTV) mellett adósodnak el a háztartások.
A portfolio.hu táblázatokkal, részletes elemzésekkel megtüzdelt cikkének konklúziója:
Elhamarkodottnak tűnik tehát az a vélemény, amely szerint a hitelezési ciklus jelenlegi szakasza akár a hitelkiáramlás mértéke, akár a kamatkockázat miatt hasonló egyéni törlesztési nehézségekkel és makrogazdasági kockázatokkal fenyegetne, mint a kétezres évek közepén felfutott devizahitelezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene szigorítania a hitelezési szabályokon a jegybanknak, ha a fenti körülmények megváltoznak, és valóban túlzott eladósodás indul meg a háztartásoknál. Amíg egy ilyen állapot eljön, valószínűleg néhány év még eltelik.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)