Nagyon sokan mentek el Tiszacsegére egy jó halászléért – videóval, fotókkal
Szerző: Pálffy Andrea/Árvay Sándor | info@mcdb.hu Közzétéve: 2019.07.06. 19:40 | Frissítve: 2019.07.06. 21:59
Több mint három tonna halból főtt a hagyományos és a korhely halászlé szombaton Tiszacsegén. A kisvárosban 12. alkalommal rendezték meg a csegei halászlé ünnepét, amelyre most is több ezer látogató érkezett.
Türelmesnek kellett annak lennie, aki meg akarta kóstolni a finom halételeket szombaton Tiszacsegén, nagyon sokan látogattak ki ugyanis a Tiszacsegei Halászlé Fesztiválra.
A 12. csegei halászlé ünnepen senki nem marad éhen, több mint három tonna halat dolgoztak fel azért, hogy mindenki megkóstolhassa a város leghíresebb fogásait.
- Mindegyik halászlének megvan a maga titka. Mi, annak ellenére, hogy kézzel passzírozzuk a halászlét a mai napig, egy kicsit hígabb lével készítjük, tálaljuk – mondta el Szalai János csárdavezető.
A csegei rendezvény egyaránt népszerűsíti a halfogyasztást és a tiszai turizmust is. Munkájuk eredményes:
12 év alatt megtízszereződött a látogatók száma.
- A kezdet kezdetén olyan ezer-ezerötszáz fő volt itt jelen a fesztiválon, és azt követően minden évben többen és többen jöttek. Manapság az egész nap folyamán olyan 10-12 ezer ember megfordul a fesztiválon – tudtuk meg Nagy Sándor főszervezőtől.
A tiszacsegei fesztiválon azokra is gondoltak, aki nem szeretik a halászlét, számukra készült például a sült keszeg vagy ponty.
A csegei halászlé nyolc pillanata, fényképeken
Egy: a hirtelen jött szombat déli ötlettől (ruccanjunk ki a tiszai halászlé-fesztiválra) a csegei megérkezésig egy óra telt el.
Kettő: sokan gondolkodtak hasonlóképp... polgárőrök, önkéntesek, rendőrök terelték a forgalmat a töltés mentén kialakított mezei parkolóba. Ezrével álltak a kocsik, amíg a szem ellátott.
Három: ez már előre vetítette, mi lehet a helyszínen.
Négy: a hatalmas sorok láttán a most érkezett utazó is végigjárja a maga Canossáját, felfedezni, hátha van valahol még egy/több félre eső sátor, kevesebb várakozóval. S aztán, mint mindenki, ő is visszatér a kiindulóponthoz.
Öt: a halászléhez két óriási sor kígyózik, a sült hal árusítójához a harmadik. Opciónak kínálkozik még a csárda, ahol eredeti áron, 2200-ért kínálják ugyanazt, amit a sátorban akciós féláron. S a csárdában nem árulnak zsákbamacskát: a türelmetlenkedőt megnyugtatják, minimum egy óra, míg rendelését kézhez kapja.
Hat: a kisgyermekkel érkezők ilyenkor vattacukorra, vagy fagylaltra váltják a csegei halászléről szőtt álmaikat, a felnőttek, beletörődve sorsukba, beállnak a sorba. A férfiak csoszognak előre, lépésről lépésre, az asszonyok megpihennek, s várnak az asztalok melletti hűsben.
Hét: akárcsak kocsival az 53 kilométeres utazás Debrecenből Tiszacsegére, a forró halászlevet őrző hatalmas üstök közelébe jutni is egy órát tart. "Egy sima, egy korhely, helyben fogyasztásra" - lihegi a pultnál a varázsszavakat a tikkadt vándor, aztán a padokra lehuppanva gyorsan bekanalazza a valóban ízletes halászlevet.
Nyolc: nem morfondírozik azon, hogy a kétórányi utazás és az egy órás sorbanállás arányban van-e az ízek nyújtotta gasztroélménnyel, megpihen inkább egy kicsit a szőke Tisza partján, nézi a kompot, s elmereng azon, hogy hazaérve, letéve a kocsit, miként lép a hűtőszekrényhez, hogy hűs sörrel öblítse le az út porát...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)