Újabb virágkor köszönt a Balaton fővárosára?
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.05.26. 10:35 | Frissítve: 2024.05.27. 13:29
Keszthely kulturális vonzerejét mindenekelőtt a Festetics-örökségnek köszönheti. Ám érdemes a környéken is kirándulásokat tenni.
Keszthelyt az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően már nemcsak kulturális értékei, történelme révén illeti meg a 2000-ben hitelesített „Balaton fővárosa” cím használata.
![Újabb virágkor köszönt a Balaton fővárosára?](upload/images/wp_cikkek/2024/keszthely1.jpg)
A Balaton északnyugati csücskében (Hello Keszthely)
Négyévszakos célok
„A város a Balaton régió legjelentősebb történelmi és kulturális örökségével rendelkezik, páratlan természeti környezetben. Összehangolt fejlesztésekkel, összefogással sikeresen kamatoztatni tudtuk ezeket a talentumokat és jelentősen erősítettük a város versenyképességét, aminek révén Keszthely újra méltó helyet foglalhat el a turisztikai palettán” – fogalmazott Manninger Jenő polgármester.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszthely2.jpg)
Különösen az irányban tettek határozott lépéseket, hogy négyévszakos turisztikai kínálatot alakítsanak ki. Ennek máris látszik az eredménye, hiszen 2022-höz képest megkétszereződtek az őszi és tavaszi vendégéjszakák, s összességében 40 százalékkal javult az éves mutató. Erről beszélt egy sajtóbeszélgetésen Manninger Jenő a tavaly májusban átadott Sirius szállodában, melynek turizmusba való bekapcsolódása jelentős minőségi és mennyiségi ugrást jelentett a négyévszakos célok eléréséhez. Ezzel a legújabb szállodai összberuházásoknak köszönhetően már több mint 300 vadonatúj, négy csillag superior minősítésű szoba és komplex szolgáltatások fogadják a vendégeket a parton.
A szálláshelyek jelentős bővülése (6000 férőhely) mellett javult a város megközelíthetősége, már Fenékpusztáig elér a gyorsforgalmi út. Az idegenforgalmi adóbevételek 70 százalékkal nőttek. Mindezek alátámasztják a polgármester szavait, miszerint Keszthely az utóbbi időszakban a legdinamikusabb fejlődést produkálta a Balaton térségében.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszt3.jpg)
A vendégek egyharmada külföldi, a legjelentősebb küldőpiacok Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, és Szlovákia.
A Balaton-part fejlesztési terveiben olvashatunk teraszos büfék létesítéséről a pavilonsor és a hátsó nagy parkoló között, amelyek a tavaszi és őszi időszakban is kiszolgálják az érkezőket. A vendéglátóhelyeknek a strand felől, és a korzóról is lesz bejáratuk. A tervekben a strand bővítése és impozáns szökőkút megépítése is szerepel.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszt4.jpg)
A fasorok városa
A faültetési program keretében közel 300 új fával gyarapodott Keszthely. Az ikonikus Fenyves allét 138 éve telepítette Gróf Festetics II. Tasziló. Ez hazánk legidősebb és leghosszabb kettős feketefenyő fasora, mely Keszthelytől egészen Fenékig 7,8 km hosszú. A fekete fenyők egyharmada már hiányzik, de a város célként tűzte ki a visszatelepítést és helyreállítást.
A Fenyves allé mellett a védett vadgesztenyesor, a Sétáló utca gömbkőrisei is a „város éltető artériái”, amelyeket élményláncként szeretnének tematikus programokkal, vezetett városismereti sétákkal, kerékpártúrákkal összekötni. (A vadgesztenyesor alapot is adhatott annak a feltevésnek, hogy Keszthely nevét sokáig a gesztenye szóból eredeztették. Ma már az az álláspont, hogy a latin castellum szóból ered, a 4. század második harmadában épült fenékpusztai római erőd nyomán.)
A Festetics Kastély parkja reggeltől estig ingyenesen látogatható, s ez a nyugalmas helyszín roppant népszerű a keszthelyiek és az idelátogatók körében egyaránt. Tájképi értékei közé tartoznak a Festetics György korából való páfrányfenyő, a kerti tó és környéke is.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszt5.jpg)
Festetics-örökség
Keszthely kulturális vonzerejét mindenekelőtt a Festetics-örökségnek köszönheti. A hazai agrárkultúra fejlődésében jelentős szerepe volt a Georgikon Mezőgazdasági Szakiskola jogelődjének, az 1797-ben Európában elsőként létrehozott tanintézetnek, melyet gróf Festetics György alapított. A negyedik legnagyobb magyarországi főúri kastély 1817-től rangos kulturális események helyszíne. A 80 ezer kötetes könyvtár Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. Az akkoriban évente kétszer sorra kerülő Helikon költői ünnepségeknek is köszönhetően nevezte a város előtt verssel is tisztelgő Berzsenyi Dániel „kis magyar Weimarnak”. Keszthely első virágkorát Festetics Györgynek köszönhette.
De hogy a jelen kulturális újdonságáról is szóljunk: 2024-től Keszthely lesz a helyszíne a Bujtor István Filmfesztiválnak, amelyre 13 évig Balatonszemesen került sor. Augusztus 22-25-ig koncerteket, retro utcabált, veterán autós találkozót, gasztro-rendezvényeket terveznek a filmfesztivál kísérőprogramjainak.
Július 5-7. között kerül sor a hagyományos KeszthelyFest2024-re, mely ugyancsak nagy tömegeket vonz.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszt6.jpg)
A látnivalók közül említsük még a Szendrey telepen álló Szendrey Júlia Emlékházat, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható. Júlia édesapja a Festetics-birtok gazdatisztje volt. Ebben az épületben 2009 óta kiállításon ismerhetjük meg Petőfi Sándor múzsájának, feleségének életét, munkásságát, aki naplót, esszéket, kisprózát is írt. Közös gyermekük, Zoltán 1848. december 15-én Debrecenben született a Batthyány utca 16 alatt. Tragikus, rövid élet, 22 esztendő jutott neki. Fotókkal, dokumentumokkal róla is megemlékeznek édesanyja szülőházának tárlóiban.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszt7.jpg)
Római erőd nyomai Fenékpusztán
Szintén a Fenyves allén, a Szendrey-ház közvetlen közelében különleges látnivalóval várja a látogatókat a Georgikon Lovasközpont, a hazai versenylótenyésztés, lovas- és ménesgazdaképzés centruma. Lovasoktatásra és fogattúrára is lehet jelentkezni. Innen a Fenyves allén lovaskocsin vagy lóháton is eljuthatunk Fenékpusztára, az egykori nemzetközi hírű ménesbirtokra, ahol ma komplex szabadidő központ működik.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszt8.jpg)
A teljeskörűen felújított épületegyüttesben látványos interaktív kiállításokon ismerkedhetünk a Festeticsek múltjával, a 19. századi magyar lótenyésztéssel és lovassporttal. A majorság területén állt a 4. században épített fenékpusztai késő-római belső erőd, amellyel a keszthelyi Balaton Múzeum állandó kiállításon foglalkozik. Fürdők, lakóépületek, magtárak voltak itt, s a régészek szerint egy ókeresztény bazilika is.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/keszt9.jpg)
Ha a környéken kirándulgatunk bármelyik évszakban, akkor történelmünk későbbi korszakainak emlékeivel is találkozhatunk – Hévízen, Badacsonyban, Györökön, Szigligeten, Tapolcán, a Kis-Balatonnál, Zalaváron, Zalaszántón, Sümegen…
További információk itt és itt olvashatók.