Szia dobozos! Magyar vagy?
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.04.21. 12:00 | Frissítve: 2011.04.21. 12:00
Debrecen, Hajdúhadház, Bocskaikert – A termelők 30-40 forintot kapnak literjéért, míg a vásárlók a másfeles zsírtartalmú, dobozos változatért legalább százötven forintot fizetnek. A Dehir.hu utánjárt, aki akar, tud-e hazai tejet is venni.
A tej olykor élet és erő forrása, más gasztronómiai nézetek (például a paleolit táplálkozást taglaló könyvek) szerint pedig egyáltalán nem egészséges. A magyar háztartások többségében azonban valószínűleg a kenyérrel emlegetik párban, mint alapvető élelmiszert. A termelők 30-40 forintot kapnak literjéért, míg a vásárlók a másfeles, meglehetősen híg, az eredetire (szerintünk) csak nyomokban emlékeztető ital dobozos változatáért legalább százötven forintot fizetnek. De akár ennek a dupláját is ott hagyhatjuk a pénztárnál, attól függően, hol szeretnénk beszerezni mindennapi italunkat a pohár tej, tiszta fej párhuzam kedvéért.
Ha elautózunk a közeli Hajdúhadházra, német és lengyel termékek garmadájával találkozhatunk az ottani Lidl áruházban. (Debrecenben ez a kereskedelmi lánc történetesen nincs jelen.) Itt akadtunk egy csinos, karcsú dobozos tejre, melyen ott a kis jel, miszerint ezt magyar áru. Ha nem vesszük kézbe, biztos, hogy eszünkbe nem jutna, hogy a Pilos márkanév magyar terméket takarhat. Az, ráadásul kupakos, tehát kulturáltan, különösebb takarítási szükségletek tehetjük vissza a hűtőbe.
Ha már itt járunk, átgurulunk a szomszédos Penny Marketbe, ahol többféle Sissy-terméket is találtunk. A Sissy név minket a néhai Erzsébetre emlékeztet, aki Ferenc József felesége volt, osztrák császárné és magyar királynő, kora egyik legszebb asszonya. A hagyomány szerint kifejezetten szimpatizált a magyarokkal. A nevét viselő dobozos tej viszont Németországból származik. Ugyanakkor a Sissy túrón azt olvassuk, hogy nádudvari, a Sissy tejfölön meg azt, hogy miskolci... Ami némileg fokozza bizonytalanságunkat. Azt persze nem tudjuk, e két utóbbi termék gyártásánál milyen tejet használtak fel: hazait, vagy német eredetű Sissy márkájút, szerencsére mostani túránk célpontjai nem a tejtermékek, hanem a tejek, így nem kell tovább tépelődnünk.
Visszatérve Debrecenbe, első utunk egy Interspar üzletbe vezet, itt is tejet keresünk és találunk. Dobozosok garmadája ötlik szemünkbe: van köztük magyar és német egyaránt. Kiemelt helyet foglal egy olyan tej, melynek neve Landmilch, és 200 forint feletti áron kapható, ami a minőséget illetően ígéretesnek tűnik.Mi azonban szeretnénk gépjárművet vezetni, ezért nem iszunk (tejet sem). Továbbgurulunk, a cél a város széle. Irány a Cora. Az ár rendkívül visszafogott, a zsírtartalom is (másfél százalékos), a Latte név pedig németországi eredetre utal. Innen csak egy ugrás a közeli Aldi. Az itt található Milfina tej magas zsírtartalmához alacsony ár társul, a gyártó pedig a Miskolci Tejüzem.
Ennél a pontnál egy kicsit megállunk és eltűnődünk, vajon mi alapján születik egy-egy márkanév. Mert az angolosan hangzó milk, vagy a szláv moloko (a negyvenesek még tanultak oroszt!) nincs messze egymástól. Ellenben elég messzire esik innen a tej szó. Meglehet, ruhában és cipőben, traktorban és tévében talán tetszetősebbek a nagy márkák hangzatos nevei, tejben viszont mi beérnénk a prózai és közönséges magyar nyelvet idéző névváltozatokkal is.
Bár szempont, hogy hasonlót hasonlóval vessünk össze, még egy tejet csak behúzunk a sorba: ez nem dobozos, hanem palackos. Kétliteres műanyagflakonban kínálja délutánonként a Debrecen környéki kistelepülésre érkező őstermelő. Zsírtartalma elég magas lehet a sorban állók szerint, literje 120 forintba kerül. A mérsékelt árért cserébe viszont otthon forralni, hűteni és töltögetni kell. Amire nem mindenkinek van ideje, energiája. Viszont ha vállalja, garantáltan friss és hazai tejet ihat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)