Ilyen Németország karácsonyi fővárosa
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.12.07. 10:35 | Frissítve: 2019.12.16. 10:17
Drezda – Advent idején Drezda lép elő fővárossá Németországban. Nemcsak a Frauenkirche, a Zwinger, a hangulatos Elba-part, vagy Európa leggazdagabb kincsestára vonzza a látogatókat, hanem a karácsonyi vásár is – már 1434 óta.
A Striezelmarkt Németország legnagyobb és legrégibb adventi rendezvénye. Idén már az 585. úgynevezett mézeskalácsvásárt tartják, melyre évente két és félmillióan kíváncsiak. Fafaragók, kékfestők, fazekasok, kovácsművesek árulják ilyenkor különleges portékáikat. Idén november 27-én kezdődött és tart egészen karácsony szent estéig. A fő esemény helyszíne a Régi piactér, de a Frauenkirche környezete is a karácsonyi készülődés jegyében van feldíszítve. (1999-ben a Striezelmarkt piramisa bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe, hiszen 14 méterével a legmagasabb volt a világon.) A piramisünnepet idén december 14-én tartják. A Neumarkton ebben az évben az 1830 és 1920 közötti időket idézik. Aki elmegy ebbe az adventi forgatagba, az megérti, miért is nevezik Drezdát Németország karácsonyi fővárosának. Az Elba-parti város mindig is nagyon készül az ünnepre, s ehhez ma már az is hozzátartozik, hogy a biztonságra is nagy figyelmet szentelnek.
1434 óta karácsonyi vásár Drezdában (Fotók: www.germany.travel )
Legutóbb nyár végi ottjártunkkor magunk is közelről láthattuk Drezda kulturális forgatagát. A Zwinger Wallpavillonjában például a Residenz Zenekar kiváló gálakoncertjét élvezhettük. Mozart, Dvorak, Bizet és Vivaldi mellett egy ária is elhangzott Lehár Ferenc Giuditta című művéből, mely már inkább opera, mint operett. Az operaház előtti téren déltájt harsogó katonazenekar masírozott végig. A „Hop on, Hop off” városnéző busz emeleti első ablakából szép volt a város, majd kiszállva a folyó túloldalán a ifjúkorunk kedvenc nedűjét, a Radebergert kortyolgatva az Elba-parti sörkertből csodálhattuk a kastélyokkal teli parkok, erdők sokaságát, hiszen a statisztikák szerint is Drezda 62 százaléka zöld.
A Sixtusi madonna és az Alvó Vénusz
A szász tartomány félmilliós fővárosa a cseh határ közelében fekszik. Nem véletlenül nevezik „Elba Firenzéjének”, hiszen a folyó és a part a város életének szerves része, s Drezda az évszázadok során ugyanúgy a kultúra központjává vált, mint itáliai testvérvárosa.
Erős Ágost választófejedelem és fia fél évszázad alatt egyedülálló műgyűjteményt hoztak létre a Zwingerben. Jövőre, 2020-ban lesz Erős Ágost születésének 350. évfordulója. Számos eseményen emlékeznek rá, így a Moritzburg kastélyban ez alkalomból kiállítás nyílik április 1-jén, amely a leghíresebb szász választófejedelemhez kapcsolódó mítoszokra, legendákra épül.
A Drezdai Képtár Régi mesterek gyűjteménye különleges gazdagságával előkelő helyet foglal el a világ múzeumainak sorában. Olyan gyöngyszemek láthatók itt, mint Raffaello 500 éve festett Sixtusi madonnája, Giorgione Alvó Vénusza, Vermeer Levélolvasó lánya, és sorolhatnánk a két Cranach, Dürer, Tiziano, Rubens vagy Rembrandt remekeit. Az átépítések miatti rendkívüli helyzetben most 2020. január 6. és február 29. között azonban zárva tart a kiállítás. Jelenleg január 5-ig a leghíresebb művek közül 55-öt lehet látni a földszinti teremben, február 29-én azonban mindhárom szinten teljes pompájában újra nyit a Régi mesterek gyűjteménye.
Drezda fekete napjai, a szövetséges erők 1945. február 13-14-i már indokolatlan bombázásai a Zwingerben is hatalmas károkat okoztak, s nem kis időnek kellett eltelni, hogy ismét régi fényében ragyogjon.
A Frauenkirche számozott kövei
Különleges története van a 2005-ben újra felavatott Frauenkirchének (Miasszonyunk temploma) is. Az evangélikus templom 1726 és 43 között épült, s gigantikus méreteivel uralta a 18. századi városképet. Híres homokkő-kupolájával azonban áldozatul esett az 1945-ös légitámadásnak esett. Az épület a február 13-i bombázást látszólag részben túlélte, ám két nappal később az egész váz összeomlott. 1946-ban az újjáépítési tervben még szerepelt, ám az egyházi épületek sorsát nem igazán szívén viselő NDK-hatalom azt találta ki, hogy a romok „mementókét” maradjanak érintetlenül. A rendszerváltozásnak kellett eljönni, hogy 1990-ben egy civil kezdeményezés a templom megmentését tűzze ki célul. A „Drezdai hívó szó” mozgalom hatására szerte a világból érkezett a segítség, és összegyűlt a 180 millió Euró. Nagyon aprólékos munkával, az eredeti (megszámozott) kövek visszaépítésével 2004. április 13-ra az utolsó kő is a helyére került. Ezerhétszázan fértek be a 2005. október 31-i megnyitóra, s azóta a templom ismét a város emblematikus épülete.
Felbecsülhetetlen értékű cseresznyemag
Európa leggazdagabb kincstárában (Grünes Gewölbe) a reneszánsz, a barokk, a klasszicista művészet kincsei, műtárgyai találhatók. Az uralkodói palota első emeletén van a „történelmi” Grünes Gewölbe, míg a másodikon az új kiállítás. Előbbit a rekonstrukció után 2006-ban nyitották meg újra. A kincseskamrákat mutatják be abban az állapotban, ahogy 1733-ban léteztek. Az új, a „Neues Grünes Gewölbe” 2004 óta létezik, a kiállítás az új vitrinekben elhelyezett egyes műtárgyakra fókuszál. A modern belsőépítészetnek köszönhetően jól tanulmányozhatóak az arany, az ezüst, a zománcozott, drágakövekkel díszített, elefántcsontból, gyöngyházból és más egzotikus anyagokból készült tárgyak. Nagyítókkal csodálhatunk meg bámulatos „faragvány-miniatúrákat”, köztük cseresznyemagokat, amelyekre akár másfélszáz arcocskát vésett a páratlan tehetségű korabeli művész.
Néhány hete nem csupán a becses kincsek okán címlapsztori a lapokban az intézmény: mint döbbenten értesülhettünk róla, november 25-én betörtek a kincstárba, ahonnan a vitrineket fejszével feltörve három különleges ékszergarnitúrát loptak el. Ez a második világháború óta a legnagyobb értékű rablás Németországban. Cikkünk megjelenéséig még nincs információnk a nyomozás eredményéről, a kincstárat még zárva tartják, de az épület más kiállítótermeibe a látogatókkal már visszatért az élet.
További információk: itt, itt és itt találhatók!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)