Hidegben-melegben a legjobb társ

---

Az elmúlt évek egyre szélsőségesebb időjárása, kiváltképp az egyre forróbb nyarak sok mindenkit gondolkodásra, aztán vásárlási tettekre késztettek. (x)

---

Évről évre több helyen, nemcsak irodaházakban, áruházakban, hanem a lakosság körében is egyre népszerűbbek a klímaberendezések. 

Megfizethető és már nem luxus

A hőmérséklet-szabályozó rendszerek árban és minőségben is eltérő típusainak köszönhetően a klíma ma már nem számít luxusnak, egyre többen élnek áldásos hatásaival. A Komfort Plus klímái között a hagyományos split klímák, a korszerű inverteres berendezések, valamint a legmodernebb hőszivattyús rendszerek is megtalálhatóak. A Komfort Plus a közeljövőben - a többi rendszer szinten tartása mellett - a hőszivattyús konstrukciók kiépítésére, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra nagyobb figyelmet kíván fordítani.

Rég letűnt nyarak nyomában…

Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a nyarak egyre forróbbak és hosszabbak, a telek pedig mérsékeltebb hőmérsékletűek és rövidebbek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 2023-ban a nyári napok száma - amikor a legmagasabb hőmérséklet meghaladja a 25 fokot - 5 nappal több volt, mint az eddigi években. Egészen pontosan hetven ilyen meleg nyári napot regisztráltak. Mindemellett a szokásoshoz képest hattal több, így összesen 33 hőségnapot mértek. Ebben az intervallumban a hőmérséklet elérte a 30 fokot.

Mindösszesen négy forró nap volt 35 foknál is melegebb értékkel. A legmagasabb nyári nappali hőmérsékletet augusztus végén mérték Dévaványán, 39,5 fokkal, míg a leghűvösebbet június elején Zabarban, amikor csak 0,9 fokot mutatott a hőmérő higanyszála.

Klímatörténelem

A hőmérsékletet megszelídítő rendszer, vagyis klíma létrehozása már a kezdetek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az egyszerű megoldások, mint: vermek, barlangok használata után ie. 5000-ben az ókori Egyiptomban már használtak vízpárologtatási elven működő hűtő technikákat. Az ókori rómaiak a vízhálózat és a csatornarendszer adta lehetőségekkel hűtötték falaikat.

Michael Faraday angol fizikusnak köszönhetjük a modern légkondicionálás alapjait. Az ammónia hűtő tulajdonságát kihasználva működnek például a hűtőszekrények. 1824-ben jelent meg az első kompresszoros berendezés, mely már a levegőt hűtötte. Az elektromos légkondicionálás az 1900-as évek elején jelent meg, ám a készülékek robbanásveszélyesek és mérgezőek voltak. A 20-as években a már veszélytelen, “Freon” elnevezésű, nem mérgező gáz használatával gyártottak berendezéseket és hűtőgépeket. Ezeket később környezetszennyező tulajdonságuk miatt az ózonrétegre már veszélytelen freonvegyületek váltották.

A klímaberendezésekkel nagymértékben javíthatunk életminőségünkön. Egy irodaház vagy üzem dolgozóinak nemcsak a munkavégzésben segít, de néha szó szerint “életmentő” lehet a levegő hűtése. A klímaberendezések széles körben és árskálával várják, hogy enyhítsenek a forró napokon.