Felkészülés a Fehérvárra menő útra, irány a koronázó város
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.06.26. 14:10 | Frissítve: 2021.06.26. 14:14
Székesfehérvár – A történelmi emlékeire joggal büszke egykori királyi székhely megérdemli, hogy nevét bakancslistánkra tegyük. Manapság már nincs is olyan messze Debrecentől.
Ha sor kerül a fehérvári utazásra, először is érdemes felkészülnünk, hogy a sok-sok látnivalóból kiemelhessük a számunkra legizgalmasabbakat. A programunk csúcspontja a Nemzeti Emlékhelyünk, a Koronázó Bazilika Romkertje lehet, de a fiatalabbak kedvéért kezdjük barangolásunkat egy szórakoztatóbb, kicsit könnyedebb és igencsak népszerű attrakcióval, egy várlátogatással.
Idén augusztus 13-21. között rendezik a hagyományos Királyi napokat (fotó: Tourinform Székesfehérvár)
Bory Jenő, a várépítő
Az Öreghegy városrész eklektikus épületegyüttese az 1959-ben elhunyt Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök alkotása. Még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, hiszen ez a világ legnagyobb olyan létesítménye, amit egy ember saját két kezével (40 nyáron át haláláig) épített feleségének, élete szerelmének. A romantikus várkedvelők bizonyára örömüket lelik abban, ha eltöltenek néhány órácskát ezen a különleges helyszínen.
De figyelmet érdemel a Sóstói Látogatóközpont is, Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere, mely nagyszerű kirándulási lehetőséget kínál sétautakkal, tanösvénnyel, 30 méter magas kilátóval. A mellette lévő Mol Aréna Sóstó a másik nagy vidéki focifellegvár 15 ezres befogadóképességű ultramodern stadionjaként számtalanszor volt a Loki mérkőzéseinek is a helyszíne.
A város barokk ékszerdoboza
De takarékoskodnunk kell az idővel, mert ahogy a belvárosban sétálgatva is tapasztalhatjuk: egymást érik a nevezetességek. Kezdve a Hiemer-házzal, a város barokk „ékszerdobozával”. Műemléki értékét középkori épületmaradványai, a barokk freskók és a falakat díszítő stukkók adják. Itt található a Tourinform iroda is. Az épületben nyitotta meg kapuit a Hetedhét Játékmúzeum. Moskovszky Éva babagyűjteménye mellett Réber László grafikus meseillusztrációit is megcsodálhatjuk, sőt a családok kipróbálhatják leleményességüket a pincében kialakított szabadulószobában.
Székesfehérvár jelképe, az Országalma-szobor legalább fotókról, filmekből sokaknak ismerős lehet. Az oroszlánok alatt három fontos dátumot olvashatunk: 1001-ben volt István koronázása, 1688-ban a város törökök alóli felszabadulása, 1938-ban pedig Szent István halálának 900. évfordulója. (Utóbbi időpont nyilván nem véletlenül esik egybe a 34. eucharisztikus világkongresszussal, s ennek aktualitása közismert: idén az 52.-re kerül sor, és ismét Magyarország a helyszín.) A szobor körbefutó latin feliratának jelentése: „Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.”
Első királyunk kultusza
A Szent István Székesegyház egyelőre felújítás miatt zárva tart, kárpótlásképpen nézzük meg a Ciszterci templom rejtett kincsét, ami egész Európában egyedülálló: Hyngeller János pálos rendi szerzetes kifaragta a sekrestye bútorzatán a templomban látható képeket.
Ha jól időzítjük a sétánkat,
a Kossuth-udvar műemlékházának homlokzatán reggel 10-kor, vagy ezt követően két óránként láthatjuk az órajátékot: történelmi figurák vonulnak zenekísérettel.
Az 1688-ban alapított Fekete Sas Gyógyszertár 1973 óta már múzeum. Aki egy kis időutazással vissza szeretne lépni a múltba, azt elvarázsolhatja a kencék, keverékek, kerámiák illata, hangulata.
Az egyházmegye új létesítménnyel gazdagodik június 26-án, amikor a Magyar Szent Család zarándokút programjának zárónapján felavatják az új látogatóközpontot, melynek interaktív kiállításán képet kaphatunk a régiót meghatározó Szent István kultuszról.
A Koronázó Bazilika Romkertje rendkívüli a magyarok számára, hiszen 38 koronázás helyszíne volt. A templomot Szent István a 11. században emeltette, de többszöri átalakítás után a török időkben romba dőlt. Az egykori koronázó templom alapfalai mellett a Szent István Mauzóleum őrzi azt a 11. századi faragott kő sírládát, amely valószínűleg a király szarkofágja.
Az ország szakrális központja
15 uralkodó és 9 királyné temetkezett ide, így a Bazilika az 1543-as oszmán megszállásig az ország szakrális központjának számított. A sírokban talált csontok vizsgálatával remélhetőleg sok nyitott kérdésre kaphatunk még választ.
A város neve szerepel az 1055-ből származó Tihanyi Alapítólevélben. Az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék tartalmazta az első magyar nyelvű helymegjelölést: „a Fehérvárra menő hadi útra” szövegben.
Erre vezetett a jeruzsálemi zarándokút is, amelyet I. István azért hozatott létre a keresztény egyház szolgálatára, hogy a Szentföldre igyekvő zarándokok kevésbé kockázatosan juthassanak el céljukhoz.
A közelmúlt történetében a múlt század ötvenes éveiben ugyan a feltörekvő emblematikus szocialista település, Sztálinváros, mai nevén Dunaújváros (Fejér) megyeszékhelyi álmait a politika is ösztönözte, s vele szemben a patinás Székesfehérvár sokszor hátrányos helyzetbe került. Hiszen a nagypolgári, vallási hagyományokkal rendelkező püspöki székhely nem tartozott a szocializmus támogatottjai közé, és nem is kapott kellő figyelmet. Ez azonban idővel változott, és főleg a rendszerváltozás óta már nem így van. Ami pedig a királysírokat illeti: a tömegsírban talált csontok vizsgálata, azonosítása tart, s reménykedhetünk, hogy egyszer sikerül majd tisztábban látnunk királyaink, az uralkodói családok földi maradványait illetően.
Mint ahogy a 12 kilométerre lévő Tácon is egyre többet tárnak fel majd az ásatások a középkori településből, illetve a 2. században épült városból, Gorsiumból. Nem mindennapi élmény a Régészeti Parkban római kori lakomatermet, kikötőt, díszkutat, medencét, katonai barakkokat, festett lakóépület falmaradványait felfedezni.
A felújított, látogatóközponttal kiegészített park egész évben várja a látogatókat.
Székesfehérvár nyári eseményei közül kiemelhetjük a júliusi Országos Rallye Bajnokságot, az Alba Regia Jazzfestet, a szintén augusztus eleji Fehérvári Zenei Napokat és a csúcseseménynek számító a Királyi napok rendezvénysorozatát (augusztus 13-21.).
További információk:
https://www.szekesfehervar.hu
https://turizmus.szekesfehervar.hu/koronazo-bazilika-romkertje-nemzeti-emlekhely?list
http://www.hiemerhaz.hu
https://szenteknyomaban.hu
http://bory-var.hu
https://sostoszekesfehervar.hu
https://www.gorsium.org