Ebben a városban 13 torony, kastély, óegyiptomi múmia és kékfestő múzeum várja a kirándulókat
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.07.31. 08:35 | Frissítve: 2022.07.31. 09:05
Pápa – Van ötcsillagos kemping és NATO-tartalékrepülőtér is. Ráadásul itt nyomtatták ki magyar nyelven először a református egyház hitvallását, és a múzeumában ma is látható.
A debrecenieknek jó szívvel ajánljuk figyelmébe Pápát, hiszen egyik legszebb barokk kisvárosunkkal a Református Kollégiumnak köszönhetően egykoron szoros kapcsolatokat ápolt a cívisváros. A Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvő Pápa a 14. század végétől már mezőváros, és Veszprém megye legnagyobb települése. Templomai mellett nevezetes épülete az Esterházy kastély.
Az Esterházy-kastély a 2015-ös felújítás után turisztikai látványosság lett (Fotó: Okolicsányi Zoltán)
Vár állott, most kastély
Az Esterházy-kastély a középkori vár helyére épült, amely a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1717-ben kezdték el építeni, és 1743-ra készült el. A második világháborút követően a szovjet hadsereg birtokolta, és a berendezési tárgyak többsége eltűnt. 1960 óta a város használja, működött itt óvoda, városi könyvtár, helytörténeti múzeum, zeneiskola és művelődési központ. A 2015-ös felújítás után a Pápai Platán Nonprofit Kft. lett az épület kezelője, mely új funkciót kapott, turisztikai látványosság lett. Korabeli vagy hasonmás darabokkal korhű barokk enteriőröket alakítottak ki, a látogatóknak kosztümös vezetéseken élményszerűen mutatják be a barokk kor főúri világát. A kastélykápolna 1990-es helyreállításáért „Európa nostra” műemlékvédelmi díjat kapott.
Ma a kápolnában esküvőt, keresztelőt, egyéb családi és céges programokat rendeznek. A gyermekek számára kedves, játékos foglalkozásokat tartanak, és korabeli ruhákban lehet fotózkodni.
Népszerű a kézműves műhely, ahol a látogatók kipróbálhatják a csokoládékészítést. A kastélyban található még gyermekbirodalom lego játszóasztalokkal, marionett színház, továbbá Nemcsics Antal festőművész, színtervező állandó kiállítása.
Huszár Gál és fia nyomdája
Pápa a debreceniek számára elsősorban a református kollégiumot jelenti. Szellemisége, híres diákjai (köztük Jókai, Petőfi, Csoóri, Nagy László) révén sokat hallottunk róla. A „Kálvinista Róma” kollégiuma 1538-ban, hét évvel a pápai és a sárospataki után indult.
A pápaihoz hasonlón a debreceni is sokat köszönhetett Enyingi Török Bálint földesúrnak (és fiának, Jánosnak), akik támogatták mindkét intézmény protestánssá válását.
Ők hozták Debrecenbe Bálint nevű reformátor papjukat, akinek nagy része volt abban, hogy a város fokozatosan az új hitre tért. Huszár Gál, a híres prédikátor és nyomdász Kassáról menekülve két debreceni év (1560-2) után jutott el Pápára (1574), ahova magával hozta nyomdai felszerelésének és betűkészletének egy részét.
Halála után fia, Dávid 1577-ben valószínűleg ezek segítségével nyomtatta ki először magyar nyelven a Református Egyház alapvető hittételeit tartalmazó Heidelbergi Kátét. A pápai Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei tulajdonában van a Káté első magyar nyelvű eredeti példánya, amelyet a Pannonia Reformata Múzeum kiállításán magunk is megnézhetünk. Mint Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezetőtől megtudhattuk, a dunántúli tudományos gyűjtemény ma is nagyon jó kapcsolatokat ápol a tiszántúliakkal. Például a Musica Pannonia Reformata októberi rendezvényén a kórusmuzsika egyházzenei vonalát erősítendő a debreceni Kollégiumi Kántus is fellép majd 22-én.
Hajlék az örökkévalóságban
Élményt jelentett az ótemplom meglátogatása is, melyet 1783-ben építettek II. József türelmi rendelete szellemében, torony nélkül. (Csak mellesleg: így is van 13 torony a városban!) Később lett Pápán nagyobb méretű, új református templom, az ótemplomban pedig egyháztörténeti múzeumot hoztak létre.
Teljes felújítására a reformáció 500. évfordulóján került sor, s azóta a legmodernebb informatikai eszközök igénybevételével alakították ki a családbarát minősítést is elnyert intézményegyüttest. A „Hajlék az örökkévalóságban” című kiállítás a teológia, a vallási néprajz és az interaktív múzeumpedagógia látványos találkozása. Az épületben istentiszteleteket, esküvőket, koncerteket is tartanak. A pincében lévő egyiptomi kiállítás értékes kincseket rejt. Az óegyiptomi koporsó és múmia (egy kereskedővé lett, hajdani pápai diák adománya) világviszonylatban is kuriózum, Hori titkait tárja a látogatók elé.
Fotókiállítás a zsinagógában
A 19. századra Pápán jött létre a harmadik legnagyobb magyarországi zsidó közösség, amikor 3500 zsidó élt itt, a város lakosságának egynegyede. A klasszicista zsinagógát 1846-ban szentelték fel, annak idején gróf Esterházy Pál százezer téglát adományozott a felépüléséhez.
Mára lepusztult állapotában is fenséges. A második világháború után kevesen tértek vissza Auschwitzból, azóta nem is használják az épületet istentiszteleti célra. (Esetenként koncertekre kerül sor a kiváló akusztikájú zsinagógában, így a Budapesti Fesztiválzenekar már többször fellépett benne.) 2012-ben „Elfeledett szomszédaink” címmel fotókiállítást rendeztek itt, aminek részletei ma is láthatók. Ezzel emléket állítanak a város egykoron megbecsült családjainak, melyeknek tagjai meghatározó szerepet játszottak Pápán olyan iparágak, mint a húsipar, a textilgyártás vagy pipagyártás beindításában. Az 500 fotóból válogatott kiállítás Gyekiczki András és Rajk László által rendezett anyaga már Amerikát is megjárta, s legutóbb június végén Újpesten is bemutatták.
A Dunántúl Athénje
A városban élőkre mindig jellemző volt a vallási türelem. Erre utal, hogy miközben a népszámlálás 2011-ben is döntő katolikus többséget (43,8 százalék) állapított meg, a településen sokszor erősebb tudott lenni a református, illetve a 19. században a zsidó közösség hatása. Pápa város néveredetét illetően sok volt a feltételezés, ezek némelyike a katolikus egyházfő személyével hozta összefüggésbe. Az mindenesetre tény, hogy a város központjában, a Fő téren áll az 1774-ben Fellner Jakab tervei alapján emelt katolikus nagytemplom, amely ma is Pápa jelképe. A Dunántúl egyik legnagyobb temploma copfstílusban épült, freskóit (mint a kastélyban) Franz Anton Maulbertsch alkotta. És említsük még meg, hogy a pálosok által alapított, ugyancsak híres katolikus iskolának volt diákja Deák Ferenc, a „haza bölcse”. Ez a szellemi és vallási sokszínűség, a különféle hagyományrendszerek párhuzamos jelenléte lehetett az oka annak, hogy Pápát kultúrtörténeti rangja miatt a reformkorban a Dunántúl Athénjeként is emlegették.
A legszínvonalasabb magyar kemping
Rejt még Pápa ipartörténeti kuriózumot is, hiszen itt látható hazánk egyetlen, a kékfestés teljes munkafázisát bemutató múzeuma. A magyarországi kékfestés hagyománya 2018-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi örökségek listájára.
A Várkertfürdő hat hektáron – különösen a mostanihoz hasonló meleg nyári napokon – felüdülést nyújt az utazónak. Működik termálfürdő, strand, uszoda, gyógyászat, wellness szaunavilággal. És itt található Magyarország egyetlen ötcsillagos kempingje, amely feltette Pápát a nemzetközi turizmus térképére. Miként a Várkert mini hotel is.
Napjainkban Pápán, a város közelében működik Nyugat-Magyarország egyetlen aktív katonai repülőtere is. Aki pedig kirándulni szeretne a környékre, annak a városhoz tartozó Tapolcafőt és Gannát ajánlhatjuk. Előbbi nevezetessége a Tapolca patak festői szépségű forrásvidékét bemutató tanösvény. A bővizű forrás nemcsak Pápát, de a környező településeket is ellátja ivóvízzel.
Ganna pedig idilli sváb falu, hét vendégházzal. Pápától 15 km-re fekszik, itt építette meg az Esterházy család a mauzóleumát és a hozzá kapcsolódó neoklasszicista stílusú bazilikát. Az altemplomban számos Esterházy családtag nyugszik. Köztük az író, Péter és nemzeti színű szalagokkal átfűzött koporsóban a cikkünkben említett komáromi hős, Pál.