A debreceni kollégium egykori diákja két nap alatt beírta nevét a dunántúli város történetébe
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.06.12. 11:40 | Frissítve: 2022.06.12. 11:49
Kaposvár – A művészetek sokat segítettek abban, hogy Somogyország székhelye ma is élhető hely: a festők, a virágok és a szökőkutak városa.
Megy a buszunk, megy a buszunk Kaposvárra. S egyszer csak meglepetésszerűen ismerős dallam csendül fel. A 67-es út 59-es kilométerjelzőnél járunk, a Balaton felől érkezve. 2019-re készült el az a „bitumenkotta”, amin 80 km-es sebességgel áthaladva a Republic együttes 67-es út című dallamának refrénjét halljuk.
Többször megkapták a legvirágosabb magyar város díjat (fotók: Okolicsányi Zoltán)
A különleges muzsika Magyarországon egyedülálló, de külföldön, főleg Japánban több helyen alkalmazták. Cipő, az együttes frontembere annak idején sokszor megtette az utat Budapestről Kaposvárra egy lányhoz, ennek emlékére született a dal.
Kis és nagyváros között a „zöld úton”
Az elmúlt száz évben lett nagyobb várossá Kaposvár. Ady még inkább poros kisvárosnak látta a települést, amely mára 60 ezer lakossal a Dunántúl egyik legjelentősebb városa, Somogy megye székhelye lett. Ám megyei jogú városként is „élhető hely” maradt. Nem véletlenül nyerte el az „Európa zöld városa” díjat. A virágok és a szökőkutak városa még a strandját is úgy nevezi: Virágfürdő. Hatalmas élménymedencéje madártávlatból egy virág szirmait formázza. Impozánsak a belváros szecessziós és eklektikus palotái, a Főteret 2017-ben Európa legszebbikévé választották. Ittjártakor hamar eldönti az ember, hogy ide még többször is visszatér.
Mert különleges hangulata van. Kaposvár a festők és mindenekelőtt Rippl-Rónai József városa. A hazai színjátszás egyik vidéki fellegvára. 1911-es avatása idején az ország legdrágább, legmodernebb és legnagyobb – akkor még 1400 nézőt befogadó – dunántúli színháza volt. Ez a település ma is megbecsüli hírességeit, számontartja azokat, akik letettek valamit az asztalra. Nem csupán a város szülötteit, hanem azokat is, akik kötődtek Kaposvárhoz. A mi „ősdebreceni” Csokonaink kétszer fordult meg itt, s mellszobra van. A közeli Csurgón való tanítóskodása idején egy bálon vett részt a vármegye új főispánjának beiktatása alkalmából. Ez az élmény ihlette a „Dorottya, vagyis a dámák diadala a Fársángon” című vígeposzának megírására. A barokk épületet ma Dorottya-háznak nevezik.
Dorka és Zorka vonzásában
Kaposvár nagyrendezvényeinek egyike a farsangi Dorottya-napok. De őrzik itt Ady és Móricz emlékét is. Hála Rippl-Rónai József országos (sőt nemzetközi) elismertségének és vendégszeretetének, a Nyugat folyóirat nagyjai, s egyéb hírességek is gyakran látogattak el egy-egy irodalmi estre vagy kiállításmegnyitóra Kaposvárra.
Ady járt itt többször is, s ennek emlékére készült az a szobor, amelyen Rippl-Rónaival (és a festő kutyájával, Hepivel) „diskurálnak” a főutcán. De a „festők Szindbádját” felismerhetjük pár sarokkal arrébb egy szamárfogaton (A régi idők hangulatát idéző szobor alkotója Trischler Ferenc). A mester e fogattal járt be villájából annak idején a belvárosba ügyeit intézni. Móricz Zsigmondnak nemcsak egy domborművel ékesített emléktáblával kellett „beérnie”, hiszen Rippli (így becézték a hosszú nevét megspórolandó) portrét készített róla, akárcsak a másik egykori debreceni diákról, Szabó Lőrincről. A Móricz-kép a Rippl-Rónai villában látható, a Szabó Lőrincé viszont magántulajdonban van. De utóbbi máshogyan is „kötődik” a villához, hiszen a költő múzsája volt egy ideig Rippl-Rónai híres modellje, Zorka. (Az 1907-ben festett Fekete kesztyűs nő a villában látható.) S ha már a debreceni kötődésről esett szó: a hatalmas kertben jónéhány Medgyessy Ferenc-szobor is látható.
Tobzódás Rippli világában
A „Róma-villa”, azaz a mai Rippl-Rónai József Emlékház 1978-ban nyílt meg, s azóta igazi csúcspontja lehet egy kaposvári látogatásnak. A posztimpresszionizmus legnagyobb magyarországi képviselője gazdag életművet hagyott hátra, s a festmények mellett itt a régi bútorokkal, apró relikviákkal, az eredeti enteriőrökkel kiegészülve megpróbálták az egykori állapotokat felidézni. A falak is visszakapták álboltíves kifestési módjukat, élénk színeiket. A múzeum minden szeglete a nagy művész hagyatékát, szellemiségét őrzi, ami Európa képzőművészeti kultúrájában megkülönböztetett rangot vívott ki. Körülbelül 100 eredeti festményt, grafikát, iparművészeti tárgyat láthatunk itt a történelmi hűséggel rekonstruált házában.
Kaposvár számos kiváló művész otthona volt. Vaszary János is a városban született, a Zárda utca 9. klasszicista épületben, mellyel szemben áll mellszobra. Ő is a modern festészet kivételes egyénisége volt, ritkaság, hogy egy kisváros egymástól függetlenül, de szinte egyidőben két ilyen zseniális alkotót is „kitermelt”. A pesti Nemzeti Szalonban volt első önálló kiállítása 1906-ban, emlékezetes gyűjteményes tárlatát 1933-ban Debrecenben rendezték. A 20. századi európai képzőművészeti irányait kiválóan ismerő művész legutóbbi nagy kiállítását a Nemzeti Galériában 2007-ben magunk is láthattuk. Nem is véletlen, hogy Kaposvárt a „Festők városának” mondják, s úgynevezett „Hangulatfesztivált” is rendeztek a városban, hiszen a modern képzőművészet két magyarországi óriása mellett itt és a környéken alkotott Galimberti Sándor, Dénes Valéria, Szász Endre, Kunffy Lajos, Martyn Ferenc, Bernáth Aurél és itt tűnt fel Gyenes János, a spanyol király udvari fotósa is.
Keblek pajzán látványa
Jó érezni, hogy a város ma is a művészetek bűvkörében él. Megragadó, hogy a sok-sok (már részben emlegetett) köztéri szobor közül mennyi szól a maga közvetlenségével a járókelőkhöz, a város lakóihoz. Ebben a tekintetben Weeber Klára „jár az élen”. Az Igéző című alkotása alatti pajzán felszólítás („Pillants rá a keblemre, És ábrándozhatsz kedvedre”) hatására talán nem véletlen, hogy a szobor melyik testrésze lett fényesre „simogatva”.
Felmerül az emberben, hogy mikor jut ugyanarra a sorsra a kaposvári szobrásznő munkája, mint az 1972-ben felállított veronai Júlia-szobor, melyet ma már másolattal kívánnak helyettesíteni, mivel az eredeti mű jobb melle a nagy érdeklődés következtében megsérült. Weeber Klára Tótágas című szobra pedig egy az előző rendszerben favorizál rossz emlékű tér múltjának feledéséhez adott kedvet és varázserőt, a Florentine pedig a Szivárvány Kultúrpalota előtt arra buzdít: ülj le mellé, suttogd el titkaid, és ő hallgatni fog.
Kaposvár a közelmúlt (főként a rendszerváltozást közvetlenül megelőző) magyar színházi életének emblematikus városa volt, így örömmel kaptunk az alkalmon, hogy ottjártunkkor bejuthattunk a 2019 novemberére felújított új impozáns épületbe. Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi harminc éve bemutatott darabja, a LantArt Produkció előadása a Győri Nemzeti Színházzal és a kaposvári Csiky Gergely Színházzal koprodukcióban jött létre, Juronics Tamás rendezésében. A Mária evangéliuma című rockopera budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a tervek szerint augusztusban Debrecenben és Tokajban is bemutatják. Az előadáson egy anyasors, és ennek emberi vonatkozásai állnak a középpontban. Kaposváron a főbb szerepekben kiváló teljesítményeket láthattunk György-Rózsa Sándor, Feke Pál, Novák Péter, Ódor Kristóf és mindenek előtt Bordás Barbara révén.
Zselici csend és kapcsolatok az égiekkel
A Dráva folyó és az egy órányi autóútra lévő Balaton ölelésében Kaposvár közvetlen környezete is kivételes élményt nyújt az idelátogatóknak. Hiszen itt a Deseda-tó és itt vannak a Zselic lankás dombjai. A Deseda hazánk egyik leghosszabb mesterséges tava, és védett természeti terület. Attrakciói: a tó és környéke élővilágát bemutató Fekete István Látogatóközpont, a vízi- és tematikus játszóterek, a kalanderdő, az arborétum. Elektromos napelemes kirándulóhajó és csónakázási lehetőség is megtalálható itt. Iskolai kirándulásokra kiválóan alkalmas. A köré éptett bicikliút nemrég nyerte el az „Év kerékpárútja 2022” díjat. Kaposvár büszke rá, hogy májusban innen indult a Giro d’Italia kerékpárverseny harmadik szakasza.
Nincs messze a gyönyörű, lankás zselici táj sem. Európában elsőként terjesztették fel a Zselici Tájvédelmi Körzetet hazánkból a „nemzetközi csillagoségbolt park” címre, melyet 2009-ben el is nyert, hiszen ez a vidék az éjjeli fényszennyezettségtől szinte teljesen mentes. A Zselici Csillagpark nappali és éjszakai programokkal is várja a látogatókat Kardosfán. A csillagvizsgálóban planetárium, távcsőkupola, kistávcsöves észlelőterasz, meteorit bemutató és időszakos kiállítások láthatók. S hogy élményünket elmélyítsük, ki
ne hagyjuk Szennát. Itt van az Európa Nostra-díjas falumúzeum és 106 fakazettás mennyezetével Somogy talán legszebb műemléke, a református népi barokk templom.
1785-ben építették, azóta többször – legutóbb 2000-ben felújították. Vasárnaponként a reformátusoknak szolgál, sőt nemrég az új pap érkeztével tartottak egy ökumenikus istentiszteletet is. S még nem is szóltunk Bőszénfáról, a vadgazdálkodásáról és vadételeiről ismert szarvasfarmról, amely fantasztikus látvány, főleg ha a sétakocsikázás közben a rudlit (szarvascsordát) is megleshetjük.
További információk: tourinformkaposvar.hu, www.ripplronaiemlekhaz.smmi.hu, szennai.skanzen.hu, deseda.smmi.hu, zselicicsillagpark.hu, szarvasfarm.ke.hu