Vízügyek: Debrecenben marad, ami volt, de a vízmű sok más települést lead – videóval
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2022.09.15. 10:50 | Frissítve: 2022.09.15. 15:46
Debrecen - Nem adja át a víziközmű-vagyonát Debrecen az államnak, az energiaárak drasztikus növekedése miatt viszont a vízműcég szinte csak Debrecenben szolgáltat majd.
Többesélyes előterjesztést tárgyaltak a Debreceni Vízmű jövőjéről a város önkormányzati képviselői a közgyűlés csütörtöki ülésén.

Mint ismert, egyre több városban veszi át az állam a tulajdonos önkormányzatok kezdeményezésére a veszteséges vízszolgáltatót és egyben a víziközművagyont.
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. holding rendszerben irányítja a kilenc tagvállalat – köztük a Debreceni Vízmű – alkotta vállalatcsoportot, mindezt egy úgynevezett cash-pool, azaz belső finanszírozási rendszerben működtetve. Ennek fenntartása a jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben különös jelentőséggel bír a holding és tagvállalatai számára, a legnagyobb pozitív számlaegyenlegű tagvállalat épp a Debreceni Vízmű, melynek augusztus 31-ei számlaegyenlege 6 milliárd 661 millió forint volt.
„Bármely olyan cégjogi vagy pénzügyi változás, amely révén a Debreceni Vízmű Zrt. és a pozitív számlaegyenlege kikerülne a vállalatcsoport belső pénzügyi rendszeréből, az felborítaná a holding likviditási egyensúlyát”
- írta előterjesztésében Papp László polgármester.
Az eddig nyereségesen működő Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a cég szolgáltatásába bevont további önkormányzatokat már tájékoztatta, hogy a megemelkedett energiaárak miatt a cég náluk nem tudja ellátni a szolgáltatást, így javasolta, hogy vegyenek részt az állami integrációs programban.
Ugyanakkor az energiaárak emelkedése Debrecenben is nagyon komoly, egymilliárd forintos költségnövekedést okoz majd 2023-ban
– állt az előterjesztésben.
Ezek alapján kellett dönteniük arról a képviselőknek, hogy tárgyaljon-e az önkormányzat az állam képviselőivel a víziközmű-vagyon működtetéséről és a víziközmű-szolgáltatási feladatok ellátásának átadásáról.
Papp László rögtön azzal kezdte, hogy ő egyelőre nem javasolja ezt, szerinte olyanok a feltételek, melyek miatt a város ezt nem teheti meg, épp azért, mert komoly vízigény jelenik meg a városban az új üzemek miatt. Mindemellett a Debreceni Vagyonkezelő működésére is nagyon negatív hatással lenne a vízmű kiesése.
Ugyanakkor azt kérte, össze kell zárniuk, hiszen a 2022-es lesz az első olyan év, amikor veszteséges lesz a Debreceni Vízmű, épp ezért a többi 33 településen már csak akkor fog működni, ha az adott önkormányzatok vállalják a veszteség finanszírozását. Papp László úgy véli, emiatt a legtöbb önkormányzat majd az államnak való átadást választja, csak néhányan maradnak.
A független Kőszeghy Ábel jelezte, hogy támogatja a polgármester álláspontját, s azt kérdezte, milyen értékű a debreceni víziközmű-vagyon.
Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű vezérigazgatója azt mondta, a könyvekben 30 milliárd forint szerepel, de ha indexálnánk, 60 milliárd forint lehet az érték.
A DK-s Vaszkó Imre is üdvözölte a polgármester álláspontját, s az iránt érdeklődött, hogy ha leválasztják a többi települést, mennyi lesz a veszteség.
Gorján Ferenc elmondta, az energiaárak drasztikus növekedése miatt 2023-ban csak Debrecennek 1,4 milliárd forint veszteséget termel majd.
Illyés János, a Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselője úgy véli, a Debreceni Vízmű újra nyereséges lehet, ha a nagy gyárak elindulnak.
Ugyanezen az állásponton volt Papp Viktor, a Fidesz városi frakcióvezetője is, aki szerint a Debreceni Vízmű veszteségét az energiaválság okozza, hiszen korábban nyereséges volt. Ő abban bízik, középtávon mérséklődnek majd az energiaárak.
Papp László végül arról beszélt, hogy Debrecen erősödő gazdasága lehetőséget ad arra, hogy ilyen – jelentős kiadást eredményező – döntést meghozzanak.
Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő is hozzászólt a témához, szerinte oligarchák próbálják megszerezni ezt a stratégiai ágazatot, s gratulált a polgármesternek, hogy ebben ellenállt.
„Köszönöm képviselő úrnak az elismerő szavakat, ritkán van benne részem, de annyiban megcáfolnám, hogy a vakmerőség ritkán jellemzi az álláspontom kialakítását, sokkal inkább a stratégia szemlélet” – válaszolt a polgármester.
A közgyűlés végül azt a javaslatot szavazta meg, mely szerint Debrecen nem vesz részt az állami integrációban. Minden képviselő erre szavazott.