Változtak a szokások: nem árt, ha egy író turnéra indul, és tud gitározni is
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.10.21. 10:22 | Frissítve: 2015.10.21. 13:09
Debrecen – Hiába esett, sokan összegyűltek a Kölcseyben, ahol az előadások után panelbeszélgetésen vehettek részt az irodalmi napok keretében.
A nagy múltú Debreceni Irodalmi Napok szervezői a hagyományokhoz való kapcsolódás mellett az újításra is törekedtek: hogy még szélesebb közönséghez szólhassanak a programok, hogy még színesebb élményanyaggal várják az érdeklődőket. Október 20-án, kedden délután az esős és borongós idő ellenére sokan összegyűltek a Kölcsey Központban a szakmai programokra várva. Ahol az előadások után egy panelbeszélgetésen vehettek részt, hallgatva az írókat, irodalomtörténészeket és kommunikációs szakembereket.
A szakmai program a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében zajlott, ahol először két szakmai referátumot hallgathattunk meg. A terem zsúfolásig tele volt: az idősebb generációtól a fiatalabbakig sokan kíváncsiak voltak az eseményre.
Molnár Gábor Tamás az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének adjunktusa, előadásának címe pedig az Ars poetica avagy hogyan reprezentálja magát a költészet? volt. Az előadás alapját Térey János két esszéje adta. Az ars poetica – költői hitvallás – megfogalmazásának a gyakorlata régmúltra nyúlik vissza, s többféle funkciót tölthet be: míg a 18. században tanító szándékú volt, addig a 19. században a vallomásos szerepe került az előtérbe. A modern költészet pedig az önreflexióval foglalkozik. Mindezek mellett egyszerre tölthet be közösségteremtő és öntematizáló funkciót, ám a különböző kulturális formákban egy máshogyan jelenhet meg. A költők is különböző módokon viszonyulnak ehhez, nem hiába nevezte Kosztolányi Ady Endrét „irodalmi írónak” – mint aki sokat foglalkozott önmaga reprezentálásával. A színes és informatív előadás sok modern és kortárs irodalmi példát hozott, itthonról és külföldről egyaránt. Így eshetett szó többek között Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Petri György, József Attila és Paul Celan verseiről.
Keszeg Anna, a DE Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa, valamint a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, előadásának a címe a Public image (nyilvános én) az irodalomban volt. Keszeg Anna előadásában több példán keresztül lehetett végigkövetni, hogyan váltak a költők közszereplőkké, milyen feltételek mellett és milyen következmények árán. Az előadásból kiderült, hogy az irodalom miképpen illeszkedik a gazdasági rendszerekbe, és az írói image, az írói-én márka kialakítása és építése presztízskérdés a piaci viszonyok között. Hemingway – amerikai író – például sokszor adta nevét márkákhoz, ezt követően pedig a család maga is levédette a nevet. keszeg Anna különböző problémacsoportokat kialakítva igyekezett bemutatni az írót mint embert és az írót mint nyilvános ént, a közszereplőt. Így pillanthattunk be képek által az írók dolgozószobájába: Móricz Zsigmond íróasztalánál időztünk. Móricz Zsigmond volt az első magyar író, aki turnézott és felolvasóesteket tartott. A trianon utáni közhangulat és kulturális egység megteremtésére tett igény volt talán az egyik motivációja, valamint a magánéleti válsága. Az ötletet pedig második feleségének a színházi környezete ihlette – s a mai napig is az egyik legkedveltebb írónk.
A szakmai előadások után egy panelbeszélgetésen vehettek részt az érdeklődőket, ahol Grecsó Krisztián, Nyáry Krisztián, Péczely Dóra, Keszeg Anna és Molnár Gábor Tamás vitatták meg az előadások kérdésfelvetéseit Szirák Péter moderálásával.
Grecsó Krisztián író-költő fiatalon, 1990-ben pár napig Erdélyben vendégeskedhetett, amikor az egyik polcon észrevett egy Kányádi Sándor verseskötetet. Egy év múltán, a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban pedig egy író-olvasó találkozó meghirdetésére lett figyelmes: Kányádi Sándor az iskolájába érkezik! Ez az élmény a mai napig meghatározó számára, és úgy gondolja, hogy ma is nagyon fontosak ezek az események.
Péczely Dóra a Tilos az Á Könyvek főszerkesztője. Érdekes példát hozott Németországból: ahol az írók-költők rendkívül sokat turnéznak. Szerinte a sikeres rendezvény kulcsa a jó szervezésben rejlik, mennyire ismerik az író személyiségét, és hogyan tudják ehhez illeszteni a programot. Fel tudja-e olvasni a műveit? Tud-e gitározni, slammelni? Akkor lesz egy est jól sikerült, ha a néző, aki megvette rá a jegyet és szépen felöltözött elégedetten áll fel a székéről.
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, és a Magvető Kiadó igazgatója. Szerinte fontos elkülöníteni az írót mint embert és a nyilvános ént, hiszen ezek különböző megnyilvánulásokat rejtenek magunkba. Az 1970-es, 1980-as években talán százezres példányszámban keltek el a verseskötetek, de ez egyszeri időszak volt, aminek gazdasági-politikai okai vannak. Azóta nem hanyatlásról kell beszélni, hanem platformátrendeződésről. Megváltoztak a fogyasztási szokások, a közvetítő csatornák, amihez az írónak és a könyvkiadónak is illeszkednie kell.
A rendezvényre rendkívül sokan voltak kíváncsiak, reméljük a következő évek tendenciái is ezt mutatják majd, és sikeres tud maradni ez remélhetőleg nem csak komoly hagyománnyal, de ígéretes jövővel is rendelkező sorozat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)