Tudja, mi köze az angol királynőnek Szabó Magdához?

---

Debrecen – Balogh László helytörténeti kutató komoly munkával két hétméteres családfát állított össze. Az egyik még II. Erzsébetig is elnyúlik!

---

Balogh László, a debreceni polgármesteri hivatal mikrofilmtárának munkatársa vezetett be minket a város utcáinak rejtelmeibe, valamint abba, hogy milyen rokonságban áll egymással Szabó Magda, Latinovits Zoltán és II. Erzsébet királynő.

A régi városházának ódon kapuin átlépve, egy hangulatos, Szabó Magda-regényt idéző udvaron átsétálva juthatunk el a polgármesteri hivatal mikrofilmtárába. Az alagsori épület retró varázst idéz fel: a plafonig tornyosuló dokumentumhalmok alatt virágmintás fotelek és néhány lapolvasó berendezés található. Közel két éve dolgozik itt Balogh László helytörténeti kutató, ám a szenvedély és érdeklődés több mint két évtizede vonzza a helyi utcák és emberek történetének megismeréséhez.

A fekete-fehér mikrofilmeken a város házainak adatait és fotóit őrzik, az adatokat szakértői segítséggel bárki megtekintheti szabadon, aki kíváncsi otthona történetére. A papíralapú adattárolás a rendszerváltás után kezdődött meg, az elmúlt öt évben pedig az elektronikus módszerre tértek át.

Balogh László a munka mellett Kölcsey Ferenc életének, Szabó Magda családjának és Debrecen utcáinak is elkötelezett kutatója. Három könyve is megjelent: a 2007-ben publikált Debrecen város utcanév katasztere című művében a város utcáinak történetét és nevüknek eredetét összegezte. A kutatások a mai napig folynak, így derülhetett fény olyan érdekességekre, mint hogy a korábban a Tócóskertben található Margit és László utcákat az egykori polgármester, Csóka Sámuel gyermekei után nevezték el. A Gerébi-telepi György, Endre és Fülöp utcák Gerébi Pál földbirtokos fiai után kapták a nevüket, míg a szintén az ezen a környéken található Irén utcát a felesége után, a néhai Király Ferenc utcát pedig az apósáról nevezte el. Mint azt a kutató hozzátette, a legelső, oklevélben említett debreceni utcanév a Homok utca (mai nevén Csapó utca) 1395-ből.

A könyv folytatása is napvilágot látott azóta, az az úgynevezett árkon belüli térségek utcáit vette górcső alá. Debreceni villamoskalauz című könyve 2011-ben jelent meg, a helyi tömegközlekedési eszköz századik születésnapja alkalmából.

Kölcsey Ferenc és Gundel-Takács Gábor is?

A családfa- és utcanévkutatás jobban összefügg, mint elsőre gondolnánk. Balogh László olyan híres Debrecenhez kötődő alakok családfáját is behatóan tanulmányozta már, mint Kölcsey Ferenc vagy Szabó Magda. Tavaly a városháza felújítása során bukkantak rá az egykori költő lakhelyét jelölő emléktáblára. Az épületet már 1973-ban elbontották, Balogh László ebben a házban született és töltötte gyermekéveit. „Ha már egyszer ott éltem, gondoltam, utánanézek a ház régi adatainak, és igyekszem megírni a történetét is” – idézte fel a kezdeteket a kutató. Bár sok forrás úgy említi, hogy Kölcsey Sámuel, a költő nagybátyja vette a házat 1800 decemberében, de Balogh László kutatásai nyomán fény derült arra, hogy a költő édesapjának a nagybátyja volt a vásárló. Ennek hatására döntött úgy, hogy felépíti a Himnusz szerzőjének családfáját. „A kutatás során olyan nevek kerültek elő, amelyekről álmodni sem mertem” – mondta el a helytörténész a számítógépe előtt. Mint mutatta, az általa készített családfa annyira terjedelmes volna papírformátumban, hogy egy nagyobb szobát is kitöltene hat méteres hosszúságával.

A családfát tanulmányozva olyan érdekességekre derült fény, mint hogy Péchy Mihály, a Nagytemplom építésze, Kazincy Ferenc költő, Komári Csipkés György református prédikátor, Domokos Lajos és Márton debreceni főbírók, Katona Clementina, az első magyar újságírónő, Kaffka Margit írónő, Latinovits Zoltán színész, Gundel-Takács Gábor műsorvezető és a Horthy- és a Dobozi-család tagjai egyaránt a szűkebb-tágabb rokonságába tartoztak. És még sok más olyan név, amelyeket napjainkban híres iskolák, utcák, terek viselnek. „Akkor mondtam azt, hogy itt a vége, nem rajzolom tovább, mikor megláttam, hogy II. Erzsébet angol királynő magyar származású ükanyja, Rhédey Klaudia is a képbe került” – jegyezte meg nevetve Balogh László.

Szabó Magda nem jól emlékezett arra, hány éves a féltestvére

Az utóbbi fél évben Szabó Magda írónő szövevényes rokonságát vette górcső alá a helytörténész – a kiváló írónő egyik rokona a Kölcsey-családfánál is felbukkan, így a két művész távoli rokonságba állítható egymással. A debreceni szerző neve úgy került a képbe, hogy ő is Kölcsey rokonságába tartozik egy távoli ágról. Bár aki már olvasta a Régimódi történet című remekművet, tudhatja nagyjából, hogy Szabó Magda igen nagy családjának kik voltak a tagjai. A regény és a film ismeretében Balogh László szintén tudott új, javított információkat összeírni a családról.

Kiderítette, hogy Szabó Magda féltestvére, Majthényi Béla két évvel később született, mint ahogy az a regényben szerepelt. Mint azt a kutató megosztotta a Dehir.hu-val: többek között fenyéri Zádor Lajos királyi tanácsos, a debreceni takarékpénztár egykori vezérigazgatója, Magoss György volt polgármester, Sesztina Jenő, Baltazár Dezső püspök és Vásáry Tamás karmester, zongoraművész is a rokonságába tartozott. A szintén terjedelmes méretű, közel hétméteres családfát szeretné teljesen kidolgozni a jövő évig, ugyanis kettős évforduló lesz: Szabó Magda 100 éves születési, valamint 10 éves halálozási évfordulója. A teljes befejezéshez azonban szabadidőre, de inkább anyagi támogatásra van szüksége.

A szorgalmas kutató munkáját több ízben is elismerték: a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíját négyszer nyerte el 1999 és 2007 között, 2014-ben pedig Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjban részesült – okleveleinek egy része az íróasztalánál található táblán is megtalálható.