Több mint száz éve nem volt ilyen mértékű aszály az Alföldön, mint most – videóval

---

Debrecen – Az Alföldön utoljára 1916-ban volt ekkora aszály, ezen csak az segíthetne, ha legalább egyhetes eső jönne. A tragikus helyzet miatt a gazdák átlagosan harmadannyi termést tudnak betakarítani, mint tavaly. Sok helyen már most teljesen kiszáradtak a gabonanövények. Az agrártárca a termelők támogatásán, megsegítésén dolgozik.

---

Rossz hírrel jelentkezett az agrárminiszter a napokban. A közösségi oldalára feltöltött videóban Nagy István természeti katasztrófának nevezte a jelenlegi helyzetet. A tárca oldalán azt írják, „a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét”.

Furulyázik a kukorica (Fotó: Nagy István Facebook-oldala)

A miniszter videójában elmondta, az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket a károk enyhítésében. Nagy István javaslatot tesz arra, hogy a kormány többletforrást biztosítson erre a célra. Idén a díjtámogatott aszálybiztosításokra is több pénz jut.

– Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. A biztosítóktól pedig azt kérem, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg – fogalmazott Nagy István.

Mindössze derékig ér a kukorica az egyik táblán Hajdúszoboszló határában. A föld annyira száraz, hogy helyenként tíz-húsz centis repedések is vannak rajta. Becslések szerint hektáronként félmillió forint a kár.

Az eddigi aszálybejelentések 80 százaléka az őszi vetésű kalászosokra vonatkozik. Hajdú-Bihar az egyik leginkább károsult megye. Az egyik gazda szerint a búza esetében az átlagos mennyiség egyharmada termett meg.

– 40 éve ülök a kombájngépben, ilyen gyenge termést még nem arattam. A kukorica, napraforgó még rosszabb helyzetben van. Ez még harmadát sem fogja teremni. Az egyik tábla teljesen le van száradva, 99 százalékban kijelenthetem, hogy ez nulla termést fog adni. Úgyhogy nagyon szomorú a helyzet – hívta fel a figyelmet Kovács Károly gazdálkodó.

A szakértők szerint körülbelül 300 milliméter csapadék hiányzik a földekről. A helyzet akkor enyhülne, ha legalább egy hétig esne az eső. Hajdú-Bihar homokosabb talajain a legnagyobb a probléma. Tavaly búzából átlagosan hektáronként 7 tonnát takarítottak be a gazdák a megyében, most azonban a jobb földeken is rosszabb lesz a termésátlag.

– A jó termőhelyi adottságokkal rendelkező löszháti talajokon is mondjuk azt, hogy maximum a termés felét tudtuk elérni. Ez azt jelenti, hogy búzából, őszi árpából egy nagyjából 2 és 4 tonna közötti termés volt, az átlag az három tonna körül van, a szerencsésebb gazdák a Dunántúlon tíz tonna környékén aratnak, búzából 3 – 3,5 tonna környékén van a termésátlag – hangsúlyozta Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Az Alföldön utoljára 1916-ban volt olyan súlyos aszály, mint ezekben a hetekben.