Tanulják, de nem beszélik: mi a gond a magyar nyelvoktatási rendszerrel?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.05.15. 10:25 | Frissítve: 2013.05.15. 12:21
Debrecen - Nagyon sok újrakezdés, szünet és helyben járás jellemzi a magyar nyelvoktatást és nyelvtanulást - véli a szakember.
Statisztikák szerint európai uniós szinten Magyarország az utolsó helyen áll a nyelvtudást tekintve, a lakosság kétharmada anyanyelvén kívül semmilyen más nyelven nem beszél. Az oktatásban viszont egyre nagyobb a nyelvvizsga-követelmény, így például az alapképzéses diploma megszerzésének egyik feltétele általában legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte.
Semseiné Szekeres Edit, a Debreceni Egyetem csoportvezető nyelvtanára a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában kiemelte, hogy annak ellenére kullogunk a sor végén, hogy Magyarországon a nyelvtanulásra fordított idő uniós szinten is rendkívül magas. Ugyanakkor úgy látja, nem biztos, hogy a nyelvoktatókban vagy a nyelvtanulókban van a hiba. Véleménye szerint a nyelvoktatás nem alkot egységes rendszert Magyarországon, ez a legnagyobb probléma.
„Nagyon sok újrakezdés, szünet, helyben járás jellemzi a nyelvoktatást és nyelvtanulást nálunk. Amikor középiskolába bekerülnek a gyerekek, nagy a különbség az egyéni tudásukban, ezt mégsem veszi figyelembe a rendszer. Sokan kényszerülnek arra, hogy újrakezdjék a tanulást” – magyarázta a nyelvtanár.
A felsőoktatásban is nagy hiányosságokat tapasztalnak. Ott már inkább szaknyelvet kellene tanítaniuk, holott inkább az a jellemző, hogy a középfokú nyelvvizsgára kell felkészíteniük a hallgatókat. A nyelvtanár szerint a Debreceni Egyetem vezetése nagyon komolyan veszi ezt a problémát; megalkották, akkreditálták például a Dexam nyelvvizsga rendszerét.
Mindemellett Semseiné Szekeres Edit azt is problémának látja, hogy a nyelvtanulók csak a nyelvvizsgára koncentrálnak. „A nyelvvizsga sokaknál a végső cél, s ha megvan, hátradőlnek.” A szakember az állásinterjú példájával támasztotta alá, hogy mennyire nincs azoknak igaza, aki így gondolkodnak. A cégeknél is nyugtázzák, ha valakinek van nyelvvizsgája, viszont ezzel nem elégednek meg, szinte mindenhol tesztelik a jelentkező nyelvtudását. Úgy véli, a nyelvoktatást, a nyelvtanulást a felhasználói igényekhez kellene igazítani, így például jobban oda kellene figyelni arra, mit várnak el a munkaadók a leendő dolgozóiktól.
A teljes beszélgetést a lenti videó második felében nézhetik meg.
Dehir - Esti Közelkép 2013-05-14
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)