Tankok ezrei csatáztak Debrecen környékén: 77 éve kezdődött a nagy páncéloscsata
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2021.10.06. 10:25 | Frissítve: 2021.10.06. 10:33
Debrecen - A debreceni tankcsatában becslések szerint háromezernél is több páncélos vett részt.
1944. október 6-án a hajnali órákban lendült támadásba 2. Ukrán Front, ezzel vette kezdetét az a tankcsata, ami debreceni, hortobágyi és alföldi jelzőkkel is bevonult a történelembe.
Panzer V-ös Debrecenben (Fotók: Bundesarchiv)
1944 októberében német páncéloshadosztályok magyar páncélosokkal megerősítve Debrecentől délre és délkeletre próbálták feltartóztatni a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatokat, sikertelenül. A 13 napig tartó csata október 19-én végül a szovjetek győzelmével végződött.
„A debreceni tankcsatának van egy szűkebb és egy tágabb értelmezése” – magyarázta korábban a Dehirnek Barta Róbert történész, a Debreceni Egyetem docense. „A szovjet vezetés szeptember végén kiadta parancsba, hogy két szovjet hadseregnek, a második és a negyedik ukrán frontnak előre kell nyomulnia a Tiszáig. Ez egyben egy bekerítő hadművelet lett volna: az első és második magyar hadsereget, valamint a 8. német hadsereget akarták bekeríteni. Ennek a hadműveletnek volt a része a nagy debreceni tankcsata, ami ugyan valóban a szovjetek győzelmével ért véget, de mivel a német és a két magyar hadsereg ki tudott törni, német szempontból ez egy elhárító győzelem volt.”
A tankcsatában becslések szerint háromezernél is több páncélos vett részt, napról napra egyre több.
A szovjetek Kecskemétről rendeltek Debrecenhez tankokat, a németek pedig Erdélyből, a „Cigánybáró” hadműveletben részt vevő alakulatoktól. Az összecsapások a város körül, egy nagyjából 60 kilométeres körben zajlottak. „Nem egy nagy csatát kell elképzelni tankok ezreivel” – mondta Barta Róbert. „Ezek kisebb találkozóharcok voltak, mindkét fél folyamatosan támadt, hogy előnyösebb helyzetben legyen. Ezeknek a találkozóharcoknak a laza összessége a nagy debreceni tankcsata, ami azonban legalább akkora volt, mint a kurszki.”
Debrecenbe a szovjet csapatok október 19-én hatoltak be, s másnap hajnalra már a kezükben volt a város.
A cívisvárost egy igen különleges, lovas-gépesített csoport foglalta el; ebben a kozák lovasok egy beosztásban voltak a harckocsikkal. A hadosztályt Issza Alekszandrovics Plijev altábornagy vezette, aki később a kubai szovjet erők parancsnoka lett.
Az ütközetnek a Kossuth utcán volt egy emlékműve, ám azt az 1990-es években eltávolították.