Szabó Magda titkainak nyomába eredtünk a debreceni belvárosban – fotókkal
Szerző: Szilágyi Szilvia | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.07.14. 13:05 | Frissítve: 2019.07.15. 09:17
Debrecen – Szertelen kislány, színjeles tanuló, díszpolgár, egyházi főgondnok, feleség, tanár, báránylelkű oroszlán, írónő és díva: Szabó Magda világába csöppentünk a Kossuth utcai emlékházban.
A Kossuth utcán jártunkban-keltünkben nehéz nem észrevenni egy táblát, mely a Dóczy Gimnázium udvarán található Szabó Magda Emlékházba invitál, ahol izgalmas történetekkel várt minket Baloghné Pinczés Orsolya, az Emlékház múzeumpedagógusa.
A Szabó Magda Emlékházat 2017. október 5-én, az írónő születésének 100. évfordulójára adtak át. Nem véletlen, hogy épp a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának udvarán kapott helyet, hiszen az iskola rendkívül fontos volt az írónő számára: 12 évig növendéke és 2 évig tanára volt az egykori Leánynevelő Intézetnek.
Az emlékház ajtaján belépve a másfél éves, pufók arcú, pöttyös ruhát viselő Magda (fotója) fogadott, s egy virtuális belvárosi sétára invitált minket.
Az első állomás a városháza, édesapja munkahelye és a „báránysimogatás” helyszíne.
- A kislánynak volt egy szokása: a városháza előtt elhaladva mindig megsimogatta Debrecen címerállatát, a bárányt – magyarázta a múzeumpedagógus.
Erről a rituáléról később sem feledkezett meg, a bárány a szelídség, a gyermekkor szimbólumaként visszatérő motívum regényeiben.
A városháza épületét ábrázoló falon látható a város kulcsa is, jelezve, hogy az írónőt 1977-ben a város díszpolgárává választották, 2007-ben, a 90. születésnapján pedig átvehette a város kulcsát.
A következő megálló a Nagytemplom, amely az írónő és családja vallási gyökereit, a város és az épület iránt érzett szeretetét hivatott bemutatni.
- Édesapja gyakran megsimogatta az épületet, édesanyja pedig rendszeresen meghajolt előtte. Szabó Magda is különös kapcsolatot ápolt a templommal.
„Valahányszor hazaérkeztem, apám-anyám kinn vártak az állomáson. Mióta nincsenek, a Nagytemplom két tornya fogad… A bal torony Anyám. A Jobb az Édesapám.”
– idézi a kiállító fal Szabó Magda Holtig haza: Debrecen című művének néhány sorát.
Az írónő életében a templom mindig központi szerepet töltött be: egyházkerületének főgondnokaként megkapta a templom oroszlános kilincsét, amit az emlékház egyik plexidoboza őriz.
A harmadik állomásunk a Református Kollégiumhoz vezetett, ahol egykor Magda édesapja, Szabó Elek végezte jogi tanulmányait, évfolyamtársával, Ady Endrével együtt. Az épület apja szeme fénye volt, számon tartotta minden repedését. Szabó Magda számára a kollégium a biztonságot jelentette: édesapjával annak a pincéjében vészelték át a második világháború ostromát.
Debrecen emblematikus épületei után személyesebb vizek felé eveztünk, és szemügyre vettük Szabó Magda iskolai bizonyítványait, több tucatnyi díjazásait és egyetemi relikviáit.
- Kitűnő tanuló volt, de nem kifejezetten mintadiák – árulta el a tárlatvezető. Szertelen gyerekként gyakran összetűzésbe keveredett latin tanárnőjével, Sipos Máriával. A latin nyelvet már 4-5 évesen anyanyelvi szinten beszélő Magda, rendszeresen kijavította tanárnője nyelvhelyességi hibáit, amit az nem nézett jó szemmel.
Volt azonban két tanára, aki közel állt a szívéhez, az egyik, pártfogója, Szondy György, a leánygimnázium föld- és természetrajz tanára, a másik pedig Hettesheimer Ernő, a szigorú Leánynevelelő Intézetbe „levendulafuvalattal érkező”, magyar-német-francia szakos oktatója. Az aranyszívű, engedékeny Hettesheimerről mintázta később Abigél című regényének Kőnig tanár urát. A nevelők kis méretű portréi szintén a kiállítás részét képezik.
A szomszédos vitrinben kapott helyett az Abigél-sarok, ahol a filmes adaptációból ismerős szürke egyenruha és az írónő bőröndjének puritán tartalmába is bele lehet lesni.
Szabó Magda és családja életében nemcsak az érintésnek, a simogatásnak, de az illatoknak is kiemelt szerepük volt. A kiállítás kurátorai mindezt szem előtt tartva megalkották Az Emlékezés kertjét, ahol szárított virágok, fűszerek árulkodnak az írónő és a hobbikertész apa növények iránti szenvedélyéről. A nagyméretű fotó, amely a Füvészkerti otthonának ablakából kikukucskáló Szabó Magdát ábrázolja, szinte láttatni engedi azt is, hogyan szívja be a kiállítótér illatkavalkádját a fiatal nő.
Az emlékház nem csak nevében ház, valóban egy otthon látszatát kelti, a beszélő tárgyakkal teli folyosóból egy polgári lakás szalonja nyílik.
A képzeletbeli szalonban Szabó Magda könyvespolca, jóskártyái; édesanyja, Jablonczay Lenke zongorája; a nagymama, Rickl Mária által hímzett rózsás lábzsámolya és egy hangulatos kis kávézóasztal adja vissza a múlt század életérzését. A falon Szabó Magda családfája található, ami sokaknak okozott már meglepetést.
- Többször is előfordult, hogy valaki a családfát böngészve jött rá, hogy rokona az írónőnek – mesélte Pinczés Orsolya.
A szalonból egy aprócska szoba nyílik, az édesanya terme, ahol többek között egy varrógép, egy ruhákkal teli szekrény és Szabó Magda ékszerekkel, kiegészítőkkel, piperével teli tükrös sminkasztala csodálható meg.
Az édesanya szobáját az édesapa „barlangja” követi. Itt minden jelképes értékkel bír: a gramofon a zene, a fotók a fényképészet, a zsoltár a klasszikus műveltség, a földgömb pedig Szabó Elek utazás iránti rajongását fejezi ki.
Ugyanebben a szobában kapott helyet, a kiállítás egyik fő látványossága, Szabó Magda írógéppel és kéziratokkal terhelt íróasztala, valamint a főgondnoki avatásán viselt elegáns, földig érő fekete ruhája az eseményről készült fotókkal.
Az apa szobájából kilépve egy színpadi térben találtuk magunkat. A piros függönnyel körülvett vásznon az írónő interjúiból, valamint a művei alapján készült filmekből néztünk meg néhány részletet. Ugyanitt található gyermekkora egyik különleges jelképe, az Ókút is, amit az emlékház interaktív formában keltett életre: a kavicsos kijelzőket megnyomva, felvillannak azok a helyszínek, amelyek valamilyen szállal kapcsolódnak az írónő életútjához.
Kifelé menet kicsit még elidéztünk Abigél szobra előtt, elmormogtuk néhány kívánságunkat neki, hátha teljesíteni tudja.
Aki hasonlóan tenne, látogasson el bátran a Kossuth utca 35. szám alatt található emlékházba. A belépéssel és tárlatvezetéssel kapcsolatos bővebb információkat a Szabó Magda Emlékház oldalán találják.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)