Sokkoló adatokat közöltek a magyarok lustaságáról debreceni kutatók – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.02.07. 11:03 | Frissítve: 2015.02.08. 16:10
Debrecen – Nem sportol a magyar a szabadidejében – állapították meg a Debreceni Egyetem kutatói, akik azt vizsgálták egyebek mellett, hogy mennyi időt szánunk a testmozgásra. A felmérés eredményei lehangolóak.
Mi is tekintendő sportolásnak? – erre is választ kaptak a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának nézői. Perényi Szilvia, a Debreceni Egyetem Sportgazdasági és Menedzsment Tanszékének adjunktusa ugyanis a beszélgetésben kifejtette: a legtöbb kutatás a hetente kétszer vagy háromszor végzett és legalább 60 perces intenzív mozgást definiálja sportolásként. Ugyanakkor az ifjúságkutatásban az iskolai testnevelési órákon és az intézményekhez kötődő testnevelési órákon kívüli testmozgás számít sportolásnak.
Mindemellett más kutatások a kertészkedést, a gyaloglást és a kerékpározást is idesorolják – ismertette a szakember. Minél több infrastrukturális változás jön létre egy-egy településen, annál inkább lesznek mozgó emberek, köszönhetően a bicikliutaknak, a kondiparkoknak, valamint uszodáknak, futópályáknak és a kosárlabdapalánkoknak is, amik vonzzák az embereket. Az egyetemi kutatások kapcsán Perényi Szilvia arról is tájékoztatott, hogy a tanulmányuk öt felsőfokú oktatási intézmény kutatásait összegzi, és a sportolási szokások különböző aspektusait vizsgálja, mégpedig gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontok alapján.
A részvételi adatok nemzetközi összehasonlításban nem mutatnak túl jó képet, és a leginkább sportoló nemzeteknek a skandináv országok számítanak. Ott ugyanis 80-90 százalékosak a részvételi arányok. A nyugat-európai országokban 65 százalék felettiek, míg hazánk csupán 18-23 százalékosat tud felmutatni a teljes populáció terén. Pedig Magyarország az élsportban rendkívül jól teljesít, és az olimpiai aranyérmeseink száma mindig a miénktől sokkal nagyobb gazdasági erővel bíró államokéi között van.
Az össznépességre vetíthető sportolási arányok a legutóbbi felmérések idején még alacsonyak voltak, ám Perényi Szilvia szerint a következő (2016-os) vizsgálat már tükrözni fogja a mindennapos testnevelés és a különféle sportágazati befektetések eredményeit. A mostani kutatásban egyébként a válaszolók 70 százaléka az időhiánnyal indokolta azt, hogy nem sportol. Pedig sok esetben ez csak a szervezésen múlna, ugyanakkor arra is van példa, hogy munkahelyi termekben, sportnapokon vagy utalványok, bérletek révén lehet mozogni, edzeni.
A műsorban az is kiderült, hogy a pécsi és a fővárosi kutatótársak kimutatták: a sportolási arány 10 százalékos növekedése csaknem kétmilliárd forintnyi nemzetgazdasági megtakarítást tud eredményezni a táppénzes napok és a gyógyszerfogyasztás csökkenésének köszönhetően. Fontos hozadéka a sportolásnak az is, hogy akik művelik, azok nemcsak jobb közérzetűek, hanem a munkájukban is jobban helyt tudnak állni.
A beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető itt:
Dehir - Esti Közelkép 2015-02-06
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)