Rekordösszegű költségvetése van Debrecennek – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.02.22. 11:15 | Frissítve: 2024.02.22. 17:37
Debrecen - 230,9 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, közel százmilliárd forintos beruházási főösszeggel fogadták el Debrecen 2024-es költségvetését.
Elfogadta csütörtöki ülésén Debrecen 2024-es költségvetését a város közgyűlése. A büdzsé itt érhető el a város honlapján.
![Rekordösszegű költségvetése van Debrecennek – videóval](upload/images/wp_cikkek/2024/kozgyules.jpg)
A költségvetés tervezetének főbb számait és célkitűzéseit február 9-én mutatta be Papp László. Ahogy minden évben szokás, a polgármester után a költségvetés egyes alfejezeteit az adott területért felelős alpolgármesterek ismertették. Elsőként Barcsa Lajos mondta el az önkormányzat gazdálkodásával, köznevelési, sport és intézmény-felújítási feladataival kapcsolatos részleteket. Őt követte Puskás István kulturális ügyekért felelős alpolgármester, valamint Balázs Ákos környezetvédelmi ügyekért és városüzemeltetésért felelős alpolgármester, végül pedig Széles Diána gondoskodáspolitikáért, civil kapcsolatokért, ifjúságpolitikai, egészségügyi és turisztikai feladatokért felelős alpolgármester.
A közgyűlés döntésével
a debreceni idén a vidéki városok legnagyobb összegű költségvetése, a tavalyinál 27 százalékkal több, csaknem 231 milliárd forint mérlegfőösszeggel.
18 százalékos növekedést mutatnak a csaknem 38 milliárd forintos helyi adóbevételek, ezen belül az iparűzési adó 34 és fél milliárd, ami 5 év alatt több mint a duplájára nőtt. A beruházási főösszeg csaknem 100 milliárd, majdnem kétszer annyi, mint tavaly.
A beruházási főösszeg 88,6 százalékos emelkedése mellett jóval többet fordít a város a kertségi fejlesztésekre (7,9 milliárdot, ami 60 százalékos növekedés a tavalyihoz képest), valamint a zöldterületi kiadásokra is (itt 5,1 milliárd forinttal 25,2 százalékos az emelkedés).
A tervezetben a környezetvédelem és a fenntarthatóság kiemelt szerepet kap, emellett közlekedésbiztonsági és közlekedésfejlesztési programra a büdzsé tervezete több mint 9 milliárd forintot ír elő, s ehhez jöhetnek majd még az állami forrásból megvalósuló fejlesztések 28 és fél milliárd forint értékben. A kulturális intézményekre 6,28 milliárdot fordít a város.
A vita
Papp László a közgyűlés ülésén az előterjesztés ismertetését azzal kezdte, hogy megköszönte a hivatal, az önkormányzati cégek és intézmények dolgozóinak a munkáját a költségvetés összeállításában. Mint mondta, a törekvésük az volt, hogy a város növekvő gazdasági erejéből fakadó lehetőségek szolgálják azokat az igényeket, melyek megjelennek a városban. Hozzátette, a rekordösszegű költségvetés beruházási főösszege megközelíti a százmilliárd forintot, s ehhez hitelt sem terveznek felvenni. Kiemelte,
a gazdaságfejlesztési folyamatok eredményének köszönhetően jelentősen nőtt az iparűzési adóból származó bevétel, öt év alatt megduplázódott, 34 és fél milliárdra nőtt, s ez adja a mozgásteret a költségvetés tervezésénél.
Papp László várakozása szerint a következő években még várható nagyobb növekedés az iparűzési adóban, amint elindulnak a legnagyobb új üzemek, melyeknek a beszállítói köre is a város gazdaságához kapcsolódik. Az iparűzési adó mellett az építményadóban is jelentős növekedést várnak, mivel ezt a vállalatoknak kell fizetniük épületeik után, s
Debrecenben jelenleg egymillió négyzetméternyi fejlesztés történik.
Kiemelte, a gazdaság növekedését fejlesztő beruházások mellett nagyon nagy szerepe van a lakosság életét segítő fejlesztéseknek. Itt utalt például a keleti városrészre szerdán bejelentett tervekre, a Kertségi Fejlesztési Programra és a panelprogramra, melynél már liftek felújítására is lehet majd pályázni. Papp László hangsúlyozta azt is, hogy a környezetvédelem is fontos része a költségvetésnek, tervezik a Civaqua-program folytatását, elindul a Környezeti Ellenőrző Rendszer és a Zöld Kódex több elemét is beemelték a büdzsébe.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselője azt kérdezte, a Déli Gazdasági Övezetben a KKV-programnak köszönhetően hány munkahelyet teremtenek a kis- és középvállalkozások. Papp László közlése szerint 256-ot. Megkérdezte azt is, milyen helyiadó-bevétellel számolnak a BMW és a CATL üzemeinek működése után. Mint elhangzott; a helyi iparűzési adó bevallási alapú, utólag derülnek majd ki a pontos számok. Gondola Zsolt az iránt is érdeklődött, hogy a Környezeti Ellenőrző Rendszer hogyan fogja kontrollálni az ipari környezeti hatásokat. Papp László elmondta, a rendszert a Debreceni Egyetem szakembereivel fejlesztették ki, s ez év második felében felállhatnak a mérőállomások. A nagy gyárak elindulása előtt mérnek egy alapállapotot, s ha bármilyen negatív irányú elváltozást észlelnek, azt a hatóságok felé azonnal jelzik, és a hatóságok meg tudják tenni a szükséges intézkedéseket.
Balázs Ákos környezetvédelmi ügyekért is felelős alpolgármester elmondta,
16 mérőpontot hoznak majd létre a városban, pontos adatokat szolgáltató műszerekkel és szakemberi mintavételekkel. A mérőpontok 24 órában üzemelnek majd, az adatok minél pontosabb elemzésébe a mesterséges intelligenciát is bevonják majd.
Jelenleg a helyszínek és a közbeszerzések előkészítése zajlik.
Vaszkó Imre, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője a nemzetközi iskolára kérdezett rá, melynek a korábbi ígéretek szerint 2025-re már önellátónak kellene lennie, ehhez képest 2024-ben 712 millió forinttal támogatja a város az intézményt. Papp László azt közölte, a város gazdasági erősödésének az egyik legfontosabb feltétele a nemzetközi iskola működése, magyar oktatási rendszerbe egy külföldi cégvezető ugyanis nem tudja járatni a gyermekét. Mint mondta, egy fogaskerék ebben a rendszerben a nemzetközi iskola, s ha a rá költött pénzt összevetjük a beérkező iparűzési adóval, akkor az iparűzési adó sok-sok milliárd forinttal magasabb. Szűcs László gazdálkodási főosztályvezető ezt azzal egészítette ki, hogy volt két válság, ami átírta a terveket, de folyamatosan csökken az önkormányzati finanszírozás aránya; mostanra már csak 30 százalék, s ő biztos abban, hogy eljön majd az idő, amikor az iskola önfenntartó lesz.
Vaszkó Imre szóvá tette azt is, hogy ugyan az önkormányzat idén nem vesz fel hitelt, de a DKV és a Debreceni Vagyonkezelő folyamatosan meríti ki a megnövelt hitelkeretét, szerinte ez is a város terhe. Papp László elmondta, tavaly összesen 8 milliárd forintot adtak a DKV működtetéséhez, de azt a döntést hozták, hogy nem emelik a tarifákat. Az utasok jelenleg a költségek 30 százalékát fizetik, a többit elő kell teremteni, s jelenleg szükség van a hitelfelvételre a biztonságos működéshez. Szűcs László gazdálkodási főosztályvezető hozzátette, a jelenlegi tervek szerint idén a holdingnak nem lesz szüksége forrásokra a hitelkeretből.
A Déli Gazdasági Övezet kapcsán Vaszkó Imre a költségvetésben megjelenő területszerzések iránt is érdeklődött, s hogy az Szepesre is kiterjed-e. A polgármester úgy felelt, az övezetben vannak még szigetszerűen megmaradt, magánkézben lévő területek, ezeket szeretnék megvásárolni, majd befektetőknek továbbértékesíteni. Szepes kapcsán Papp László azt mondta, a repülőtérnek új futópályát építenének, és Szepes felől száll majd le a gépek 99 százaléka. Az ott élőkkel többször beszélt, s azt ajánlja nekik, hogy fogadják el az önkormányzat ajánlatát az ingatlanjaikért, de ez nem kényszer; aki ott akar maradni, maradhat, de a polgármester ezt nem ajánlja, mert nagy lesz a légiforgalom a településrész felett.
Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője úgy fogalmazott, 1998 óta Debrecent alaposan kidolgozott tervek és stratégiák mentén fejlesztik, s ezt tükrözi a 2024-es költségvetés is. Kiemelte, a fejlesztéseket a lakossági igények alapján határozzák meg, ehhez aktív kapcsolatot folytatnak a képviselők a körzetükben élőkkel. Említette például az évek óta működő Kertségi Fejlesztési Programot, melynek főösszege 60 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Papp Viktor a fejlesztések mellett az egészségügyi és jóléti szolgáltatások fontosságát is hangsúlyozta, így például az ingyenes szűrőprogramot és azt, hogy a 14 éven aluli debreceni diákok ingyen használhatják majd a DKV járatait.
Kovács István, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője a keleti, külső városrészben élők szempontjából nevezte kulcsfontosságúnak a tegnap bejelentett fejlesztéssorozat terveit, melyek a következő években meg is valósulhatnak.
A DK-s Vaszkó Imre is megköszönte a 800 oldalas dokumentum előkészítésében részt vevők munkáját, ugyanakkor azt mondta, ha kilépünk az utcára, más képet látunk, mint amit a költségvetés tervezet mutat, így nem is támogatják a büdzsét. Benyújtottak azonban két módosító indítványt, az egyiket a Pallagi úti Idősek Otthona felújítására szánt összeg növelésére, a másikat a DKV járatainak ingyenessé tételére mindenki számára.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum képviselője méltatta, hogy a kiadásokat jól osztják fel, ugyanakkor azt mondta, a beruházáspolitikával gondjuk van. Az akkumulátorgyárra utalva úgy fogalmazott, a debreceniek nem támogatják már a városvezetés gazdaságfejlesztési politikáját, s ezt folytatja most ez a költségvetés is. Mint mondta, ennek a költségvetésnek nem csak a debreceniek örülhetnek, hanem a koreai és filipinó munkavállalók is, mert őket is segíti. Kiemelte, a BMW-t még támogatták, az azt következő folyamatokkal vannak gondjaik. A Környezeti Ellenőrző Rendszerről azt mondta, eddig a városvezetés arról beszélt, hogy a hatóságok nagyon szigorúak, de akkor mi értelme a rendszernek. Mint mondja, a gödi akkugyárnál is látszik, hogy a hatóságok alacsony összegű bírságokat szabnak ki, így még ha jelzi is az önkormányzati rendszer nekik a problémát, ők azt nem fogják megoldani. Kijelentette, a költségvetést nem fogják elfogadni.
Az MSZP-s Madarasi István is az akkumulátorgyárakról beszélt, melyeket szerinte nem akartak a debreceniek. Ő azt mondja, a bevételeket nagyobb arányban kellene visszaforgatni a lakosságot szolgáló intézkedésekre, így ő sem támogatja a büdzsét.
Mándi László, a Momentum önkormányzati képviselője azt mondta, bármilyen jó javaslatot is tesz az ellenzék, azt nem fogadják be, a költségvetés tervét pedig előbb mutatják be a sajtónak, mint a képviselőknek. Szerinte a rekordösszeg és a költségvetés tartalma között ellentmondások vannak, mint például az, hogy 26 utcát újítanak fel, miközben közel kétezer utca van a városban. Mint mondta, ők sem fogják támogatni a tervezetet.
Barcsa Lajos alpolgármester álságosnak tartja azt, hogy a gazdaságfejlesztéstől vonnának el és költenének másra forrásokat az ellenzéki képviselők. Mint mondta, a gazdaságfejlesztési folyamatok eredményeképp tudnak jóléti intézkedéseket hozni, de a folyamatoknak még nincs vége. Szerinte az arra fordított forrásoknak a jövőben lesz meg az eredménye, főképp úgy, hogy az igazán nagy üzemek ezután indulnak majd el.
Széles Diána alpolgármester az alapellátás, a szociális ellátás és köznevelés területét átfogó Gondoskodó város programról beszélt, melyre idén már közel 15 milliárd forintot fordítanak. Kiemelte, ez ugyan a debrecenieknek ingyenes, de a városnak ezt a forrást biztosítania kell, s itt adják át a debrecenieknek a gazdaságfejlesztés eredményét, hogy jobb, boldogabb életet tudjanak élni.
Komolay Szabolcs, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetést minden évben hosszú távú elképzelések mellett fogalmazzák meg. Közös cél, hogy minél többet költsenek a debreceniek jólétére, de a Fidesz-KDNP álláspontja az, hogy erre előbb elő kell teremteni a forrást; s ennek az eszköze a gazdaságfejlesztési program. Mint mondta, még nem terem minden fa, de néhány már hoz gyümölcsöt.
Papp Csaba, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője az ingyenes szűrőprogram eredményeit ismertette, s mint mondta, 17 olyan gyereket műtöttek már meg, aki egészségesnek tűnt, de EKG-vizsgálaton találtak nála komoly problémát. Emellett a Mozdulj, Debrecen! Mozgalomról is beszélt, melynek eseményein 54 ezer résztvevőt regisztráltak eddig.
Balázs Ákos alpolgármester úgy fogalmazott, azért dolgoznak 1998 óta a gazdaság erősítésén, hogy a város önállósága nőjön, s olyan döntéseket hozhassanak, melyek a debreceniek boldogulását segítik, a gyermekek jövőképét megteremtsék. "Mi mindannyian egy repülőn dolgozunk Debrecenben, mely már elemelkedett a kifutópályáról. A kapitányunk a legjobb, de a körülmények folyamatosan változnak. Amikor a világon meghirdetik a zöld átállást, akkor a kapitányunk ezt figyelembe véve fejleszti a várost" – fogalmazott. Kiemelte, hogy a városüzemeltetési munkákra és a zöld intézkedésekre is egyre többet tudnak költeni, a Zöld Kódex intézkedéseire például 12 milliárd forintot fordítanak.
A Civil Fórum képviselője, Gondola Zsolt úgy válaszolt, ha a gyermekek jövőjéről gondolkodnak, akkor a CATL biztonsági jelentését rejtsék el előlük. Szerinte a választásokon majd eldől, mit gondolnak erről az irányról a debreceniek.
Papp László zárszavában azt mondta, ebben egyetértenek, ő is úgy látja, a választásokon eldől, hogy a város fejlődik-e tovább, vagy megáll. Mándi László megjegyzésére azt mondta, sok olyan ellenzéki javaslat volt, amit elfogadtak és beépítettek a város életébe, de hozzátette azt is, hogy a költségvetéshez most is csak a DK-tól érkezett javaslat, a Momentum nem nyújtott be módosító indítványt. Szerinte alibizés, amit Mándi a közgyűlésben művel. Hozzátette azt is, hogy inkább a város lakóinak észrevételeit építik be a költségvetésbe. Az útfelújításra érkezett kritikára azt kérte Mándi Lászlótól, mondjon egy másik olyan magyar várost, amely 2024-ben ennyi pénzt tud útfelújításra vagy aszfaltozásra költeni. Mint mondta, egy év alatt nem tudnak minden problémát megoldani, de minden évben nagyot lépnek előre. A Pallagi úti Idősek Otthona kapcsán például elmondta, ha egyszerre újítanák fel, akkor arra több mint egymilliárd forintra lenne szükség, ezért minden évben ott van a költségvetésben egy kisebb tétel, így az elmúlt években már több mint félmilliárd forintot fordítottak erre a célra. A polgármester visszautasította Gondola Zsolt szavait arról, hogy Debrecen egy egészségtelen levegőjű város lesz, ezt a Környezeti Ellenőrző Rendszer is garantálja majd, ami támogatni fogja a hatóságok működését is.
A közgyűlés a Demokratikus Koalíció módosító javaslatait elutasította a többség, a 2024-es költségvetést 24 igen és 7 nem szavazattal fogadta el a közgyűlés.