Papp László: egy beruházás sem okozhat környezeti problémákat Debrecenben – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.11.28. 19:20 | Frissítve: 2023.12.07. 17:19
Debrecen – Ez is elhangzott a Csokonai Fórumban tartott konferencián, ahol szakemberek világítottak rá a Civaqua-program részleteire.
Ünnepelni jöttünk ide: 25 év után végre abba a szakaszba ért a Civaqua, ahol megérkezett a Tisza vize Debrecenbe – így indította a Debrecen, a Zöld Őrváros címmel rendezett konferenciát kedden délután a Csokonai Fórumban, az Orfeumban Gulyás István, a program moderátora, az M5 szerkesztő-műsorvezetője.
Papp László (fotók: Kandert Szabolcs)
Az eseményen Papp László arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban nemcsak a gazdaságfejlesztés kapcsán került az érdeklődés fókuszába Debrecen. „Hogyan néz ki a környezettudatosság, a fenntarthatóság, a környezetvédelem kérdésköre? Ezekre jó válaszokat tudunk adni” – mondta a polgármester. Korábban is voltak komoly kihívások a város lakói számára, ám most már az akarat és a tudás is adott ahhoz, hogy ezekkel megbirkózzunk, sorolta, hozzátéve: tenni most kell, mert lehet, hogy holnap már késő lesz.
A haladás oltárán nem áldozhatjuk fel természeti kincseinket, egy beruházás sem okozhat környezeti problémákat Debrecenben.
A közlekedés zöld átállásában és a zöld energia tárolásában is globálisan kiemelkedő, meghatározó szerep hárul ránk – jelentette ki Papp László. – Nincs még egy hazai város, mely annyit tett volna az elmúlt években a környezetvédelemért, mint Debrecen. Teljesült az 50 éves álom, megérkezett a Tisza vize Debrecenbe.
- Jóléti fejlesztéseket fogunk végrehajtani. 10 ezer fát ültetünk, véderdősítünk, naperőműveket hozunk létre, elektromos hajtásúra állítjuk át a városi közlekedést – sorolta Papp László.
Mint mondta, a természetre közös örökségünkként tekintünk, jobb állapotban adjuk át gyermekeinknek, mint ahogy mi kaptuk. Szólt arról is, hogy szövetségbe hívták a cégeket a tiszta jövő jegyében.
„Debrecen máris nagyon sokat nyert a jövő iparágait képviselő cégekkel” – hangsúyozta. Utalt arra is, hogy az új ipari parkokban a szürkevíz, a tisztított szennyvíz elérhető lesz, ami azt is jelenti, hogy a jövő generációinak nem kell aggódnia a víz miatt.
Szólt a Future of Debrecen mozgalomról is, mely tájékoztat, támogat, szemléletet formál, s melynek aktivistái egy élhetőbb, szebb Debrecenért dolgoznak.
Beszélt az egyetemmel közös munkáról, s megköszönte, hogy közösen dolgoznak azért, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát ebben a városban.
- A feladat nem az, hogy egy szikes, üres pusztában álló várost hagyjunk örökségül a jövő generációinak. Mertünk példákat venni másoktól, de saját megoldásokkal is elő tudunk állni, nem véletlenül mondhatjuk, hogy Debrecen Zöld Őrváros – zárta gondolait Papp László.
A zöld színhez mindig kell a víz
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, ha a számok felől közelítünk, az mindig fontos, hogy ne legyen 95 százaléknál több, 5 százaléknál kevesebb víz. Mint mondta, a villámárvizek 4, a folyami árvizek 40, az aszályos időszakok 400 milliárdos károkat okoznak.
A jövőben két problémára kell felkészülni: a folyók medersüllyedésére, amikor a vízszint alacsonyabb lesz, a vizes élőhelyek kiszáradnak – illetve a klímaváltozásra, amikor vízhiány alakulhat ki.
Már nem kell újabb 25 évet várni ennek a programnak a következő lépésére, amikor megérkezik a víz a Tócóhoz, a Nagyerdő és a Fancsika környékére. A zöld színhez mindig kell a víz – fogalmazta meg.
Előremutató jövőkép
Előadásában Dévai György, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiai Tanszékének professzora több mint ötven évet lépett vissza az időben. Ő maga a 60-as években kezdett el foglalkozni a témával, és így hitelesen tudta felidézni a mai Civaqua-program elődjének tekinthető, több mint 50 ével ezelőtti tanulmányokat és kezdeményezéseket. Mint sorolta, már az 1970-es évek elején komoly vizsgálatok folytak, ám azok végül hamar lezárultak. Majd a 2000-es évek elején kezdődtek újra a folyamatok – akkor már Civaqua néven.
Debrecen jövőképe azért is előremutató, mert figyelmet fordít a vizes élőhelyekre is – jegyezte meg Dévai György, aki szerint klímaváltozás mindig is volt. Jakucs professzort idézte, aki szerint itt inkább „időjárásváltozás” van, viszont, mint mondta, szükség van a cselekvésre.
Új fejezetet nyit a Civaqua
Aradi Csaba, a Future of Debrecen ökológus szakértője, Debrecen díszpolgára előadása elején arról beszélt, hogy gyerekkorában még mindig volt víz a Tócóban, s idézte a legendát is, hogy a régi debreceniek malomkövekkel próbálták eltorlaszolni a forrását, mert attól tartottak, túl sok víz érkezik onnan. Emlegette a régi utazókat, akik nem értették, miért éppen itt, ezen a helyen telepedtek le régen az emberek, akik valószínűleg a Hortobágy felől érkezhettek, mert egyébként a Nyírség és a Hajdúhát találkozásánál fekvő város természeti értékekben, vizekben egyaránt bővelkedett. A Tócóról és vidékéről elmondta, ha ránézünk a térképre, láthatjuk, kunhalmok sora áll ezen a területen, ami azt jelenti, hogy sűrűn lakott volt már ötezer évvel ezelőtt is ez a környék. Emlékeztetett: a Tócó mellett vezetett a Baltikum és a Bizánc közötti nagy kereskedelmi útvonal is.
Aradai Csaba szólt a táj, a tájhasználat változásairól is, és örömmel üdvözölte az új lehetőségeket, melyeket a Civaqua hozhat a városnak és a környéknek, és kiemelte azt is, hogy az újranépesedés az ökológusok számára is új fejezetet nyithat.
Mit teszünk a debreceniekért?
A konferencia része volt egy pódiumbeszélgetés is Láng István főigazgató (OVF); Lengyel Szabolcs, tudományos tanácsadó (Biodiverzitási, Vízgazdálkodási és Klímaváltozási Koordinációs Kutatóközpont), Grigorszky István, egyetemi tanár, a DE TTK Hidrobiológiai Tanszék vezetője és Kóthay László vízépítő mérnök, volt vízügyi szakállamtitkár részvételével, Gulyás István, az M5 szerkesztő-műsorvezetője moderálásával. Itt tabuk nélküli kérdések és válaszok hangoztak el annak a gondolatnak a mentén, „mit teszünk a debreceniekért”. Ennek a részleteiről külön cikkben, itt olvashatnak.
A debreceni polgárok biztonsága
A konferencia harmadik részében Kéki Sándor és Szűcs István professzorok, valamint Balázs Ákos alpolgármester tartottak előadást.
Kéki Sándor arról beszélt, hogy a tudományt állították a debreceniek szolgálatába a Környezeti Monitoring Rendszer kidolgozásakor.
Egy hosszú távú, folyamatosan működő ellenőrző rendszer létrehozása volt a cél, mely vizsgálja a város egész területén a víz, a levegő, a talaj és a biodiverzitás állapotát, változásait.
Ez a rendszer „a debreceniek biztonságát szolgálja” – jelentette ki a professzor.
Beszélt arról, hogy a mérőhelyeket milyen szempontok alapján alakítják ki, és szólt arról is, hogy ők nem hatósági mérést végeznek, viszont együttműködnek a hatóságokkal „környezetünk, természeti kincseink védelmében”.
Legyünk zöld város!
„Nem az íróasztalfióknak dolgozunk, hanem a cselekvő környezetvédelemben hiszünk: ennek a zászlóshajója a Civaqua-program” – jelentette ki Szűcs István professzor a konferencián. Egyúttal tett egy komoly javaslatot is a polgármesternek: a program megalkotói nevében azt javasolta Papp Lászlónak, hogy Debrecen pályázzon az Európa Zöld Fővárosa címre. Erről bővebben itt olvashatnak.
Debrecen a jövő zöld városa is
Balázs Ákos, Debrecen zöld ügyekért felelős alpolgármestere előadásában arról beszélt, hogy büszkék lehetünk a cívis identitásunkra, a hagyományainkra, és emellett „úgy formáljuk a jövő Debrecenét, hogy a város összetéveszthetetlenül Debrecen maradjon”.
„A mi zöld szemléletünk örökölt – generációk adják át egymásnak ezt, így volt fontos elődeinknek és nekünk is a Civaqua program. Ezt kaptuk útravalóul. Ez a mi értékrendünk, ez bennünk él. Ezért kell aláhúzzuk, hogy Debrecen zöld őrváros!"
Az alpolgármester előadásáról bővebben itt olvashatnak.