Papp László: Debrecen fejlődéséért és a debreceni családok jólétéért dolgozunk
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.04.13. 10:00 | Frissítve: 2024.04.15. 13:57
Debrecen – A legversenyképesebb város a régióban Debrecen. Így látja a polgármester, aki azt nyilatkozta: a következő 10-15 évben még tovább fog erősödni a debreceni gazdaság – pont az elmúlt 10 év történéseinek köszönhetően.
Milyen ma Debrecenben élni? Hogyan működik a város? Valóban háromszor olyan erős ma a városunk gazdasága, mint 2014-ben volt? S mire számíthatnak a debreceniek az elkövetkező években? Papp László polgármester nyilatkozott a D2030 újságnak ezekről a fontos, a jelenünket és a jövőnket meghatározó kérdésekről.
Úgy tűnik, a fiatalok nagy nyertesei lehetnek a Debrecenben zajló gazdaságfejlesztési folyamatoknak. Bérlakásprogrammal, elit szakmákkal és munkahelyekkel, biztos jövőképpel szeretné a városvezetés a pályakezdőket helyben tartani. Mennyire látja Debrecent versenyképesnek a régióban?
Ha egy mondattal szeretnék válaszolni, akkor a legversenyképesebb város a régióban Debrecen. Bővebben kifejtve, ez a felsorolás jól mutatja, hogy mindezek a lehetőségek valóban a város fiatal polgárait célozzák meg alapvetően. Az elmúlt évtized gazdasági sikersorozata, a sok-sok ezer új munkahely jelentős részben számukra kínál lehetőséget, azzal együtt, hogy a munkahelyteremtés korosztálytól függetlenül működik Debrecenben.
Az elmúlt tíz év nagy eredménye az is, hogy a város oktatási rendszere is lépést tudott tartani a gazdasági átalakulással.
Olyan szakmák jelentek meg a képzési portfólióban, melyek a helyi gazdaság számára fontosak. A fiatalok pedig ezeket az új képzési lehetőségeket maximálisan kihasználják, hiszen majdnem megduplázódott az elmúlt években a Debreceni Szakképzési Centrum diákjainak a száma. Ez azt mutatja, hogy helyes az az irány, amit az oktatáspolitikánkban képviselünk.
A napokban zajlott le a város egyik jövőbeli legnagyobb foglalkoztatója részéről az a folyamat, melynek köszönhetően már a második száz diákot választották ki, akik szeptembertől a BMW ultramodern oktatási központjában, speciális körülmények között kezdhetik meg duális képzésüket. A Debreceni Egyetem szintén komoly haszonélvezője ezeknek a folyamatoknak, hiszen ott is új képzési irányok, új mérnöki, műszaki lehetőségek jelentek meg, ott is növekszik a diáklétszám.
Ugyanakkor emlékezzünk meg a folyamat „árnyoldaláról” is: ez pedig a debreceni ingatlanárak alakulása. Látni, kell, hogy akinek ingatlana van Debrecenben, az jelentős vagyongyarapodáson ment keresztül, hiszen sokkal értékesebb lesz a tulajdonában lévő ingatlan, akinek viszont nincs háza, lakása, annak kihívás lesz ingatlanhoz jutni. Ezt felismerve döntöttünk úgy, hogy a 35 éven aluli, a városban élő, itt tanuló, itt letelepedni akaró fiatalok számára Főnix Lakásprogram néven lakhatási programot indítunk.
A még fiatalabbakra is gondoltak. Április elsejétől a 14 éven aluli gyerekek ingyen használhatják a közösségi közlekedést Debrecenben. Miért született meg a Junior Városkártya?
Egyrészt a döntés fontos alapja, hogy a város gazdaságilag sokkal erősebb, mint tíz éve. S erre szükség van ahhoz, hogy ilyen típusú kedvezményeket tudjunk biztosítani. Másrészt a diákok minél hatékonyabb támogatása fontos várospolitikai célkitűzés. A 6 és 14 évesek ingyenes utazási kedvezménye növeli Debrecen kedveltségét, elfogadottságát, elismertségét, a családok számára pedig éves szinten nagyon jelentős megtakarítást eredményez ez a konstrukció, különösen, ha több gyermek is él a családban a közösségi közlekedés lehetőségeivel.
De nagyon fontos orientáló hatása is van a kezdeményezésnek, hiszen az érintett korosztály létszáma nagyjából 16 ezer fő, és a kedvezmény bevezetése előtt ezeknek a gyerekeknek nagyjából a 25 százaléka váltott bérletet és használta a közösségi közlekedést.
Február elején indítottuk el a regisztrációs folyamatot; március végén, április elején a regisztráltak száma átlépte a 13 ezret. Ennyien vannak, akik arra készülnek, hogy a helyi közösségi közlekedés eszközeit használják. Ez mindenképpen jó, hiszen így viszonylag fiatal korban megismerkedhetnek ezzel a közlekedési lehetőséggel, és ez azt is jelenti, hogy később valószínűleg szívesen fogják használni ezeket az eszközöket. Márpedig napjainkban egy komoly ambíciókkal rendelkező város csak egy fejlődőképes és kihasznált közösségi közlekedéssel lehet versenyképes.
Az, hogy 2014-hez képest több mint háromszorosára nőtt a város iparűzésiadó-bevétele – ami most 34,5 milliárd forintot tesz ki –, az azt jelenti, hogy háromszor olyan erős ma Debrecen gazdasága?
Ha az iparűzési adón keresztül nézzük, akkor kétségtelenül három és félszeres erősödés mérhető az elmúlt 10 év tükrében. Azt gondolom, ha nem ezt az utat járjuk, és nem a gazdaságot helyezzük a várospolitika és a városfejlesztés középpontjába, akkor ma Debrecen egy nagyon sebezhető város lenne.
Többek között, például, olyan kezdeményezésekre nem lenne lehetőségünk, mint a 6 és 14 év közötti gyermekek ingyenes utaztatása, vagy minden külső támogatás nélkül, tisztán városi költségvetésből panelprogramot indítani. Nem lenne lehetőségünk az elöregedett debreceni épületek felújítását támogatni sem – és itt a városképi szempontból jelentős, helyi védettségű vagy műemlék jellegű épületekről beszélek. De nem lenne lehetőségünk olyan léptékű, olyan mértékű közlekedésfejlesztési programra sem, amelyet most jelen pillanatban is végrehajtunk, hiszen a város szinte minden pontján mennek a munkagépek.
Megújulnak az útjaink, kerékpárutak épülnek, a városi közműrendszer és a gazdasági övezeteink fejlődnek, városképet meghatározó épületeket újítunk föl. Tehát ez volt a kulcsa mindennek.
A következő évtizedek azért lehetnek a debreceniek számára különösen kedvezőek, mert leraktuk azokat az alapokat, amelyek az egész 21. században meg fogják határozni a város pozitív irányú folyamatait.
Optimista vagyok a jövőt illetően, és azt mondom, hogy a következő 10-15 évben még tovább fog erősödni a debreceni gazdaság – pont az elmúlt 10 év történéseinek köszönhetően.
Jelentős víziközmű- és infrastrukturális fejlesztés indulhat hamarosan a keleti városrészben. Miért kap ez a terület kiemelt hangsúlyt a beruházások sorában 2024-ben?
Amikor 2014-15 körül megterveztük a város következő évtizedeit, az a döntés is megszületett, hogy a várost nyugati oldalról elkerülő gyorsforgalmi úthálózat mentén jöjjenek létre azok az ipari övezetek, amelyek a város gazdasági fejlődését fogják megalapozni, ugyanakkor – ezzel párhuzamosan – a város keleti oldala pedig ne fogadjon ilyen típusú fejlesztéseket. Itt az volt a cél, hogy ez a keleti rész maradjon meg a növekedés számára, mint lehetőség, mint tartalék lakóterület, és – a zártkerti övezeteket is figyelembe véve – itt majd a lakófunkció irányába indítsunk fejlesztéseket a következő évtizedekben.
Most eljött az idő erre a város általános fejlődésének köszönhetően, és az elmúlt hetekben elindítottuk annak a tervezési eljárásnak a közbeszerzését, amely a keleti oldal, a keleti városrész fejlődése szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúra, a közművek kiépítésének a tervezését jelenti, és elindítja majd ezeknek a fejlesztési folyamatát.
Ez a döntés azt jelenti, hogy egyrészt a keleti oldalon a közlekedés új alapokra helyeződik,
hiszen városrészeket összekötő, úgynevezett alternatív közlekedési folyosók jönnek létre. Plusz – ezen túl – a város külső peremén létrejön a keleti elkerülő, a keleti körgyűrű szakasz, és ezzel együtt egy 18 kilométer hosszú ivóvízgerinc-vezeték, valamint egy 31 kilométer hosszú szennyvízcsatorna-rendszer épül ki, ami lehetővé teszi a teljes keleti városrészben található zártkerti övezetek jövőbeni infrastrukturális és beépítési fejlesztését.
Ezzel tovább nő majd a város?
Ezzel valójában azok a területek válnak beépíthetővé, amelyeket részben már ezzel a funkcióval el is kezdtek használni a debreceniek. De mivel eddig nem volt megfelelő közmű-infrastruktúra, ezért a város nem támogatta olyan intenzíven ezeknek a lakóterületi beépítését.
Én mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy nem szeretnék Debrecenben olyan lakóövezeteket látni, amelyek alárendelt, kevésbé jó kondíciókkal rendelkező, másod-harmad rendű lakóterületei a városnak. Az volt a koncepcióm mindig, hogy a belvárosi lakóterületek meg a kertvárosi lakóterületek minősége között ne legyen különbség; mindenhol minden szolgáltatás egyformán álljon rendelkezésre.
Ezért fontos az, hogy a keleti városrész infrastrukturális fejlesztései megvalósuljanak, mert ezáltal a zártkertek úgy fejlődhetnek majd, hogy a Debrecenben általános minőségi feltételeknek meg tudnak felelni, illetve el tudják majd azokat érni.
Ahogy az idei költségvetés bemutatása során többször is elhangzott a sajtótájékoztatókon, igyekeztek odafigyelni a városlakók igényeire. Debrecen nagyváros. Össze lehet hangolni ilyen sokféle és nagyon különböző elvárást, igényt, hogy mindenkinek minden jó legyen?
Nagyon nehéz, de nem lehetetlen. A legfőbb probléma, hogy az idő kevés mindig. Mivel nem tudunk mindent egyszerre megoldani, valamilyen formában ütemezni kell a különböző fejlesztési igények kiszolgálását. Egészen biztosan láthatják a debreceniek, hogy abszolút reagálunk, figyelünk a lakosság felvetéseire, kéréseire és javaslataira. A városi úthálózat-fejlesztési programja nagyon jelentős részben ezeknek a lakossági jelzéseknek megfelelően alakul. Nyilván a kollégáink, a szakemberek is látják, hol kell beavatkozni, de fontos az, hogy a lakosság részéről is érkezzenek javaslatok lépcsőfelújításra, játszótér- és útburkolat-felújításra, kerékpárút-építésre. S ha indokoltak, akkor ezeket igyekszünk a lehetőségekhez mérten beépíteni a városfejlesztés politikájába.
Ha a város gazdálkodási paramétereit nézzük, akkor 200 milliárd forint körüli költségvetéssel rendelkezik Debrecen. Ez azt jelenti, hogy nagyon jelentős a fejlesztési keretünk, ám ezzel együtt is – a kivitelezési kapacitások és az ütemezések miatt – mindig több évben kell gondolkodni, ha nagyobb léptékű fejlesztésekről beszélünk.
Debrecenben jó ideje hagyománya van a „gondoskodó város” filozófiának, vagyis a debreceniek a város figyelmét megkapják a születéstől egészen az idős korig.
Olyan területekre is tudunk figyelmet fordítani, ami nem feltétlenül általános, ha a magyar városokat nézzük. Egyrészt Debrecennek van egy viszonylag erős szociális ellátórendszere;a családi és gyermekjóléti központtól az idősgondozásig gyakorlatilag minden területen megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. Ezeket a létesítményeket, ha nem is egyszerre, de ütemezetten és folyamatosan felújítottuk az elmúlt időszakban. Ugyanakkor az csak egy része a gondoskodáspolitikának, a másik az sokkal inkább az emberekről szól: fontos, hogy a debreceniek mentálisan és egészségi szempontból is jól érezzék magukat a városban.
Messze túlmutat, például, az épületek felújításának fontosságán az, hogy az ország legsikeresebb közösségépítő programját indítottuk el a Mozdulj, Debrecen! programmal,
melybe több mint 55 ezer debreceni kapcsolódott be az elmúlt években. Fontos, hogy – az oktatási intézményeken keresztül – a fiatalokat is be tudtuk kapcsolni ebbe a mozgalomba. Szintén lényeges, hogy nincs olyan közösségi program, közösségi rendezvény, ahol kérdésként föl ne merülne, ha – mondjuk – van olyan városrész, ahol még nem vagyunk jelen ezzel a programmal, hogy náluk miért nincs, és kérik, keressük meg a feltételeit annak, hogy legyen. Tehát foglalkozunk a debreceniek egészségével, egyrészt a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézeten (DAEFI) keresztül szűrőprogramokkal, és hozzájárulunk az egészség megőrzéséhez és fenntartásához a különböző, mozgásra koncentráló programokkal.
De a gondoskodáspolitikának ez szintén csak egy szelete; ennél sokkal komplexebb ez a terület is, hiszen a gondoskodáspolitika részének tekintem azt is, ha segítünk a debreceni családoknak, mondjuk, az elöregedett panelházak felújításával kapcsolatban. A panelprogram, amelyet Debrecen indított – az országban (talán egyetlenként az elmúlt időszakban) tisztán városi költségvetési forrásból –, segíti az elöregedett panelépületek és a 12 lakásosnál nagyobb, 1990 előtt épült téglaépítésű házak energiahatékony megújítását. De a gondoskodáspolitika fontos bizonyítéka az is, hogy figyelünk azokra a lakóépületekre is, amelyek a cívis építészeti jegyeket, karaktereket őrzik és hordozzák. Ezen lakóépületek felújításának támogatására éppen ezért egy 200 millió forintos programot indítunk.
A város életében a zöld gondolat, a zöld filozófia, a fenntarthatóság nagyon határozottan jelenik meg. Hogyan lehet ezt összehozni a dinamikusan fejlődő gazdasággal?
Várost és gazdaságot fejleszteni fenntartható módon érdemes, mert különben visszájára fordulhat a nagy fejlődési lendület. Éppen ezért 2019-ben, amikor láttuk, hogy egy olyan öt évnek nézünk elébe, ami nagyon attraktív lesz a városfejlesztés és a gazdaságfejlesztés szempontjából, új környezetpolitikát hirdetett a város.
A városvezetésben egyik alpolgármester kollégám, Balázs Ákos kifejezetten a zöld ügyekért felelős alpolgármesterként végzi a munkáját. Ezt a területet definiáltuk, és meghatároztuk azokat a törekvéseket, amelyeket az elmúlt négy és fél, öt évben meg kellett valósítani. Úgy gondolom, nagyon hatékonyak voltunk, hiszen most tavasszal fogjuk elültetni a tízezredik fát az Ültessünk tízezer fát Debrecenben program keretében, és nyitunk egy újabb tízezres kontingenst a következő évekre...
Az iparfejlesztés szempontjából a fenntarthatóság kulcsfontosságú, ez a fásítási program a zöld folyosó kialakításhoz pedig különösen érinti az ipari területeinket. Jelenleg is folyamatban van az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben a több mint 600 millió forintos több ezer fa, illetve cserje elültetését jelentő program. Erre törekszünk majd a Déli Gazdasági Övezet környékén is.
Fontos, hogy az ipar és a gazdaság fejlődésének környezetre gyakorolt hatásait kontroll alatt tartsuk, ezért a Debreceni Egyetemmel kidolgoztuk, létrehoztuk a Környezeti Ellenőrző Rendszert. Ez valamennyi lényeges környezeti elemre – a levegőre, talajra, felszíni és felszín alatti vizekre, a zajra és a biodiverzitásra – figyelemmel fogja kontroll alatt tartani a városban zajló folyamatokat.
Egy ötvenéves álom vált valóra a Civaqua első ütemének végrehajtásával. A Vezér úti tó kialakítása, a Tócó dinamikus és folyamatos vízutánpótlásának a biztosítása és a program folytatása – amelyről néhány héttel ezelőtt született kormányzati döntés –, a Civaqua második üteme, amely majd a Nagyerdő és az Erdőspuszták folyamatos vízutánpótlását hivatott biztosítani, valóban azt mutatják, hogy környezetvédelmi szempontból sem tétlenkedtünk az elmúlt négy és fél évben.
Hogy látja a polgármester, milyen ma debreceninek lenni?
Én nagyon szeretek debreceninek lenni, és nagyon remélem, hogy a város polgárai is hasonlóképpen éreznek. Nagyon nehéz volt az elmúlt négy esztendő, amikor olyan kihívások jöttek valóban velünk szembe, amilyenekre álmomban sem gondoltam volna, mondjuk, 2019 októberében, amikor az előző önkormányzati választások zajlottak. De Debrecen erősebben jött ki a válságból, mint ahogyan belement. Nincs olyan programunk, amelyet ne tudtunk volna megvalósítani, amiből ki kellett volna hátrálni.
Dinamikus fejlődés jellemezte a gazdaságot, az oktatás területét, az intézményrendszerünket, a környezetpolitikánkat, a környezetvédelmet, a kulturális fejlesztéseinket.
Rendkívül büszke vagyok arra, hogy ebben a ciklusban sikerült a két nagy színházi fejlesztést végrehajtani, ráadásul mindkettőt úgy, hogy mind a színházi, mind az építész szakma megsüvegelte.
A közlekedésben is rendkívül komoly eredményeket értünk el. A város úthálózata, úthálózatrendszere, csomópontjai folyamatosan és dinamikusan fejlődnek.
Büszke vagyok mindazokra, akiknek fontos szerepük volt abban, amit elértünk az elmúlt öt évben: a kollégáimra, a képviselő-testületre, a képviselőinkre és – természetesen – a város polgáraira, akik szorgalmas munkájukkal lehetővé teszik a számunkra, hogy a város által megtermelt javakat a város érdekében jól tudjuk felhasználni.