Papp László: Debrecen egy közép-európai nagyváros lesz – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.12.28. 20:30 | Frissítve: 2023.12.28. 20:48
Debrecen – Úgy sikerült Debrecent gazdaságilag sokkal nagyobb fordulatszámra átállítani, hogy közben képesek voltunk nagyon jelentős zöld fejlesztéseket végrehajtani – mondta évértékelőjében a város polgármestere.
A január 9-i közmeghallgatás volt az egyik legemlékezetesebb esemény számomra idén, életem hátralévő részében sem fogom ezt elfelejteni – kezdte a felsorolást Papp László, amikor arról kérdezte a Debrecen Televízió műsorvezetője, mi a három legemlékezetesebb pillanat számára a 2023-as évből.
Fotók: Kandert Szabolcs
- Tanulságos volt, akárcsak az azt követő események.
A Csokonai Nemzeti Színház megnyitása is fontos mérföldkő volt számomra idén, emellett egy ötvenéves álom valóra váltása is nagy jelentőséggel bírt: ez a Civaqua-program első ütemének befejezése, aminek köszönhetően a Tisza vize megérkezett Debrecenbe
– idézte fel Papp László.
Kiemelte: a 2000-es évek eleje óta téma volt a program, 2016-ban, polgármesteri ciklusa első szakaszában vette fel a kapcsolatot a Belügyminisztériummal ebben a kérdésben.
- Sok ember dolgozott azért, hogy ezt az eredményt elérjük, a jövőben pedig visszük tovább a programot – mutatott rá a polgármester.
Arra a kérdésre, miszerint utólag másképp csinálna-e bármit, Papp László azt mondta, nem szokott dilemmázni döntésein utólagosan.
- Nem kapkodok, nem azonnali reakció alapján döntök, fontos számomra, hogy minél több információm legyen az adott kérdésről. Nem csinálnék semmit másképp.
Polgármesterként az a feladatom, hogy a város számára előnyös lehetőségeket ne engedjem el, mert akkor azokra más csap le. Igyekeztem a város képviseletében minden lehetőséget megragadni.
Arra is kitért, hogy annyira gyorsan történnek a városban az események, hogy a siker megélése is nagyon rövid ideig tart, nincs idő rá, hiszen néhány nap vagy hét múlva már más nagy jelentőségű dologgal kell foglalkozni.
Folyamatosan javítják a város közlekedési lehetőségeit
- 2023 a stratégiaalkotás éve volt: több stratégiát dolgoztunk ki a kollégákkal. Közép- és hosszú távú terveket készítünk, ezért a Debrecen 2030 program mint egy alap határozza meg a fejlesztéspolitikánkat. Ehhez kapcsolódnak be újabb és újabb, koherens stratégiák.
Idén elkészült a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia, a novemberi közgyűlés egyik fontos döntése volt, hogy a Debrecen 2030 program egy újabb 43 milliárdos fejlesztési kerettel egészül ki.
A beszélgetés felvétele óta a közgyűlés által elfogadott fenntartható városi mobilitási tervre, az ún. SUMP-ra kitérve elmondta: azért büszke rá, mert ez az ország első SUMP 2.0-ja.
- A 2010-es évek közepén kellett már készíteni egy fenntartható közlekedésfejlesztési stratégiát, mi vagyunk az elsők, akik egy körültekintő előkészítő munka után létrehoztuk a második verzióját ennek. Ez a terv egy 2027-ig, 2035-ig és 2050-ig terjedő időszakban vizsgálja a város közlekedési mozgásterét és lehetőségeit. A jövőbe kell látni, modellezni azt, hogy a jelenben zajló folyamatok milyen hatással lesznek a debreceniek életére – húzta alá Papp László.
A polgármester a hitelesség kérdéséről is beszélt.
- Nagyon fontos, hogy ezek az elképzelések a gyakorlatban is megvalósuljanak. Amikor a gazdaságfejlesztési folyamatokat elindítottuk 2014-15 körül, sok mindent mondtunk, mi várható a jövőben, ezek pedig meg is valósultak, s picit túl is teljesítettünk. A Déli Gazdasági Övezet helyén egy infrastruktúra nélküli legelő volt, mára ez az ország egyik legnagyobb gazdasági övezete, sok ezer debreceninek ad munkát. Létrejött az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet is egy páratlan infrastruktúra-fejlesztési lehetőséggel – emelte ki a polgármester.
Mint elmondta,
nagy jelentősége van annak, hogy Debrecen jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, a kormány pedig úgy tekint a városra, mint az ország új fejlesztési központjára, a vidéki Magyarország fővárosára, aminek segíteni kell az infrastrukturális fejlődését.
A jövő évre előretekintve hangsúlyozta: 19 közlekedésfejlesztési projekt lép megvalósítási fázisba, egyesek tervezési, mások kivitelezési fázisban lesznek 2024-ben.
- Amit elindítottunk 25 éve, annak a gyümölcse most kezd beérni. Ez a város most ért el abba a fázisba, amikor valóban léptéket tud váltani. Debrecen egy közép-európai nagyváros lesz, gazdasági értelemben mindenképpen. Az agglomerációval együtt pedig népesség tekintetében is Magyarország és a közép-európai régió egyik legmeghatározóbb települése.
A polgármester úgy véli, olyan városfejlesztési célokat kell megfogalmazni, amelyek nem egysíkúak, nem csak a város egy-egy területére fókuszálnak, hanem párhuzamosan szinte mindenre, ez a Debrecen 2030 program fontos törekvése is.
Digitális városirányítási központ, alternatív utak, kevesebb torlódás
Felidézte, idén sikerült elindítani a keleti elkerülő gyűrű tervezési-előkészítési folyamatát, ez egy 22 kilométeres út, ami által bezárul majd a körgyűrű a város körül. Emellett csomópontfejlesztéseket, belső tehermentesítő összekötő utak építését tervezik.
A SUMP egyik legfontosabb törekvése az, hogy digitális alapra helyezzék a közlekedést a városban.
- Készül egy új városirányítási központ, ahol látni fogunk mindent a város közlekedését illetően, adatokat gyűjtünk és elemzünk majd. A város közlekedési folyosói úgy alakulnak majd át, hogy képesek legyünk alternatív közlekedési lehetőségeket biztosítani. Szükség van ehhez új útvonalakra is. A SUMP megerősített abban, hogy jók voltak az irányok.
Stockholm, Oslo és Bristol után Debrecen is lehet Európa zöld fővárosa?
A Környezeti Ellenőrző Rendszer kidolgozásában résztvevő egyetemi professzorok javaslatára Debrecen pályázik a címre, ezt nemrég jelentették be. Ennek kapcsán a polgármester aláhúzta, Debrecen az egyik legnagyobb erdősültséggel rendelkező város hazánkban, a város közigazgatási területének több mint 34 százaléka erdő, az elmúlt években pedig még nagyobb hangsúlyt fektettek a fásításra, erdősítésre. Felidézte, véderdősítési programot indítottak, ami jelenleg is folyamatban van, több mint 600 millió forint értékű program zajlik az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben, valamint elindították az Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben! programot is.
- Nemcsak zöldíteni, kékíteni is kellett a várost, erre szolgál a Civaqua-program, ami a Nagyerdő, a Fancsikai-tavak és a Vekeri-tó vízutánpótlását is szolgálja majd.
Azért vagyok erre a folyamatra büszke, mert úgy sikerült Debrecent gazdaságilag sokkal nagyobb fordulatszámra átállítani, hogy közben képesek voltunk nagyon jelentős zöld fejlesztéseket végrehajtani.
– emelte ki.
A lakótelepek zöldterületei minőségi megújításon estek át, elektromos autóbuszok érkeztek a közösségi közlekedésbe, feltett törekvésük az is, hogy az ipari termelőegységek esetében minél környezettudatosabb működést tudjanak biztosítani.
A fűtésnek is kulcsszerepe lesz a fenntartható jövőben
- Akkor tudunk majd nagyot előrelépni a környezetvédelem és a fenntarthatóság tekintetében, ha a háztartások jelentős része nem gáztüzelésű kazánokat fog használni, hanem energiatárolással kombinált, hőcserélő megoldásokat, illetve a napelem által termelt energiát is tudják majd tárolni – húzta alá a polgármester. Ami ugyanis a leginkább megterheli a környezetünket, az a téli időszakban a gázzal, fával és szénnel történő fűtés.
Meggyőződése szerint nemcsak az elektromobilitás, az autóipar szempontjából van jelentősége az energiatárolásnak, hanem a háztartások szempontjából is, hiszen a szén-dioxid jelentős része onnan származik. Hozzátette: az Európai Unió az elmúlt időszakban döntött arról, hogy a 2040-es évekig ki kell vezetni a gáztüzelésű fűtési rendszereket Európából.
A zöld törekvések kiemelten számítanak
A szemléletformálás nagyon fontos a városban: 2019-ben a város új környezetpolitikát hirdetett, Balázs Ákos alpolgármester személyében a környezetvédelemnek külön felelőse van, hangsúlyozta Papp László.
Létrejött a Future of Debrecen mozgalom és a zöld munkacsoport: különböző akciókkal igyekeznek felhívni a gyerekek és a felnőttek figyelmét a zöld megoldásokra – iskolákban, óvodákban is. Mindemellett a hazánkban egyedülálló Környezetvédelmi Ellenőrző Rendszer is fontos eleme ennek a környezetpolitikának.
Emlékeztetett, hogy a januári közmeghallgatáson tett ígéretet a debrecenieknek, hogy kialakítanak egy olyan rendszert, amely függetlenül a gazdasági szereplőktől kontroll alatt tartja a városban zajló ipari, gazdasági folyamatokat. A rendszernek köszönhetően nem történhet olyan esemény sehol a város részén, amiről nincs tudomásuk. Az is a törekvésük, hogy civil szervezeteket is bekapcsoljanak az ellenőrző rendszernek a működtetésébe. Így a város folyamatos, 0-24-ben történő tájékoztatása tud megvalósulni.
- Nagyon fontos az, hogy megfelelő információk legyenek elérhetők a térségünk polgárai számára. A januári közmeghallgatás idejében egy teljesen új iparág megjelenése volt sokkoló élmény sokak számára, akkor még kevés információ állt rendelkezésükre a témában. Rácz Róbert főispán úrral és a kormányhivatal dolgozóival együtt figyelünk arra, hogy az engedélyezési eljárások megfelelő garanciát jelentsenek az itt élők biztonsága szempontjából, a garanciák érvényesüljenek, be legyenek tartva. Hatósági szempontból a legszigorúbb eljárásrendben zajlanak az engedélyezési eljárások.
Papp László arról is beszélt, hogy
Debrecen egy olyan ipart, gazdaságot épít, ami ma a világ vezető technológiai színvonalához kapcsolódik a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, az elektromobilitás, az autóipar, az energiatárolás szempontjából egyaránt.
- Ez az öt terület, ha egy városban mind jelen van, és ott a legmagasabb technológiai színvonalat képviseli, garantálja azt, hogy egy város sikeres legyen. Ehhez pedig tudásbázisra is szükség van. A Debreceni Egyetemen az elmúlt öt-hét évben új képzési lehetőségek jelentek meg a gazdaságfejlesztési folyamatok hatására – emelte ki a polgármester.
Aláhúzta, a Debreceni Szakképzési Centrumban tanulók létszáma is jelentősen nőtt ugyanezen okból: 2014-15-ben 7500 diákjuk volt, míg mára ez a szám 12 ezer fölé emelkedett.
Debrecen biztonságos európai város
A beszélgetés során a közbiztonság kérdése is felvetődött: a Médiacentrum Debrecen munkatársai a vármegyeszékhely lakosságszámával közel azonos méretű európai településeket vettek górcső alá, s ebből kiderül, Debrecen mennyivel biztonságosabb, mint például a francia Bordeaux vagy a brit Southampton.
Papp László köszönetet mondott a debreceni rendőrkapitányságnak és a vármegyei rendőrfőkapitányságnak, melyek munkatársai mindent megtesznek azért, hogy a debreceniek biztonságban élhessenek a városban. Másfelől kiemelte, hogy a városban zajló intenzív, dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhetően, mindenki találhat munkát, megtalálhatja számítását, ez pedig hozzájárul a társadalmi békéhez. Egy kiegyensúlyozott gazdasági környezetben a bűnözés és a biztonsági kérdések is megfelelően vannak kezelve - véli a városvezető.
„Imádom a debreceni sportot”
Az idei sportteljesítményekről Papp László elmondta, büszkeségre adnak okot a debreceni sportolók eredményei. A Loki bronzérméről, valamint Battai Sugár Katinka, Kozák Luca és a DVSC női kézilabdacsapatának sikereiről is elismerően nyilatkozott a polgármester.
Gondolatait összegezve Papp László hangsúlyozta: úgy kell fejlődni, megújulni, hogy tiszteletben tartjuk a múlt értékeit, tradícióit, hagyományainkat, történelmünket – ennek legjobb példája pedig a Csokonai Nemzeti Színház.
- Egy 1865-ben épült épületben elhelyezni a XXI. század legmodernebb színház technikáját úgy, hogy építészeti értelemben is teljesen megújuljon, de mégis megőrizze a hagyományait, az épület történelmi karakterét, ez talán az egyik legjobb üzenet a jövőt illetően - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy milyen évet kíván 2024-re Debrecennek a városvezető, úgy válaszolt:
- Azt kívánom, hogy folytatódjon az a dinamikus, átgondolt, strukturált, városi polgárok érdekeit szem előtt tartó fejlődés, amely eddig is jellemezte Debrecent. Mi ezért dolgoztunk és ezért dolgozunk a jövőben is. Debrecen mindenképpen Európa és Magyarország egyik legsikeresebb városa lehet, de ehhez az kell, hogy tovább menjünk a megkezdett úton.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: