Papp László: az összefogás jelképe az Európa Kulturális Fővárosa pályázat – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.02.23. 18:35 | Frissítve: 2017.02.25. 15:43
Debrecen - A jelentkezést a közgyűlés frakcióvezetői közös nyilatkozat aláírásával erősítették meg. Bemutatták a debreceni EKF-pályázat hivatalos logóját is.
Debrecen is pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre; Papp László polgármester február 23-án hivatalosan is bejelentette, hogy a város indul a kiíráson. A jelentkezést a közgyűlésben képviselettel rendelkező szervezetek frakcióvezetői közös nyilatkozat aláírásával erősítették meg csütörtökön délután a Modem földszinti kiállítótermében.
Papp László polgármester elmondta, az EKF-pályázat kiemelt jelentőséggel bír a város életében, ennek megfelelően közösen fogalmaztak meg az említett szervezetek egy nyilatkozatot. Mint mondta, ez azt szimbolizálja, hogy politikai és ideológiai hovatartozástól függetlenül olyan közös ügyről van szó, amelyben nincsenek ellentétek, mivel mindenki felelősséget érez a város és a tágabb régió jövőjéért. Papp László még hozzátette: az előkészítő találkozók jól példázzák, igenis lehet politikai szervezetek között is összefogást létrehozni, ezt megerősíti a kiáltvány aláírása.
- Azt a programot, amivel készülünk, összefogás nélkül, a város, a régió támogatása nélkül nem lehet megvalósítani. A következő tíz hónapban számos alkalommal lehet majd erősíteni azt a hitet, hogy Debrecen kitűnő kulturális fővárosa lesz Európának. 2010-ben is szerettünk volna nyerni, akkor nem sikerült, de hiszem, hogy 2023-ban elérhetjük ezt a célt. A megkérdezett debreceniek 94 százaléka egyetért ezzel a törekvéssel. A város történelmi múltja is kötelez bennünket. Öt olyan jubileumi esemény is lesz ebben az évben, ami Debrecen nélkül nehezen képzelhető el. Ilyen a reformáció emlékéve is. Nekünk, debrecenieknek mindent meg kell tenni azért, hogy a cívisváros kaphassa meg a címet. A régió ezer szállal kötődik Debrecenhez, olyan városról van szó, amely egy kulturális háló centrumában van. A város jelentőségét a Református Kollégium is erősíti, nem is lehetne jobb települést választani kulturális fővárosnak – hangsúlyozta a polgármester.
Kiemelte, a 2010-es pályázatot ugyan nem sikerült megnyerni, de több fontos beruházás készült el, ami abban a programban szerepelt. Példaként említette a Modemet, a Kölcsey Központot és a nemrég felújított nagyerdei kultúrparkot. A jövőbeli fejlesztésekkel kapcsolatban beszélt a Csokonai Színház hatmilliárdos felújításáról, a Latinovits Színház befejezéséről és a Csapó utcai átalakításokról is.
Papp László azt mondta, a beruházások jól átgondolt fejlesztési láncba illeszthetőek és ezek végállomása lehet, hogy a város elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet. Megjegyezte, amikor eljön Debrecen ideje, akkor minden infrastruktúra rendelkezésre áll majd. Hangsúlyozta, az a cél, hogy 2023-ban olyan színes programokat rendezhessen Debrecen, melyek a jövőbe mutatnak és azok alapján is a város határon átnyúlóan a régió kulturális központja lehessen.
A pályázat előkészítése érdekében hozták létre az EKF Debrecen 2023 Nonprofit Kft-t, mely január elején arculati pályázatot írt ki. A jelentkezőknek többek között logót, névjegyet, levélpapírt, borítékot, bannert és Facebook-fejlécet kellett készíteniük online is nyomtatható formában. A kisarculati pályázat végeredményét is a Modemben hirdették ki, ezzel együtt pedig bemutatták a debreceni EKF-pályázat hivatalos logóját. A nyertes alkotást Gulyás Gábor, az EKF program főtanácsadója ismertette a helyszínen.
A főtanácsadó azt mondta, Debrecen vonzza a kultúrát. Megjegyezte, átlátható módon történik a kiválasztás, mindenki számára egyértelműek a feltételek, így csak a munkától függ, ki nyeri meg a kiírást. A 2010-es pályázat kulcsmotívuma a tér volt, szerinte Debrecen az a város, ahol a legnagyobb terek vannak. Mint mondta, a mostani pályázat munkálatai nemrég kezdődtek, de eljutottak oda, hogy a pályázat három nappal ezelőtti kiírásakor Debrecen teljesen felkészülten tudott a startra állni.
Elmondta, hamarosan az arculat is elkészül, az ezzel kapcsolatban kiírt pályázatra 104 pályamű érkezett a határidőre, egy nap alatt pedig konkrét javaslatot tett a beadványokat értékelő szakmai bizottság. A győztes mű négy, a képzőművészeti egyetemen végzett fiatalember munkája, melynek alapkoncepciója az a vonzás, amivel évszázadokon át rendelkezett Debrecen, hiszen a város mindig is idecsábította azokat az embereket, akik valami fontosat alkottak. Gulyás Gábor kiemelte, a logónak fontos eleme a nyíl, ami a közös akarat jelképe, és szimbolizálja az összefogást is a pályázattal kapcsolatban. Megjegyezte, saját betűtípusa lett Debrecennek, a nyilakból fölépülő szimbólumrendszer megvalósulásaival fognak majd találkozni a pályázat során az emberek – tette hozzá Gulyás Gábor.
Az Európa Kulturális Fővárosa kiírásban 2018-ban hoznak döntést, akkor derül majd ki, hogy egy brit város mellett a hajdú-bihari megyeszékhely viselheti-e majd a címet.
Dehir - Indul az Európa Kulturális Fővárosa pályázaton Debrecen
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)