Papp László: a KKV-szektor számára külön ipari park jön létre Debrecenben – videóval
Szerző: Bulik Péter | bulik.peter@mcdb.hu Közzétéve: 2021.09.22. 18:00 | Frissítve: 2021.09.22. 19:57
A helyi gazdaságfejlesztésről, a munkaerőpiacról, valamint a kis- és középvállalkozások lehetőségeiről volt szó azon az Európai Gazdasági és Üzleti Konferencián, amelyen uniós gazdasági szakértőkkel találkoztak debreceni vállalatvezetők és döntéshozók. A rendezvényen Papp László polgármester azt mondta: a KKV-szektor számára külön ipari parkot létesítenek Debrecenben.
Háromból két munkahely a kis- és középvállalkozásoknak köszönhető Európában – mondta Orosz Krisztina nemzetközi szakértő, a konferenciát szervező European Business Connect alapítója. Hangsúlyozta, hogy a mikrovállalkozásoktól a közepes iparvállalatokig, méretben és profilban is változatos ez a szektor, és segít elterjeszteni az innovációt a kontinens minden régiójában.
– A kis- és középvállalkozások a gazdaság minden ágazatában kulcsszerepet játszanak az értékteremtésben, és ez mélyen beágyazódott Európa gazdasági és társadalmi szerkezetébe, központi szerepet játszanak az Európai Unió fenntartható és digitális gazdaságra való átállásában – fogalmazott Orosz Krisztina.
Papp László polgármester a rendezvényen elmondta: Debrecen gazdaságfejlesztése révén már több mint 10 ezer új munkahely jött létre és a befektetések összege meghaladja a kétmilliárd eurót.
A város külön figyelmet szentel a kis- és középvállalkozásoknak is: a szektor számára 3 ütemben alakítanak ki ipari parkot az idetelepülő nagyvállalatok közelében.
– Nagyon bízom benne, hogy valamikor az ősz folyamán az első szerződéseket meg is tudjuk kötni azokkal a kis- és középvállalatokkal, akik a déli iparterületen fognak majd elhelyezkedni és területet kapnak termelési tevékenységeikhez – emelte ki a polgármester.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke elmondta, hogy hazánkban 420 ezren dolgoznak atipikus foglakoztatási formában. Ebből 200 ezren diákszövetkezetben, ami egy jól bevált megoldás a munkaerőpiacon.
– Miért jó ez a diákoknak? A diákok kizárólag SZJA-t fizetnek, egyébként ők határozzák meg: ki mennyit dolgozott, annyi pénzt fog kapni, mert a munkavállalás pedig teljesen rugalmas – mutatott rá Kósa Lajos.
A diákszövetkezetek mintájára nyugdíjasszövetkezetek is alakulnak, amikben még sok a tartalék – mondta Kósa Lajos. Az országban a foglalkoztatottak 10 százaléka atipikus formában dolgozik, és ezt a duplájára szeretnék növelni nagyrészt a nyugdíjasszövetkezeti tagság akár több százeres bővítésével.