Pánik mint betegség: mi az, és hogyan kezelhetjük? Erről beszélt a debreceni szakember – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.11.25. 09:00 | Frissítve: 2023.11.25. 09:04
A szakember szerint tizenöt százalék az esélye annak, hogy jelentkezik az életünk során.
A pánikbetegség fogalma egyre kevésbé ismeretlen napjainkban, sőt gyakran korunk népbetegségének is nevezik. De mit is jelent valójában ez a betegség, milyen tünetekkel kell megbirkózniuk az érintetteknek és hogyan lehet elérni, hogy minél előbb a gyógyulás útjára léphessenek a pánikbetegséggel küzdők?
Illusztráció (Fotó: Pixabay/Khusen Rustamov)
A témáról Móré Elek Csaba, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának főorvosa, szakmai koordinátora beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
A szakember elmondta, a szorongásos spektrumbetegségben az egyik a pánikroham, ezt követően pedig maga a pánikbetegség. A szorongás a mindennapokban fellelhető, az, hogy kinél alakulhat át pánikrohammá, az egyéni érzékenység kérdése, illetve genetikai és egyéb okok vezethetnek el hozzá.
Egyfajta légszomj, mellkasi szorításérzés, hirtelen fellépő heves szívdobogás, zsibbadás, hányinger, valamint a haláltól, vagy a kontrollvesztéstől való félelem is tünet lehet ilyenkor.
- A szorongásos kórképek a depresszióval együtt népbetegségnek számítanak – mondta, hozzátéve, a pánik, a pánikbetegség azonban (egyfajta szorongás kialakulása a rohamtól) az életünk során 15 százalék eséllyel jelentkezhetnek.
Hangsúlyozta, ilyenkor üzen a test, az agy, hogy min kell változtatnunk. Az életben ugyanis a mindennapok része a változás, így ha ehhez tudunk adaptálódni, akkor az adott helyzetet a legjobban tudjuk megoldani a rendelkezésre álló erőforrások és képességek alapján.
De az is megtörténhet, hogy egy helyzetet problémának nevezünk, veszélyesnek tartjuk, onnantól pedig az egész testünk átalakul és vészreakciót indít el. Mivel egy negatív gondolathoz ritkán társul pozitív érzés, a testünk gyakorlatilag csak túlélni akar.
- Egy dolog, hogy mi az, ami van, és egy másik, hogy mit gondolunk róla. Egy adott, nem könnyű helyzet kapcsán van egy gondolatunk, és beindul egyfajta érzelmünk. Az agy arra készíti fel a testet, hogy túléljünk.
Kérdés, hogy az a helyzet, amire azt mondjuk veszélyes, valóban veszélyes-e? Vagy életveszélyes-e?
Móré Elek Csaba szerint a vizsgálatok alapján egypetéjű ikrek, illetve rokonok esetében a pánik tünetek jobban összefüggnek, de ez nem egyedüli tényező. A biológiai tényezők, az, hogy hogyan nőttünk fel, kitől tanultunk meg helyzeteket megoldani, vagy szorongani, szintén közrejátszhatnak.
A pánikbetegség leginkább a húszas évek elején jelentkezik, és a harmincas évekig tetőzik, de már előfordul tizenéves fiataloknál is.
- A kialakulásában fontos szerepet játszik az, hogy a mindennapi feltöltődési pontjaink mennyire vannak jelen – fejtette ki a főorvos.
Végezetül elmondta, ha esetleg tanúja vagyunk egy pánikrohamnak, fontos tudni, hogy ez nem halálos, véget fog érni. Ilyenkor ajánlott lekötni a pánikoló figyelmét, bíztatni, átölelni, de légzéstechnikával, számolás technikával sokat segíthetünk. Sőt, már alkalmazás is elindítható, ahol a társak támogató üzeneteket küldhetnek egy pánikroham esetén.
A megfelelő kezelés alkalmazásával ráadásul 2-4 hét alatt a tünetek szépen csökkenthetők.
A szakemberrel készült interjú 10:08-tól tekinthető meg ebben a videóban: