Pál apostol szerepében állt színpadra a most 91 éves egykori debreceni tanár
Szerző: Petró Enikő | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.09.29. 09:05 | Frissítve: 2019.09.30. 15:50
Debrecen - Nem árt, ha az ember azt csinálja, amire elhivatott, amit szeret – vallja Debreczeni Tibor, akivel a városhoz való kapcsolatáról, önismeretről és pedagógiáról is beszélgettünk. Interjú.
Az évek során viszonylag gyakran tartott Debrecenben előadást Debreczeni Tibor. Az idén 91 éves és máig fáradhatatlan,hihetetlenül energikus Karácsony Sándor-díjas pedagógus és Radnóti-díjas előadóművész, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott oktatója nevéhez fűződik a József Attila Irodalomi Színpad megalapítása és ő honosította meg a drámapedagógiát Magyarországon. Legutóbb És ki az a Pál? című önálló estjét tekinthették meg az érdeklődők a DAB-székházban.
Debreczeni Tibor önálló estjét láthattuk Debrecenben
Dehir.hu: Milyen kapcsolatok fűzik Debrecenhez?
Debreczeni Tibor: Egyrészt itt tanítottam még a régi tanítónőképzőben, majd a Tóth Árpád Gimnáziumban. Ide még ma is hívnak, ha valamilyen megemlékező est van. Sok tanítványom él a városban, akikre számíthatok, mint közönségre. Másrészt én is itt jártam egyetemre, itt házasodtam és a családommal Debrecenben éltünk egészen 1966-ig. Számtalan barátom, rokonom van még itt, ez is egy szoros kapocs.
Dehir.hu: Milyen emlékei vannak az itt töltött pedagógusi évekről?
Debreczeni Tibor: 1957-től tíz éven keresztül működött a nevezetes jelenségnek mondott József Attila Irodalmi Színpad, amelyről könyv is született. Ennek a társulatnak én voltam a rendezője.
Olyan előadásaink voltak, amelyeket ma már sokan nem is hinnének el, ugyanis megtöltöttük az Aranybika nagytermét.
Az egykori társulati tagok közül szintén sokan élnek itt Debrecenben. 10-15 évvel ezelőtt emlékestet is csináltunk a mostani bábszínházban, akkor Hungária Kamaraszínháznak nevezték. Úgy vélem, hogy sikerült nyomot hagynom. Talán ennek az eredménye az, hogy a régiek közül, aki éppen ráér, eljön az estemre.
Dehir.hu: Miért hagyta el a várost?
Debreczeni Tibor: Én egy úgynevezett
56-os tanár voltam, a tanítóképzős diákjaimmal felvonultam. Emiatt fegyelmit kaptam, és ekkor helyeztek át a Tóth Árpád Gimnáziumba.
Miután ott a színpadomat megalkottam, és azzal sikereim voltak, úgy éreztem, hogy több van bennem.
Nemcsak iskolában, nemcsak városban, hanem országban is szerettem volna gondolkodni és cselekedni, de itt erre nem volt lehetőségem. Teljesen véletlenül jött egy ajánlat, felmehettem az Országos Népművelési Intézetben, és ott az amatőr versmondó és előadóművész mozgalomnak lettem a metodikus vezetője.
Dehir.hu: Ebben az előadásában Pál apostolt formálja meg. Miért éppen ezt a témát választotta?
Debreczeni Tibor: Ez nem egy új műsor, több mint 10 éves, és már túl van a 100. előadáson, körbejártam vele az országot is. Mikor olvastam a Bibliát, kiderült számomra, hogy Pál apostolt is izgatták azok a kérdések, amelyek engem is érdekeltek akkor. Bizonyos kételyeimre, problémáimra választ kaptam Pál apostol leveleiből. Egy órába foglaltam a három fő kérdést.
Dehir.hu: Mik ezek a kérdések?
Debreczeni Tibor: Például hogyan lehet európainak lenni magyarként. Pál apostol fontos részét képezte a keresztény egyház megalapításának, de közben fájt neki, hogy a népe között nem tudott hatást elérni, hiszen pont ők üldözték.
A második kérdés, hogy miért él az ember, hogyan élhet annyi időt, mint amennyit én. Erre azt a választ kaptam az apostoltól, hogy
nem árt, ha az ember azt csinálja, amire elhivatott, amit szeret.
A harmadik probléma, amit megfogalmazok ebben a műsorban, az az, hogy lehetünk akármilyen nagy filozófusok, ideológusok, teológusok, erkölcsi tézisek meghatározói, amikor törvényt kell alkotnunk, nem egy esetben szembe fog menni az eszményeinkkel. Pál apostol is szembesül, az én felfogásomban, azzal, hogy ő hirdeti az Isten országát, és azt, hogy hogyan kell az üdvözüléshez méltóan élni. De mikor a gyülekezetei nem úgy viselkednek, mint ahogy ő azt elvárná, akkor bírálja őket haragosan. Ezzel később szembesül, és rádöbben arra, hogy hiába apostol, ő is egy gyarló ember, emberi hibákkal.
Dehir.hu: Ezt magunkra is vonatkoztathatjuk?
Debreczeni Tibor: Igen, ennek a rádöbbenésnek tisztító ereje van. Ezt nevezik katarzisnak. Szeretném, ha az estem végén néhányan ezt megélnék.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)