A vízgazdálkodás biztonságos, nincs talajsüllyedés Debrecenben – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.02.15. 08:10 | Frissítve: 2024.02.15. 11:12
Debrecen - A Debreceni Vízmű Zrt. célja az is, hogy a jövőben minél több esővizet tudjanak tárolni. A szakemberek szerint több eszköz is rendelkezésre áll, hogy a változó éghajlat kihívásaival szembe tudjunk nézni.
Hatalmas érdeklődés kísérte a Dehir szavazását Debrecen zöld jövőjéről, múlt hét szerdáig lehetett véleményt nyilvánítani a városlakók életét és jövőjét meghatározó környezetvédelmi intézkedésekről. A közel 60 ezer leadott szavazatból kiderül, hogy leginkább a vizes témák foglalkoztatják a helyieket.
Fotó: Kandert Szabolcs
Ennek apropóján a Debrecen Televízió Köz-ügy extra című műsorában a települési vízgazdálkodásról, a vízkészlet megóvásának lehetőségeiről beszélgetett Vida Gyula műsorvezető vendégeivel, Gorján Ferenccel, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatójával és Tamás Jánossal, a Debreceni Egyetem Mező-gazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának professzorával.
Kezdésképpen Gorján Ferenc tisztázott néhány vízzel kapcsolatos alapfogalmat, amely a közbeszédben gyakran keveredik.
– Vízbázisnak tekintjük azokat a víztesteket, amelyekből kinyerjük azt a minőségű vizet, amelyet különböző technológiai folyamatokkal ivóvízzé tudunk alakítani. Ezek lehetnek felszíni vagy felszín alattiak, utóbbiak esetében beszélhetünk rétegvízről. Nem összetévesztendő a talajvízzel, mert az a legfelső vízzáró réteg feletti összefüggő víztömeg 10-20 méter mélyen. A Debreceni Vízmű Zrt. talajvizet nem használ. A rétegvíz több vízzáró réteg közötti összefüggő víztömeget jelent, és a vízmű ezt a 110-210 méter mélyen található vizet használja fel – tájékoztatott a vezérigazgató.
A szakember elmondta, hogy felszíni vízhez pedig a Tiszából kiépített Keleti-főcsatornán keresztül jut város. A főcsatornára még a 70-es években építettek egy víztisztító művet, onnan érkezik meg két távvezetéken Debrecenbe az ivóvíz.
Folyamatos beszédtéma Debrecenben, hogy a megnövekedett ipari vízigény vajon veszélyezteti-e a város előbb említett ivóvízkészletét.
– A vízkészlet-gazdálkodás nagyon szigorúan szabályozott tevékenység – szögezte le Gorján Ferenc. – A lehulló csapadékkal alapvetően négy dolog történik: elpárolog, tározódik, beszivárog és elfolyik. Ezek alkotják a vízháztartási „egyenlet” elemeit. A beszivárgott vízmennyiség táplálja a felszín alatti vízkészletet, és szigorúan meg van határozva, hogy ez nem csökkenhet. Az országos vízügyi főigazgatóság határozza meg a különböző cégeknek, nekünk is, hogy mekkora az a maximális kivehető mennyiség, ami még nem okoz vízkészlet-csökkenést – mondta, majd áttért az iparterületek kérdésére. – Természetesen az ott dolgozók ivóvíz minőségű vizet kell, hogy kapjanak.
Az ipari tevékenységekre szánt vízmennyiségnek azonban a jelentős hányada úgynevezett szürke vízből áll majd.
A fennmaradó részt pedig a Keleti-főcsatornán lévő víztisztító műből pótolják ki – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, nincs arról tudomása, hogy felszín alatti vizet ipari tevékenységre használnának.
Egy másik gyakori téma a városban, hogy talajvízkivételkor megsüllyedhet a földréteg.
– Előfordult már olyan város a történelem során, amely ilyen tevékenység miatt süllyedt meg, de Debrecen nem tartozik ezek közé – reagált Tamás János. – A 70-es, 80-as években valóban egy fent nem tartható vízkivétel folyt Debrecen területén, ráadásul akkor még nem épült meg a balmazújvárosi átemelő. Sajnálatos módon a köztudatban megmaradtak a régi, 50 évvel ezelőtti adatok, amelyek már régen nem állják meg a helyüket. Manapság modern, műholdas technikával, idősoros elemzéssel figyelik a talaj süllyedését, hiteles adatok állnak rendelkezésünkre.
Tehát az a feltételezés, hogy Debrecen városa süllyedne, szerencsére az utolsó évtizedek mérései alapján nem igaz
– jelentette ki.
A Debreceni Egyetem professzora megemlítette, hogy a vízgazdálkodás alapvető kérdései, hogy mekkora mennyiségű, milyen minőségű és milyen gyakori eloszlású vízre van szükség.
– A hűtés- és gyártástechnológia bizonyos elemei kapcsán óriási lehetőségek vannak még, amelyeket a cégek is ki fognak használni. Látjuk, hogy a közvélemény rendkívül érzékeny a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi hatására. Az, aki nem illeszkedik a zöld technológiákhoz, az középtávon is ki fog sodródni a piacról – vélekedett.
Gorján Ferenc elárulta, a Debreceni Vízmű Zrt. célja, hogy a jövőben minél több csapadékot tudjanak tárolni.
– Debrecen átlagos napi vízigénye 40 ezer köbméter. Ehhez képest egy átlagos 15 perces, 20 milliméteres nyári záporból 400 ezer köbméter víz folyik le. Szeretnénk ebből minél többet megfogni, és amikor majd szükség lesz rá, akkor felhasználni.
Debrecen ezer kilométeres csatornahálózatából 30 százalék egyesített rendszerű, tehát a csapadék és a szennyvíz együtt kerül be a szennyvíztisztítóba. A város keresi a forrást arra, hogy ezeket minél nagyobb arányban szét tudjuk választani – tájékoztatott a szakember.
Tamás János úgy véli, több eszköz is rendelkezésre áll, hogy a változó éghajlat kihívásaival szembe tudjunk nézni.
– A zöld felület gazdálkodás, az épített felületek kialakítása, a zöld tetők kérdése is rendkívül fontos. Ezek olyan eszköztárak, amelyeket a különböző városrészekben különbözőképpen kell megvalósítani, úgyhogy mindenkinek nóriási felelőssége van abban, hogy kialakuljon az úgynevezett „szivacsváros” – fogalmazott. A „szivacsváros” koncepció a települések számára lehetővé teszi, hogy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot ne elsősorban a csatornahálózatba vezesse, hanem megtartsa a vizet.
A Debreceni Egyetem professzora végül elmondta, hogy látható fejlődés ment végbe Debrecenben az utolsó néhány évben és ez nem állt meg. Bíznak benne, hogy a Környezeti Ellenőrző Rendszer ebben az évben elindulhat, hogy következő évtől már folyamatos adatokat szolgáltasson.
A teljes beszélgetést itt tekinthetik meg.