Mit tehetnek a debreceniek a madarakért?
Szerző: Petró Enikő | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.03.05. 08:15 | Frissítve: 2019.03.05. 08:18
Debrecen – A madarak védelme nem csak a természettudósok dolga, mondja a szakember. Tudják, hol él a legtöbb madár ezen a környéken, s mivel kedveskedhetünk nekik?
Naponta elsétálunk mellettük, elreppennek a fejünk felett, esetleg néha rájuk kell dudálnunk, nehogy elüssük őket. Közeledik a tavasz és kellemesen süt a nap, de a cinegék, verebek és más kisebb testű tollasok továbbra is aktívan látogatják a kihelyezett etetőket.
Csízpár
Ezt használta ki Juhász Lajos, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője doktorandusz hallgatóival ahhoz, hogy el tudják őket kapni és szakszerűen egy fémkarikát illeszthessenek a lábukra. Ezt pedig közönség előtt tették, ugyanis ovisok, egyetemisták és ráérő érdeklődők is figyelemmel kísérhették a folyamatot a pár nappal ezelőtti programon.
A résztvevők madárháló felállításán és a gyűrű felhelyezésén kívül mást is megtudhattak a szárnyasokról. Például megismerhették, hogyan lehet megállapítani a nemüket vagy hogyan mérik le a szakemberek a súlyukat. A hálókba ezúttal csak háromféle cinege, a szén, a kék, a fenyves és egy csízpáros repült bele. A tanszékvezető azonban elárulta, hogy Debrecen madárállománya rendkívül színes, a meleg beköszöntével ennél sokkal több fajt is megfigyelhetünk.
- Mikor én a doktori disszertációmat írtam a város madárvilágából, akkor kilencven madárfajt sikerült megfigyelnem. Ez a szám azóta bővült. Ez részben a betelepült madaraknak köszönhető. Másrészt egyre többen vannak azok, akik madármegfigyeléssel foglalkoznak, így egyre több fajt veszünk észre.
Debrecen madárvilága a növényzetnek köszönhetően a Nagyerdő környékén a leggazdagabb. Izgalmas helyszín még ilyen szempontból a kertvárosok és a Köztemető területe is, viszont lényegesen kevesebb fajtát fedezhetünk fel a belvárosban és lakótelepeken.
Talán meglepő lehet, de a dolmányos varjú új fajnak számít a térségben, ugyanis évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy itt költsön. Ugyanez vonatkozik az örvös galambra, amelyből közel száz párról van a szakembereknek tudomása. Azonban a betelepült madárfajok mellett vannak olyanok is, amelyek eltűntek. Ilyen például az élénk színekben pompázó szalakóta, amelyből régebben egészen szép állománya volt Debrecennek. Kiszorultak a vadgerlék is a városból, az ő szerepüket a balkáni gerlék vették át. A ragadozómadarak közül a barna kányát már egyáltalán nem láthatunk a városhatárban sem.
- Ezek sajnálatos esetek, de nem szabad csak ezekre koncentrálni, ugyanis az gyakoribb, hogy új madárfajok jelennek meg. Ritkábban történik meg, hogy egy fajta eltűnik a térségből. Ha jobban figyelünk arra, hogy élőhelyet biztosítsunk nekik, akkor elképzelhető, hogy a régebben itt előforduló madarak újra visszatérnek – hívta fel a figyelmet Juhász Lajos.
Többek között a szárnyasok mozgását is meg tudják figyelni a szakemberek a gyűrűknek köszönhetően, így látják, hová költöznek el innen.
A meggyűrűzött és visszafogott madarak segítik az egyes fajok költő-, vonuló és telelőterületeik feltérképezését, valamint egy faj egyedszámának alakulását.
A Debrecenben meggyűrűzött madarak közül pintyféléket, zöldikéket, tengeliceket, csízeket találtak már távolabbi területeken, például a Kárpátokban. Ott költenek, hozzánk inkább csak telelni járnak.
A madarak védelme nem csak a természettudósok dolga. A biológiai sokféleség megőrzése fontos, hiszen csak így maradhat egyensúlyban a természet. Ettől az egyensúlytól pedig mi is függünk.
- Képzeljük el, milyen lenne a tavasz madárdal nélkül. Egyszer már előfordult az 1960-as években, hogy a rendkívül káros növényvédőszerek durván megtizedelték a madárállományt. Figyelnünk kell erre, hogy ilyen ne fordulhasson újra elő, hiszen ők természet harmóniájának fontos részét képezik– emelte ki a tanszékvezető.
Juhász Lajos azt is elmondta, hogy mit tehetnek a debreceniek a tollasok védelmében.
- Igaz, hogy már lassan vége a télnek, de ne hagyjuk abba a madarak etetését továbbra sem. A hangsúly a rendszerességen van. Ha elkezdtük az etetést, akkor a tavasz elejéig folytassuk. Nem csak napraforgóval kedveskedhetünk nekik, a rigófélék például nagyon szeretik az almát. Tegyünk ki nekik inni, a víz sokszor fontosabb, mint az élelem. Ha van rá lehetőségünk, a kertünkben ültessük olyan bokrokat, amelyekben fészkelni tudnak, de nem feltétlenül szükséges kert hozzá, akár az erkélyre is tehetünk ki odút vagy enni- és innivalót. Ezekkel az apróságokkal nagyon sokat tehetünk értük. A madarak pedig megjutalmaznak minket, hiszen így közelebbről gyönyörködhetünk bennük és az énekükben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (4)
Gémesi Gábor
Kèrtem az önkormányzatot, hogy debreceni rovarìrtók ès szakemberek megbìzásával idèn ìrtsák a poloskákat. A Városházán már vizsgálják a kèrèst. Várom a vàlaszukat ès intèzkedèsüket. Vègre! Van ellenszer. Nem akarok több poloskát a lakásomban látni. Közèrdek. Kèrjed te is a poloskaìrtást! Minèl többen!
Gémesi Gábor
Sajnos nemcsak a kedves ès cuki ènekesmadarak jönnek, hanem a betegsègeket terjesztő galambok ès a poloskák is. Főkènt a büdösbogarak zavaróak ès gusztustalanok. Mindent elàrasztanak. Nem lehet szellőztetni. Éjszaka rámásznak az arcodra. A gyerekedre. Ìrtani kellene őket. SOS!
Gémesi Gábor
Jólelkű, állat- ès emberszerető a debreceniek többsège. Humánus.
Gémesi Gábor
Hasznos ès jó cikk. Sok madáretetőt làtni Debrecenben. A cìvisek figyelnek rájuk.