Mit gondolnak, melyik városban több a fa, a zöld: Bécsben, Barcelonában vagy Debrecenben?

---

Debrecen – Erre a kérdésre is választ ad a debreceni természetvédelmi mérnök, aki arra biztat, csökkentsük a hulladékaink mennyiségét, és elárulja azt is, hogy nem Cili boci teszi teszi tönkre a környezetet. Interjú.

---

Duzs László természetvédelmi mérnök tagja a Future of Debrecen mozgalmat elindító zöld munkacsoport szakértői csapatának. Mennyire zöld város Debrecen, miért fontos a zöld jövő, s mit tehetünk érte mi, itt élők a hétköznapokban? Erről beszélgettünk a szakemberrel, aki úgy gondolja: Debrecen egy igazi zászlóshajó a környezet- és természetvédelem tengerén. 

Dehir: Miért gondolja ezt? 

Duzs László: Szerencsére jó alapokkal rendelkezünk, gondoljunk csak a Nagyerdőre, mint az ország első természetvédelmi területére. Ebből is látszik, hogy elődeink hamar felismerték a területben lévő potenciált. S ma sem szűkölködünk nagy projektekben. A Zöld Város Program keretén belül tíz városrész újul és zöldül meg. A Civaqua-program pedig egészen megreformálja a tágan vett környezetünk vízháztartását. A programnak köszönhetően megmenekül a száradó Nagyerdő, nő a talajvíz szintje, felélednek az erdőspusztai tavak, újjáéled a Tócó-ér és még sorolhatnám. Az utóbbiak ismeretében elmondhatom, hogy szerencsére Debrecen egy kiemelkedően tudatos város környezetvédelmi szempontból.

Dehir: Mi visz a 21. században a mezőgazdaság, az agrárvilág felé egy fiatalembert? 

Duzs László: Már fiatalon is nagyon szenzitív voltam környezetvédelmi kérdésekben. Józsán nőttem fel, ami nagyon jó alapot biztosított ahhoz, hogy megismerjem környezetünk dinamikáját. Amikor pályaválasztás előtt álltam, a Debreceni Egyetem természetvédelmi mérnök szaka mellett tettem le a voksomat. Az ott tanultak adtak nekem egyfajta iránymutatást. A mezőgazdaság az egyik legnagyobb környezetszennyező – tanultuk mi –, és talán ekkor vált igazán tudatossá a jövőképem. Szeretnék fellépni a tudatosabb mezőgazdaság érdekében és szakmailag segíteni a termelőket a zöldebb és fenntarthatóbb gazdálkodásért. 

Dehir: Mikor és miért csatlakozott a Future of Debrecen mozgalmat elindító zöld munkacsoporthoz?

Duzs László: Rögtön az alapításkor. Már a szakdolgozatomban is nagy hangsúlyt kapott a környezeti nevelés, és hogy mit is tudunk tenni mi egyénileg a környezetünkért. Kevesen tudják, de még közvetlen környezetünkben is van olyan faj, amely a bolygónkon szinte sehol máshol sem fordul elő. Ő a magyar kökörcsin, a Kárpát-medence bennszülött növénye. Szerettem volna közelebb hozni az embereket a természethez és egyben tenni a közösségért.

Dehir: Szokták azt mondani, hogy a régi idők embere harmóniában élt a természettel, mi pedig kizsákmányoljuk és tönkretesszük. Tényleg így van?

Duzs László: Nagyon sok oldalról megközelíthetjük ezt a kérdést. A régi idők embere ismerte a természetet, benne és vele élt. Gondoljunk csak Matula bácsira a Tüskevárból. Az életszínvonal változásával a környezeti terhelésünk is változott. Nagyszüleink idejében jellemzőbb volt a konyhakert. A zöldség és gyümölcs, de még a vetőmag is otthon termett, azonban sokszor a háztáji növényvédelmi megoldások kevésbé voltak okszerűek, mint mondjuk egy felelős gyümölcsösben. Egészen más kapcsolat volt a tárgyainkkal, eszközeinkkel.

A „szemét” mint fogalom a modern kor találmánya, hiszen régen, ha valami elromlott, azt megjavították, vagy egész más funkciót kapott.

Szóval nem lehet minden esetben erre gondolni. Képzeljük csak el, mennyi zöld megoldás kapott szárnyra az élet bármely területéről, és jutott, juthat el bárhová az internet segítségével. 

Dehir: Az interneten sok féligazság kering. Például olvashatunk arról is, hogy valójában nem is a gyárak, ipari üzemek, hanem a szarvasmarhák okoznak nagyobb kárt. Mit gondoljunk erről?

Duzs László: Jól fogalmazott: féligazságok. Tény, hogy az állattenyésztés világviszonylatban 15 százalékban járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Érzésem szerint a probléma nem a szarvasmarhákkal, vagy más állatokkal van, hanem azzal, ahol és ahogyan ezek az állatok élnek. Nekem is van egy szarvasmarhám: Cili boci. Így talán az elfogultság is beszél belőlem, de

Cili boci egy jó példa arra, hogy fenntartja a három és fél hektáros terület diverzitását, karban tartja azt és még sorolhatnám. A legelő növényein keresztüli szén-dioxid felvétel pedig kompenzálja a Cili boci és a többiek (kecskéink) metántermelésének üvegházhatását. A nagyüzemi állattartás azonban sok esetben nem ilyen. 

Egy másik megközelítés szerint az állattenyésztésnek kétség kívül van üvegházhatású gáz kibocsátása, azonban régen is volt természetes üvegházhatás a bolygónkon. A problémát inkább az emberi eredetű iparosított, erőforrás- és energiapazarló termelői modellek során keletkező üvegházhatású gázok okozzák. A jelenlegi klímaválságot nem írhatjuk rá a marhák kontójára. Az energiaipar, a közlekedés, a háztartások mind-mind az élen járnak ebben a kérdésben.

Dehir: Debrecenről sem nehéz olyan véleményekkel találkozni, hogy ez egy nagy kősivatag, semmi zöld… Valóban semmi zöld nincs a városban?

Duzs László: Debrecen erdősültsége jelenleg 34 százalékos, ehhez képest ugyanez a mutató Bécs esetében 25, míg Barcelona tekintetében 27 százalékos, és ez a mutató csak bővülni fog a 10 ezer fa programnak és a véderdő telepítéseknek köszönhetően. 

Dehir: A klíma mindenesetre változik. Mi okoz nagyobb kárt, a felmelegedés vagy a csapadék hiány? Vagy a túl sok csapadék? Debrecent mi fenyegetheti inkább?    

Duzs László: A klímaváltozás legkönnyebben az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá válásával érhető tetten. Gondoljunk csak bele a minket jelenleg is sújtó csapadékhiányra és az ezzel parallel jelen lévő hirtelen lezúduló óriási csapadéktömegekre, ami az ország másik felén érezhető. Az imént felsoroltak mind befolyásolják a mindennapjainkat és általánosságban nehezítik meg azt. Ezt sok esetben csak a boltokban érezzük, hiszen egyre nehezebb mezőgazdasági vonalon is megfelelő minőséget is mennyiséget termelni.

Debrecent elsősorban a vízhiány veszélyezteti, ám az ehhez való alkalmazkodást fogja segíteni a Civaqua-program.

Dehir: Mit tehetünk mi, debreceniek a jövőnkért?

Duzs László: Debreceniként, vagy városi lakosként mindenképp érdemes csökkenteni a hulladékaink mennyiségét és rálépni a „zerowaste” ösvényére: legyünk tudatos felhasználók, tanuljunk, becsüljük meg a vizet és az energiát és komposztáljunk otthon.

Dehir: Nemcsak elméleti kérdésekkel foglalkozik, hanem gyakorlatiakkal is. Amellett, hogy szaktanácsadóként dolgozik, kialakított egy önellátó gazdaságot is. Hol, merre? Milyen céllal? 

Duzs László: Vas megyében, Olaszfán alakítottuk, illetve alakítjuk ki a feleségemmel. Mind a ketten érzékenyek vagyunk a környezetünk állapota iránt. Már a fészekrakás időszakában is kertes házban gondolkodtunk, majd a nézelődés során rájöttünk, hogy nagy területre van szükségünk. Egy szempillantás alatt az olaszfai szőlőhegyen találtuk magunkat egy közművek nélküli, 3 és fél hektáros területen. Szerettünk volna egy ökoparkot létrehozni, ahol az ember és a természet szimbiózisban tud élni egymással. Talán még mi sem tudtuk akkor, mire vállalkoztunk, de nyitottak és kíváncsiak voltunk. A házunk „közművesítése” volt talán a legnagyobb feladat. Nagyon sokat kellett tanuljunk, hiszen egy sziget üzemű napelemrendszer kialakítása nagy anyagi teher is lehetett volna. Éppen ezért

az igényeink felől közelítettük meg a kérdést és kerestük meg együtt a megoldást. Igyekeztünk mindent másod-, vagy harmadkézből, használtan megvásárolni és mi magunk összerakni. Ma már elmondhatjuk, hogy közmű nélkül vagyunk teljesen közművesítve, csak kicsit másképp. Van saját kutunk, saját energiaellátásunk és egy ökológiai szikkasztónk csatorna helyett. És a tanulság? Nem kell félni az alternatíváktól.

A mi kis otthonunk célja lesz majd, hogy megmutassuk az érdeklődőknek azokat a megoldásokat, amelyeket mi alkalmazunk a mindennapjaink során, hogy ne hagyjunk akkora nyomot a környezetünkben, viszont ne kelljen feladjuk a korábbi kényelmünket sem.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
A zöld jövőért bontott zászlót a Future of Debrecen mozgalom – videóval	2021.03.22