Miért vonzza a szélsőjobb a debreceni egyetemistákat?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.02.25. 08:04 | Frissítve: 2013.02.26. 12:05
Debrecen – A bölcsészek és a fogorvoshallgatók a leginkább kirekesztők Debrecenben. Szabó Ildikó szociológust kérdeztük.
Készült egy felmérés nemrégiben, mely alapján meglehetősen furcsa eredmények születtek. Eszerint a magyar egyetemisták körében a legnépszerűbb párt a Jobbik, a Fideszt pedig néhány százalékkal a szétszakadás előtt álló LMP is megelőzte. Legalábbis erre jutott az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport, mely 2011 decembere és 2012 februárja között 1700 egyetemistát kérdezett meg. Az összes egyetemistát alapul véve a Jobbik támogatói 19,3 százalékot tesznek ki, az LMP-t a megkérdezettek 17,7, a Fideszt a 14,6, míg az MSZP-t 4,5 százaléka támogatja.
A közvéleményt meglepték ezek az adatok, ön szerint a valóságot tükrözik? – kérdeztük a most publikált felmérésről és a Debreceni Egyetemen tapasztaltakról Szabó Ildikót. Az ifjúságszociológus elmondta, hogy szakmai és módszertani szempontból az Aktív Fiatalok Kutatócsoport egy nagyon gondosan összeállított mintán végezte a kutatást. „Azt azonban tudni kell – tette hozzá –, hogy minden felmérés szerint a Jobbik hívei az interneten aktívabbak minden más párt híveinél, s mivel itt az interneten lehetett kitölteni a kérdőívet, joggal gondolhatjuk, hogy a Jobbik szimpatizánsai aktívabbak voltak, s talán valamivel nagyobb az arányuk ebben a kutatásban, mint valóságosan. Ugyanakkor ezek a számok nagyon közel állnak a Republikon Intézet által korábban mértekhez. Mindent összevetve azt tudjuk, hogy a Jobbik a fiatalok között nagyon népszerű, köztük is elsősorban az alsóbb évfolyamos egyetemisták és főiskolások közt bír nagy támogatottsággal. Ők általában nagyon aktívak az internetes felületeken, azt is lehet látni, hogy a szélsőjobboldali portálok igen népszerűek az egyetemisták körében.”
A debreceni hallgatók harmada nem toleráns
Érdeklődésünkre, hogy a Debreceni Egyetemen is hasonlóképp alakulnak-e ezek az arányok, Szabó Ildikó elmondta: Debrecenben a Campus-lét kutatás keretében pártszimpátiát számszerűen nem mértek, itt elsősorban az értékpreferenciákat vizsgálták. „Azt tapasztaltuk, hogy a bölcsészkaron inkább jobboldaliak a fiatalok, a történészekre különösen igaz ez. Varga Szabolcs tanulmányából az derül ki, hogy a debreceni egyetemisták körülbelül 22 százaléka nagyon erősen kötődik a szélsőjobboldalhoz. Marián Béla kutatása pedig arra világít rá, hogy a debreceni hallgatók 30 százalékáról elmondható, hogy nem igazán toleránsak, közel állnak hozzájuk az elutasító, kisebbségellenes nézetek. Ez nagyon nagy szám. Különösen magas az arányuk az ilyen nézeteket valló fiataloknak az informatikai, a bölcsészettudományi és a fogorvostudományi karon.”
S hogy miért lehetnek ilyen népszerűek a szélsőséges eszmék az egyetemen?
„A szélsőjobboldaliság egy szubkultúra a mi értelmezésünkben, ami természetesen politikai nézeteken is alapul, de jellegzetes zene, létforma, formaruhák és szimbólumok társulnak hozzá” – állapította meg Szabó Ildikó. „Ez egy kemény, férfias szubkultúraként jelenik meg a fiatalok előtt, s az összes politikai formáció közül talán a Jobbik áll ehhez a legközelebb, amely tudatosan épít arra, hogy meg kell nyerni a fiatalokat.” Példaként említette például, hogy a Campus Fesztiválon mindig van külön sátruk, mindig nagyon erős aktivitás jellemzi őket a fiatalokat megmozgató rendezvényeken. „Ez a párt nagyon erősen törekszik arra, hogy láthatóvá tegye magát, szórólapokat oszt, de az is jellemző, hogy a csoport tagjai könnyen felismerhetők különböző uniformizált jegyek alapján. Az értékrendjükben is nagyon világosan megkülönböztethető témák vannak, a Trianon-téma, a zsidók vagy a cigánykérdés.”
Azt gondolhatnánk, hogy az egyetemisták inkább a baloldali, liberális irányzatok felé húznak – vetettük közbe külföldi példákra gondolva. „Valóban joggal gondolhatnánk ezt” – bólintott rá a szociológus, aki szerint általános tendencia a stabil európai demokráciákban, hogy a fiatalok inkább baloldaliak, inkább liberális értékeket vallanak, inkább a zöld értékek állnak hozzájuk közel.” Szabó Ildikó úgy látja, hogy ez egy elemzésre váró téma, de úgy tűnik, hogy míg Nyugaton a fiatalokra jellemző szembenállás, lázadás élményét elsősorban a baloldali pártok kínálják, addig Magyarországon inkább az a Jobbik tudta a fiatalokkal elhitetni ezt a szembenállás-érzést, melyre erős Nyugat-ellenesség, euroszkepticizmus jellemző, s melynek van egy olyan víziója, hogy ellenség vesz körül bennünket mindenhol. „Úgy tűnik, hogy sikeresen szólítják meg a frusztrációk mentén, az ellenségképek segítségével a fiatalokat. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a párt könnyen fogyasztható válaszokat kínál a társadalmi élet legkülönbözőbb kérdéseire.”
Inkább a fiúk
Az eredmények alakulásában közrejátszhat egyébként az is, hogy a jobbikosok inkább felvállalják a pártszimpátiájukat, míg MSZP-snek lenni ma inkább mintha ciki lenne. Szabó Ildikó úgy gondolja, ebben „nagy felelősség terheli a pillanatnyi kormánykoalíciót, amiért szalonképtelenné rajzolta a baloldali értékeket, a baloldali pártokat és az MSZP-t is. Mikor a debreceni Campus-lét kutatást készítettük, azt kértem a hallgatóimtól, hogy próbáljanak készíteni interjúkat olyan egyetemistákkal, akik baloldaliak, esetleg valamely baloldali csoportosulásnak a tagjai. Nem találtak olyanokat, akik felvállalták volna, hogy baloldaliak.”
Felvetésünkre, hogy ebben azért közrejátszhat az is, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány tevékenységét ma a többség inkább rossznak ítéli, a szociológus elmondta, hogy egy kormányzás milyensége és az eszmerendszer nem ugyanaz. Ugyanígy a jobboldali kormányzásról is lehet rosszat mondani, mégsem szabad azt kijelenteni, hogy nincs szükségünk jobboldaliságra.
Vannak olyan jellemzők, amelyek kimutathatók a radikális pártokhoz vonzódó fiataloknál. Általában a fiúk jobban vonzódnak ez iránt a maszkulin szubkultúra iránt. Főként az elsőgenerációs értelmiségekhez áll közelebb ez az értékrend. Elsősorban azok tekintik saját közösségüknek a szélsőjobboldali közösségeket, akik a tanulmányukban, a szakmai karrierben kevésbé érzik magukat sikeresnek. Nem arról van szó, hogy nem jutnak el a diplomáig, de nem látnak maguk előtt kiemelkedő szakmai karriert Szabó Ildikó szerint, aki úgy látja, van egy furcsa területi elv is. „A kelet-magyarországi régióban sokkal nagyobb a szélsőjobboldaliság támogatottsága, mint másutt, ami pedig arra utal, hogy a szociális problémák, a szegénység is szerepet játszanak abban, hogy a szélsőjobboldali radikalizmus iránt fogékonyabbak legyenek a fiatalok.”
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)