Kíváncsi, mekkora az IQ-ja? Debrecenben hivatalosan is megtudhatja!
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2019.06.23. 09:00 | Frissítve: 2019.06.24. 07:29
Debrecen - A Mensa a legalább 130-as IQ-val rendelkező embereket tömöríti: egy teszttel könnyen kiderítheti, csatlakozhat-e hozzájuk. Interjú.
Hallott már a Mensáról? Ha nem, biztos meglepődik azon, hogy létezik egy világszinten jelen lévő klub, amely a világ legmagasabb IQ-val rendelkező embereit tömöríti: a nemzetközi egyesületet 1946-ban alapították Angliában. Magyarországi szervezete a Mensa HungarIQa: honlapjuk szerint a Mensa célja az, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre.
Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése valamely – a Mensa felügyelő pszichológusa által elfogadott – intelligenciateszten. A Mensa tagjaivá tehát egy teszt megírása után válhatunk: erre pedig Debrecenben is lehetősége nyílik az érdeklődőknek. A cívisvárosi tesztírásokat szervező Mensa-tagtól, Laczovics Attilától tudhattunk meg többet a nem hétköznapi klubról.
Dehir.hu: Milyen magas IQ-val kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki Mensa-tag legyen?
Laczovics Attila: Egyesületünk az emberiség 98 százalékánál magasabb intelligenciaszinttel rendelkező személyeket gyűjti magába. A számítás alapja egy 100-as átlagú, 15-ös szórású normál eloszlás. A normál eloszlásról tudjuk, hogy az átlagtól (jobbra és balra) egy szórásértéken belül megtalálható a vizsgált dolgok (legyen az bármi, például falevelek hossza, emberek testtömege, magassága, vagy akár intelligenciája) 68 százaléka, míg 2 szórásértéken belül a 96 százaléka. Ez azt jelenti, hogy azon a teszten, ahol a legtöbb ember 100-as értéket produkál,
Mensa tag lehet az, aki 130-as (vagy annál magasabb) értékkel rukkol elő, mivel ezen a skálán ez van két szórásnyira az átlagtól felfele.
Dehir.hu: Hogy kell elképzelni egy Mensás IQ-tesztet?
Laczovics Attila: A teszt nonverbális, tehát csak képek vannak benne. Nyolc ábra logikailag el van helyezve, ki kell választani az odaillő kilencediket a felkínált nyolc alternatívából. Összesen 40 percet biztosítunk 36 feladat megoldására. Már a teszt kitöltése is önmagában jó szórakozást biztosít, bárkinek jó szívvel tudom ajánlani. Tizenhét éves kor fölött bárki ráállhat erre a virtuális mérlegre, aki szeretné leolvasni az IQ-ját. A következő teszt előreláthatólag szeptember 15-én, 10 órától lesz a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Képalkotó Intézetének második emeleti előadótermében.
Dehir.hu: Milyen előnyökkel jár a tagság?
Laczovics Attila: Volt olyan, hogy az egyik (banki szektorban dolgozó) társunk az egyesületi tagsága miatt kapott meg egy munkát, ugyanis az utolsó körig eljutott emberek között és közte már csak ez jelentette a különbséget. Ami azonban igazán nagy előnye a tagságnak, az a kapcsolati tőke, amire itt szert tehet az ember, illetve az a miliő, amit a Mensa biztosít, hiszen jó egy olyan ingergazdag környezetben lenni, ahol hasonló mentális képességekkel rendelkező tagok veszik körbe az embert. Garantáltan talál olyan csoportot az ember, ahova szívesen csatlakozna. Példának okáért vannak olyan SIG-ek (ez egy betűszó, ami az angol Special Interest Groups-ból, tehát a különleges érdeklődésű csoportokból eredeztethető), amelyek olyan embereket gyűjtenek össze az egyesületen belül, akik szeretnek és szoktak közös hobbinak hódolni: legyen az főzés, labdarúgás, horgászat, csillagászat.
Dehir.hu: Milyen rendezvényeket szoktak tartani a tagok az érdeklődők számára?
Laczovics Attila: Eleget szoktunk tenni cégek általi meghívásoknak, családi napokra, illetve fesztiválokra is ki szoktunk települni. Az intelligencia népszerűsítése mellett különböző fejtörő játékokkal és feladványokkal szórakoztatjuk a tisztelt nagyérdeműt. A legfrissebb adat szerint ma Magyarországon több mint 3800 tagtársunk van. Hazánkban közel 10 millióan élnek, ennek a 2 százaléka közel 200 ezer ember, eszerint majd’ egy Debrecennyi honfitársunk rendelkezik kiemelkedően magas intelligenciával, akiknek csak egy kis részét találtuk még meg. Nem szabad az önbecsapás zsákutcájába fordulni, valóban nem gyakori az ilyen magas IQ, na de nem is tesz olyan nagyon egyedivé. Ha úgy vesszük, egy tömött villamoson vagy buszon is van 1-2 mensás vagy olyan mensoid személy, aki meg tudná írni a tesztet, de még nem hallott rólunk. Hátha majd pont ez a cikk segít nekünk és neki.
Dehir.hu: Házhoz is mennek tesztjeikkel. A cívisvárosban is kérhetnek ilyet az érdeklődők?
Laczovics Attila: Természetesen Debrecenben is van erre lehetőség. Előnye, hogy kényelmesebb megszervezni egy ilyen előadást és tesztírást helyben, mint egyesével elküldeni az embereket egy-egy tesztre. Vannak meghirdetve versenyek, mint például a legintelligensebb vállalatok vagy gimnáziumok versenye. Ha egy intézmény úgy dönt, hogy szívesen felméri az ott dolgozó/tanuló emberek IQ-szintjét, szívesen kitelepülünk és megíratjuk ott a tesztet. Ez esetben is mindenki eredményét diszkréten kezeljük, mindenki csak a saját eredményét látja, illetve a vezetőség is csak annyit lát, hogy a dolgozóinak hány százaléka lett mensás, hány százalék lett felső 5 százalékos, 10 százalékos és így tovább.
Dehir.hu: Mennyiben befolyásolja egy ember általános szellemi képességeit, munkában való eredményességét az, hogy mennyire magas az IQ-ja? Kérdezem ezt arra utalva, hogy a köznyelv gyakran használ olyan pongyola kifejezéseket, mint IQ bajnok és hasonlók.
Laczovics Attila: A magas intelligencia olyan, mint a technikai sportokban a pole pozíció. Ha valaki legelölről kezdi meg a versenyt annál nagyobb eséllyel nyeri meg a futamot, ám az első rajtkocka nem garantál automatikus futamgyőzelmet. Mivel az IQ nem korrelál a szorgalommal, illetve nem helyettesíti a lexikális tudást, így önmagában még nem elég a sikerhez. Persze nagy könnyedség az, hogy ha valaki könnyebben tanul, hamarabb lát át dolgokat, vesz észre összefüggéseket, de önmagában ez még kevés.
Dehir.hu: Összefügg az IQ a szellemi frissességgel például idős korban?
Laczovics Attila: Ez egy nagyon jó kérdés. Az intelligencia olyan, mint a tornasorban elfoglalt helyünk. Megnézik, hogy a korosztályunkhoz képest hol helyezkedünk el, és beállítanak két ember közé, ahol az egyik személy nálunk még magasabb, míg a másik már alacsonyabb. Így működik az intelligenciateszt is. Elhelyez a korosztályunkhoz képest valahol. Ez a kulcsszó! A korosztályunkhoz viszonyít a teszt.
Ahogyan a testmagasságunk, ugyanúgy az intelligenciánk is folyamatosan nő egy darabig.
(Természetesen a két dolog nem kapcsolódik egymáshoz, nem a magas embereknek van kiemelkedő IQ-juk, és nem a populáció alacsony tagjai közül kerülnek ki az átlag alatti intelligenciával rendelkezők). Ha elérjük azt a kort, amikor az intelligenciánk már nem nő tovább (ez nagyjából a tízes éveink vége, húszas éveink eleje) beáll egy platófázis, azaz nincs változás, majd idősödve az értelmi képességünk hanyatlásnak indul. Igaz ez a folyamat a testmagasságunkra is. Míg tornasorban a korosztályunkhoz képest nem változik a helyzetünk (mivel ahogyan a kortársaink növekednek, mi is úgy növekszünk, illetve ahogy ők majd töpörödnek, mi is úgy fogunk töpörödni), addig ez igaz a korosztályunkhoz viszonyított intelligenciánkra is (tehát idővel, ahogyan butulnak a kortársaink, mi is úgy butulunk). További érdekesség, hogy a mérték nem egyenletes! Megfigyelték, hogy minél magasabb egy adott személy intelligenciája, annál kevésbé lesz meredek a hanyatlása.
Hogy miért csak 17 éves kor fölött engedjük meg, hogy az érdeklődők megírják a tesztet, az is a tornasoros példával magyarázható el a legjobban. Ez az a kor, amikor a tornasorban való helyünk már nem változik, illetve innentől figyelhető meg ez az intelligenciánk esetében is.
Tehát mind a testmagasságunk, mind pedig az intelligenciánk fog nőni még ettől a ponttól, de már a kortársainkéval arányosan.
Dehir.hu: Az IQ-szint fejleszthető?
Laczovics Attila: Többféle IQ van. Az abszolút értelemben vett verbális képességünk például egész életünkben nő, ez fejleszthető (hiszen halálunk napjáig egyre több szóval fogunk találkozni, egyre többet sajátítunk el). Mi azonban a fluid IQ-t mérjük, ami azt mutatja meg, hogy egy olyan problémát hogyan oldunk meg, amivel még soha életünkben nem találkoztunk. Erre tehát nem lehet direktbe készülni.
Dehir.hu: Van információjuk arról, hogy a magyarországi kitöltők körében mennyi az átlag IQ-szint szám?
Laczovics Attila: Az átlagból van a legtöbb, tehát a legtöbben ezen a skálán 100-as átlaggal rendelkeznek. Ugyan az emberekre jellemző felső 2 százalékot keressük (és még sok dolgunk van ugye), mégis azt mondhatom, hogy a jelentkezők majd 46 százaléka sikeres tesztet ír, illetve sokan alig csúsznak le pár százalékkal. Ez annak köszönhető, hogy a jelentkezők nagy része helyesen ítéli meg saját képességeit.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)