Már gyermekkorában is a gyógyítás volt az álma a debreceni mentőhelikopter kitüntetett szakorvosának
Szerző: Bakos Attila | bakos.attila@dehir.hu Közzétéve: 2024.05.26. 08:55 | Frissítve: 2024.05.26. 14:31
Ha azt halljuk vissza, hogy hazamehetett az általunk ellátott beteg, az már hatalmas öröm – vallja dr. Petrus Margit.
Amikor alkalom adtán elszáll felettünk az a jellegzetes sárga helikopter, akkor tudjuk, hogy valahol nagy baj van. Még egy rossz érzés is belenyilall az emberbe, és csak reméli, hogy nem valamelyik szerettéhez, barátjához vagy jó ismerőséhez siet.
![Már gyermekkorában is a gyógyítás volt az álma a debreceni mentőhelikopter kitüntetett szakorvosának](upload/images/wp_cikkek/2023/mentohel.jpg)
Fotók: Petrus Margit
Azokra talán viszont kevesebbet gondolunk, akiknek az a hivatása, hogy nagyszülőkhöz, édesapákhoz, édesanyákhoz, gyermekekhez, barátokhoz vagy munkatársakhoz szálljanak ki minden egyes nap. Akikkel a mentésben dolgozó kollégák is akkor számolnak, amikor tényleg komoly a baj és gyors segítségre van szükség. Ők azok, akiknek még köszönetet mondani sincs lehetősége a betegeknek, hiszen a mentőhelikopterrel súlyos állapotban lévőket szállítanak, közülük sokan talán azt sem tudják, hogyan kerültek kórházba.
A szakma idén megemlékezett róluk: a Mentők Napján az Országos Mentőszolgálat idén először ítélt oda Légimentők a Magyar Mentésügyért Emlékérmet öt szakembernek, köztük a debreceni Petrus Margitnak is a légimentőknél hosszú éveken át nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenységükért.
A Dehir a kitüntetés kapcsán megkereste a debreceni bázison orvosként tevékenykedő szakmai vezetőt, aki az elismerésről és a hivatásáról is beszélt nekünk.
– A kitüntetett orvosok és a paramedicusok – a légimentésben dolgozó mentőtisztek, mentőápolók – legalább tíz, sőt van, aki húsz éve dolgozik légimentőként. A napi betegellátás mellett az évek alatt több szakmai tevékenységben is részt vettünk főállású dolgozóként, ezért eshetett ránk a választás. Nagyon megtisztelő számomra, hogy a díjazottak között lehetek én is – mondta.
Petrus Margit hozzátette, hogy a hétköznapokban nem gondolkodnak azon, ki és hogyan ismeri el a munkájukat.
– Mi olyan területen dolgozunk, ahol az általunk ellátott súlyos állapotú betegeknek nem áll módjukban köszönetet mondani.
A kórházban gyakran érdeklődünk egy-egy betegsors után. Ha azt halljuk vissza, hogy haza tudott menni egészségesen az általunk ellátott beteg, az már hatalmas öröm és elégedettség számunkra. Ettől függetlenül egy ilyen szakmai elismerés, az áldozatos munkánkról való megemlékezés nagyon elismerő és jóleső érzés
– fogalmazott.
A szakember elmondta, hogy ebben a szakmában meglehetősen nehéz helytállni. Kiemelte, hogy a szakmai sikerében nagy szerepe volt a támogató családjának, a fejlődésében pedig azoknak a remek szakembernek, akiktől tanulhatott az évek alatt.
– Nemcsak orvos kollégákra gondolok itt, hanem mentőápolókra, nővérekre, paramedicusokra, akikkel egy csapatban dolgoztam, dolgozom. A sürgősségi szakma ebből a szempontból nagyon érdekes és egyedülálló, mert csak csapatban lehetünk sikeresek, menthetünk életeket – hangsúlyozta.
A légimentő orvos felidézte, már kisgyermekként tudta, hogy a gyógyítással szeretne foglalkozni. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán végezte tanulmányait, majd az akkori Kenézy Gyula Kórházban töltötte rezidens éveit, valamint az Országos Mentőszolgálat kötelékein belül kivonuló metőorvosként is tevékenykedett. 2013-ban csatlakozott a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. csapatához. Oxyológia és Sürgősségi Orvostan szakvizsgáját 2016-ban szerezte meg, azóta a debreceni Légimentő Bázis szakmai vezetője.
– A légimentőkhöz komoly felvételi eljárás során lehet csak bekerülni és évről évre szigorú szakmai képzés alkalmával kell bizonyítani a szakmai tudást, rátermettséget – jegyezte meg.
Petrus Margit elmondta, a légimentőkhöz a riasztás nem magánszemélyektől érkezik, hanem a mentésvezető dönthet úgy az eset súlyosságának függvényében, hogy mentőhelikoptert riaszt az adott helyszínre. Hozzátette, ezt csak napkeltétől napnyugtáig tehetik meg, illetve az időjárás is befolyásoló tényező a repülésben.
– Reggel a munkaidő egy szigorú rendszer, lista szerint zajló felszerelés ellenőrzéssel kezdődik – tért át a napi munkára. – Átbeszéljük az aznapi teendőinket, az időjárást és ezt követően kezdődik meg az ügyeleti idő. A debreceni bázis mentőhelikopterét jellemzően Hajdú-Biharba és a három környező vármegyébe riasztják, ami körülbelül egy 100 kilométeres körzetet jelent. A riasztások megoszlása 60-40 százalékban oszlik meg a különböző típusú balesetek és az akut – szívinfarktus, agyvérzés, fulladás, egyéb belgyógyászati megbetegedések, allergia, súlyos égési sérülések – esetek között.
Ellátásaink alkalmával az a cél, hogy stabilizáljuk a beteg állapotát, hiszen instabil állapotban a szállítás nem kezdhető meg a helikopteren. Mindig igyekszünk a helyszíni munkánk során azokat a beavatkozásokat elvégezni, melyek révén elősegítjük a későbbi kórházi ellátást
– hangsúlyozta.
A szakorvos megemlítette, hogy a magyar légimentőknél folyamatos a fejlődés mind szakmai téren, mind diagnosztikai szempontból. Az elmúlt időszakban több olyan nagy volumenű fejlesztésen is átesett a magyar légimentés, amivel jelentős mértékben előre tudtak lépni az ellátásban.
– Kiemelkedő fejlesztés volt az ultrahang eszköz beszerzése, mely nagy segítséget nyújt néhány perc alatt a belső vérzések megállapításában. Európai szinten is említésre méltó, hogy néhány éve már mindegyik helikopterünk tud vért vinni a helyszínre, ezért az ellátás korai szakaszában elindulhat a vér adása, a vérátömlesztés, amennyiben az szakmailag indokolt. Ezáltal fontos időt nyerhetünk, mely a kórházi ellátók munkáját jelentősen befolyásolhatja, javítva a betegek túlélési esélyét. Statisztikai adataink alapján is jól látható, hogy növelni sikerült azon betegek számát, akiket súlyos sérüléseik ellenére is el tudtunk szállítani a kórházba a további ellátások elvégzése – akár életmentő műtétek – céljából.
Petrus Margit elárulta, hogy a Debrecen Nemzetközi Repülőtéren esetfeladatokra várakozó mentőhelikoptert évente 400-420 esethez hívják.
A tavasztól őszig tartó időszakban jellemzően nem telik el úgy napja a cívisvárosi egységnek, hogy ne szálljon ki legalább egy alkalommal, de előfordult már, hogy egy nap alatt öt helyszínre is segítségül hívták őket.