Magyarországon egyetlenegy város sem rendelkezik olyan erdősültségi százalékkal, mint Debrecen – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.02.13. 08:15 | Frissítve: 2024.02.13. 08:36
Így látja a szakember, aki arról is beszélt, a fő tendencia az, hogy a Nagyerdőbe az őshonos fajokat hozzák vissza, de érdemes lehet megbarátkozni a nem invazív fajokkal is.
„A 2023-as év üdítő volt a debreceni erdők számára, mert 7-800 milliméter közötti csapadék hullott. Ez nagyon sokat jelentett, főként a fiatal erdősítéseknek, hiszen 2022-ben a friss ültetések döntő része kiszáradt, újra kellett ültetni az erdősítéseket. Most nagyon ígéretes állapotban vannak 1-2 éves felújítások és a megismételt területek” – mondta a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Juhász Lajos ugyanakkor azt is közölte, hogy a Nagyerdőben a 60-80 éves tölgyeseknél, a „derékhadnál” megjelent egy olyan baktériumos betegség, amelyet nem biztos, hogy túlélnek a fák.
- Arra lettünk figyelmesek, hogy egy-két-háromtized hektáron elkezdtek kiszáradni a tölgyek, amelyeknek a Nagyerdő fő vázát kellene még adni – mondta. – Akik arra futottak, már a múlt évben láthatták, hogy valami nincs rendben. A nagyon idős tölgyekkel sok dolgot nem tudunk tenni, ameddig a természetvédelem kívánja, fenntartjuk.
A műsorban szó esett arról is, hogy Debrecen területének 34 százalékát fás, erdős felületek borítják, ezt pedig igyekeznek megtartani.
- Ilyen erdősültségi százalékkal Magyarországon egyetlenegy város sem rendelkezik. Szoktuk mondani, hogy Sopronnál is jobb az erdősültsége Debrecennek.
Zöld Kódex – az erdőkért is
„A víz minden cseppje kincs, akár az Erdőspusztán, akár a Nagyerdőben vagy a Szentgyörgyi-erdőben” – mondta Juhász Lajos, hozzátéve, hogy a Civaqua-program sokat segít majd ezen.
Az igazgató rámutatott: a Civaqua a fő elv, de annak mentén vízvisszaduzzasztó műveket is kellene építeni végig a Pércsi-éren, a Gúthi-éren, hogy „minden víz itt tudjon maradni” – ez is benne van a programban. Hozzátette, a Zöld Kódex hasznos elemének tartja, hogy a lakosság a csapadékvizet fogja fel és abból öntözzön – ezt pedig az erdőben is meg lehet csinálni.
- Láttam a Dunántúlon, hogy záportározókat alakítottak ki az erdőben és nekünk is lehet, hogy előbb-utóbb bele kell lépni. Biztos, hogy csak mikrokörnyezetet segít, de akkor is minden csepp vizet vissza kell tartani az erdők számára és a szántóföldekre. A klímaszcenáriók azt jelzik, hogy 2050 körül nagyon felfelé fogunk nézni az égre, jön-e már csapadék, mert nem fog jönni… – mondta.
Új fafajok telepítése
Juhász Lajos rámutatott: a fő tendencia az, hogy őshonos fajokat hozzunk vissza, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezeknek megfelelő termőhelyigénye van. Kiemelte,
meg kellene barátkozni olyan nem invazív fajokkal is, mint amilyen a fekete dió vagy a vörös tölgy – utóbbi például a Nagyerdőben rendkívül vitális.
- A debreceniek, akik kisétálnak, egy vöröstölgy-állománytól vagy egy fekete diótól még nem bátorodnak el, mert eddig is része volt a Nagyerdőnek. Kint az Erdőspusztán is a vörös tölgyek – pláne ősszel – nagyon szépek, és lehet, hogy termőhelyállóbbak, mint azok a fehér nyárok, amiket most elkezdtünk rendszeresen ültetni – tette hozzá az igazgató.
Véderdősítés, fásítás fontossága
Juhász Lajos úgy fogalmazott, a város nyugatról gyakorlatilag védtelen, és a zöld és kék folyosók, amik szerepelnek a Zöld Kódexben előremutatóak.
- Büszke vagyok arra, hogy Debrecenben mindig olyan dolgok történnek, amelyek előremutatóak. A nyugati véderdősávot is nagyon szükségesnek tartom. Sajnálatos, hogy egyéb birtokviszonyok miatt igazi véderdősávot nem lehet kialakítani, mert ennek folytonosnak kellene lenni, egy nagy zöld koszorúnak, mint ahogy a Debreceni Nagyerdő a város zöld koszorúja, nyugatról is lehetne egy ilyen zöld koszorú – mondta.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: