Lesz-e Debrecenben idén is zsidó utcafesztivál?
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2023.03.12. 09:15 | Frissítve: 2023.03.12. 13:45
Debrecen – A zsidó vallás nem csak a múltról szól: milyen a közösség élete napjainkban? Hogyan férnek meg a zsinagógában egymás mellett a szakrális és a világi rendezvények? Mit talál a debreceni zsidónegyedben, aki turistaként érkezik ide? A hitközség elnökével beszélgettünk.
Horovitz Tamás közel húsz éve vezeti az aktivitása és lélekszáma alapján vidéken egyedülállónak számító Debreceni Zsidó Hitközséget. Ez idő alatt nagyon sok minden történt: s ennek része az is, hogy egy ideje újból létezik például a zsidónegyed a városban.
Dehir: Mit jelent az, hogy újból?
Horovitz Tamás: A város szívében lévő zsidónegyed a 2000-es évek elejéig az épületek állaga miatt nem, vagy csak részben volt használható, illetve nem volt látogatható. Ezt követően a hitközség vezetése felállított egy fejlesztési koncepciót, mely szerint meghatároztuk, hogy a Pásti utcai zsidónegyedet vissza kell állítani eredeti állapotába, rekonstruálni kell az ott lévő épületeket. Akkor is tudatában voltunk annak, hogy a múltunk megmentése egy komoly feladat, de talán azt még akkor nem láttuk át, hogy
olyan épületeket adunk az utókornak, az idelátogatóknak, melyek egyedisége nem sok helyen található már meg országunkban.
Az orthodox zsinagógát eredeti állapotába sikerült visszaállítani. Ezen túlmenően olyan módon alakítottuk ki, mely szerint lehetőségünk van az épület több célú hasznosítására. Természetesen használjuk a zsinagógát vallási célra, közösségünk rendezvényeinek helyszínéül, ugyanakkor kulturális, művészeti események megrendezésére is. Nagy értéke a zsinagógának, hogy minden tekintetben visszaállítottuk az eredeti állapotába, illetve pótoltuk a hiányzó látványelemeket, melyek egykor díszítették a zsinagógát.
A mindennapi istentiszteletek helyszínéül szolgáló Bét Hámidrást, imaházat korszerűsítettük, belső kialakításában alkalmassá tettük a kor elvárásainak megfelelő szintű használatra. Ebben az imaházban az elmúlt időszakban nagy örömmel tapasztaltuk, hogy együtt imádkozhatunk az ország és a világ minden pontjáról idelátogató hittestvéreinkkel.
Örömteli pillanatokat éltünk és élünk át akkor, amikor több évtizedes külföldi tartózkodást követően hazalátogatnak hittestvéreink és nagy öröm számukra is, hogy gyermekkoruk szeretett imahelye ma is működik és virágzik a debreceni zsidó közösség.
Újra látogatható a rituális fürdő, a mikve, mely visszaidézi szüleink, nagyszüleink időszakának zsidó életét és hagyományát. Unikális érték a felújított vágoda, mely belső kialakításában teljesen visszaidézi a múltbéli kóser vágás tradícióját és autentikus helyszínét.
Dehir: Hogyan férnek meg a Pásti utcai zsinagógában egymás mellett a szakrális és a világi rendezvények, például a kiállítások, hangversenyek, irodalmi programok?
Horovitz Tamás: Speciális módon sikerült kialakítani a felújítás során a zsinagógát. A földszinti térben a Tóraolvasót (Bimát) mobil módon alakítottuk ki, mely vallási eseményeken a tér közepén helyezkedik el, de világi programok esetén elmozdítható az eredeti helyéről. Korunk új kihívása, hogy az egyházi épületeket kulturális célra is használni tudjuk, tiszteletben tartva vallási törvényeinket és szokásainkat.
Dehir: Nagyon sok olyan esemény van itt, melyekre kortól, nemtől, vallási felekezettől függetlenül is szívesen látogatnak el a debreceniek. Ez miért fontos?
Horovitz Tamás: Mára már a zsinagóga Debrecen egyik ikonikus helye lett, a kultúrát, a tudományt és a művészetet tekintve is. Számos olyan rendezvényt szerveztünk ide, mely megmozgatta Debrecen város teljes polgárságát. Fontosnak tartjuk, hogy a város intézményeivel együttműködő kapcsolatot tartsunk fenn. Nagyon sok segítséget és támogatást kaptunk Debrecen önkormányzatától és a Debreceni Egyetemtől. Szorosan együttműködünk a Kodály Filharmonikusokkal, a Déri Múzeummal, a Bocskai Dandárral, a Csokonai Színházzal. Hagyománnyá vált már a zsinagógában, hogy a Debrecen Dixieland Jazz Band, a Debreceni Helyőrségi Zenekar és Tordai Zoltán és zenekara ad koncertet. Ugyanakkor konferenciákat, ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat, könyvbemutatókat szerveztünk. Ezekkel a rendezvényekkel a zsidó vallást és kultúrát közelebb tudjuk vinni zsidó és nem zsidó emberek felé egyaránt.
Dehir: Adja magát a kérdés, például ezen a nyáron lesz-e zsidó utcafesztivál Debrecenben?
Horovitz Tamás: Régóta terveztük már a Debreceni Zsidó Utcafesztivál megrendezését. Tavalyi volt az első alkalom a zsidónegyedben, illetve a lezárt Pásti utcán. Nem tudtuk előre és bizonytalanok is voltunk abban, hogy mire számíthatunk a fesztivál során. Olyan nagy számú érdeklődést tapasztaltunk, melyre legmerészebb álmainkban sem gondoltunk. Természetesen a gasztronómia sem maradt ki a kínálatból, a sóletnek olyan nagy sikere volt, hogy kevésnek bizonyult a több száz elkészített adag, az esti programokra érkezőknek már nem tudtunk adni. Az elmúlt év sikerén felbuzdulva tovább folytatjuk és reméljük hagyományt teremtünk a Zsidó Utcafesztiválnak, melyet a város önkormányzatával közösen rendezünk: idén június 11-én várunk mindenkit sok szeretettel.
Dehir: Aki turistaként érkezik a városba, itt mire számíthat?
Horovitz Tamás: Az elmúlt évek fejlesztésének eredményeként Debrecenben ma már egy olyan zsidónegyed áll az idelátogatók rendelkezésére, mely különleges országunkban. Egyrészről megismerhetik a debreceni zsidóság kulturális és szellemi örökségét, másrészről minden adott a vallási élet megéléséhez. Biztosított a mindennapi imádkozások lehetősége és a kóser konyha.
A hitközség székházában kialakított interaktív rabbiszobában megismerhetik Debrecen egykori híres rabbijait, munkásságukat, valamint betekintést nyerhetnek a debreceni zsidóság történetébe. Ezeken túlmenően korszerű zarándokszálláshelyeket is tudunk biztosítani.
Dehir: A zsidó vallás nem csak a múltról szól: milyen a közösség élete napjainkban? Meg tudják-e szólítani például a fiatalabb generációkat is?
Horovitz Tamás: Követve hagyományainkat ma is aktív hitélet folyik közösségünkben. Biztosítottak a napi többszöri imádkozások alkalmai, megtartjuk ünnepeinket.
Vallási életünket Faigen Shmuel fiatal rabbi irányítja. Feleségével Rikkivel nagyon sok programot szerveznek melynek kapcsán be tudjuk vonni a fiatalokat is a vallási és közösségi életbe. Vallási és közösségi eseményeken a gyermekeknek biztosítjuk a játszóházat és gyermekfelügyeletet, illetve külön, korosztályuknak megfelelő oktató és játékos programokat szervezünk a számukra.
Közösségünkhöz tartozónak érezzük a Debreceni Egyetemen tanuló izraeli diákokat is, akikkel Faigen rabbi folyamatosan tartja a kapcsolatot és ők is részesei közösségünk vallási életének.
Az elkövetkezendő időben is erre nagyon sok energiát kell fordítanunk.
Dehir: Hogyan élték meg a koronavírusos időszakot? Miután a járvány visszahúzódott, minden a régi kerékvágásba zökkent vissza?
Horovitz Tamás: Mint minden közösséget, minket is nagyon nehéz helyzet elé állított a járvány. Megszerveztük hittestvéreink részére a házi segítségnyújtást, bevásárlást, gyógyszerbeszerzést és egyéb ügyintézést. Igény szerint biztosítottuk a mindennapi meleg étkezést.
Amikor zsinagógánkat zárva kellett tartanunk, az imádkozás a virtuális térbe költözött, Faigen Shmuel Rabbi vezetésével zoomon keresztül folyt a hitélet. Ugyanezen módszerrel szerveztünk szabadegyetemi előadásokat, ünnepi megemlékezéseket, műsorokat. A járvány elmúltával nagyon lassan álltak helyre a pandémia előtti állapotok, mára úgy érezzük, hogy talán sikerült visszaállítanunk őket, sőt bizonyos tekintetben fejlődnünk is.
Dehir: A szomszédban zajló háború a covidhoz hasonlóan új kihívásokat hozott. A hitközség számára mit jelent ez?
Horovitz Tamás: Nagyon elszomorító, ami a szomszédos Ukrajnában zajlik napjainkban. Emberek, családok tízezrei kerültek kilátástalan, kétségbeejtő helyzetbe. Kötelességünk segíteni a rászorultakon, teljes mértékben elítéljük az értelmetlen háborút. A történelemre visszatekintve és tanulva belőle, látni kell az emberiségnek, hogy a háború minden formájában értelmetlen, a háborút nem segíteni, hanem megakadályozni kell. Reméljük és bízunk benne, hogy a felek tárgyalóasztalhoz ülve lezárják az értelmetlen harcot és visszaáll Európa nyugalmi helyzete, követjük a békés egymás mellett élés politikáját.
Dehir: Korábban jellemző volt az együttműködés és a párbeszéd a többi történelmi egyházzal, valamint a határokon túli zsidósággal is. Most?
Horovitz Tamás: Városunkban hagyománya van annak, hogy a történelmi egyházakkal szoros együttműködésben élünk és építjük jövőnket. Napjainkban is nagyon jó kapcsolatot ápolunk a történelmi egyházakkal, rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein és nagyon örülünk egymás sikereinek.
Minden évben megrendezzük a hazai és határon túli zsidó hitközségek és szervezetek találkozóját, melyhez évről évre egyre több közösség csatlakozik, ahol az aktuális kérdéseket megvitatjuk és lehetőség szerint támogatást nyújtunk.
Dehir: A hitközség vezetése mellett van egy civil élete is, amibe sok mindennek bele kellene férnie – például a sportnak is. Mi a helyzet az asztalitenisszel, amelyet éveken aktívan űzött?
Horovitz Tamás: A hitközség vezetése mellett nagyon fontos feladatomnak vallom a Debreceni Asztalitenisz Klubban betöltött pozíciómat. Büszke vagyok arra, hogy a hat éve alapított klub mára a sportág egyik legeredményesebb egyesülete lett. Női csapatunk az Extra Liga meghatározó csapata, utánpótlásunk az ország elitjéhez tartozik. Az elmúlt évben is több országos bajnoki címet nyertünk. Utánpótlás csapatunkból 5 fő jelenleg is tagja a korosztályos válogatottnak.
Kiváló edzőközponttal rendelkezünk a Nagyerdei Stadionban: amikor lehetőségem engedi, örömmel megyek az edzőterembe, ahol látom azt a komoly munkát, amit edzőink tesznek utánpótlás nevelésünk érdekében.
Elfoglaltságaim mellett igyekszem a családdal is minél több időt tölteni és büszke vagyok gyermekeimre is.
Dehir: Mennyire tervez előre? Napokra, hetekre, vagy akár már évekre előre teleírja a naptárát?
Horovitz Tamás: Mindig fontosnak tartottam, hogy rövid és hosszú távú terveim legyenek az élet minden területén és határozzuk meg azokat a célokat, amelyeket szeretnénk elérni, megvalósítani, akár önmagam, akár közösségeim számára. A mai időszakban ez a gondolat nem tűnik túl könnyen megvalósíthatónak, hiszen egy éve egy olyan világba „találtuk magunkat” melyre nem igen számítottunk. Háború, gazdasági válság, infláció, ezek a tényezők nem segítik a jövőbelátásunkat. ennek ellenére úgy gondolom, hogy az élet minden területén továbbra is terveznünk kell a jelent, terveznünk kell a jövőt, azzal a kompromisszummal, hogy mindig alkalmazkodnunk kell a jelen kihívásaihoz.