Látványterveken mutatjuk, milyen lesz az átépítés után a debreceni Aranybika
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2022.09.22. 10:45 | Frissítve: 2022.09.22. 15:38
Debrecen - Kihirdették az Aranybika hotel felújítását és részbeni átépítését célzó tervpályázat eredményét.
Tavaly májusban jelentették be, hogy az akkor 25 éves, tehetséggondozással foglalkozó Mathias Corvinus Collegium (MCC) megvásárolta a Hotel Aranybikát, azóta létrehozták az épületben a képzési központjukat. Az MCC a hotel felújítását és részbeni átépítését tervezi, aminek az első állomása egy nyílt, országos építészeti tervpályázat, amit május végén írtak ki.
Látványtervek: Napur Építésziroda
A tervek szerint először a szocializmusban épült szárnyat bontják el, és annak helyére építik meg az MCC diákjainak és szakmai tevékenységének helyet adó épületet. Ennek elkészültével a képzések odaköltöznek, így kiürül a régi szárny, és elindulhat a műemléki rekonstrukció. A régi épületrész a felújítás után ismét szállodaként működik majd
Azt már korábban megírtuk, hogy a tervpályázatra hatan jelentkeztek, az eredményt csütörtökön hirdették ki, eszerint a győztes pályaművet a Napur Építésziroda nyújtotta be - jelentette be Erhardt Gábor, a bírálóbizottság alelnöke, az MCC Építészeti Műhelyének vezetője. Hozzátette, egy pályázatot tartalmi okból ki kellett zárni, második díjat nem osztottak, ezzel is jelzik, hogy az MCC kizárólag a győztes pályamű tervezőjével szeretne dolgozni. Két pályázó, az Arch-Studio Kft. és a Péterffy + Dőry Architects Kft. megosztottan nyerte a harmadik díjat, illetve két pályaművet (TSPC Kft. és a Plan-Art Mérnökiroda) megvásárolnak.
Hasonló tervpályázati eljárásoknál a szabályok szerint általában egy olyan speciális közbeszerzést folytatnak le, amit a tervpályázat győztese nyerhet meg, így ő készítheti majd el a kiviteli terveket is, ennél nyilvánvalóan magasabb díjazásért.
Bognár István, az MCC debreceni képviselet-vezetője az eredményhirdetésen azt mondta, a tervpályázat új fejezetet nyit meg az épület jövőjében.
Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese úgy fogalmazott, a Mathias Corvinus Collegium küldetése, hogy a tehetséggondozás egy olyan minőségi formáját hozza el, melyben a résztvevők a közösségüket is szolgálják. Hozzátette, a tehetséggondozó képzéseiken a Kárpát-medence 24 pontján hatezer diák vesz részt, Debrecenben háromszáz. Kiemelte, a képzési helyeiknek megvásárolt épületeket szeretnék megújítani és új élettel megtölteni, ez a tervük az Aranybika kapcsán is.
Gábor István, Debrecen főépítésze arról beszélt, hogy egy tervpályázat az építész tervezőknek mindig ünnep. Köszönetet mondott azért, hogy a bírálóbizottságban a város képviselőinek is helyet adtak. Elmondása szerint nagyon hamar kiválasztották a győztest, de az is fontos volt, hogy meghatározzák, a többi pályaműnek mi a viszonya a győztes pályaműhöz, és ennek a folyamatnak a végén született végül az a döntés, hogy második helyezettet nem hirdettek.
Papp László köszönetet mondott minden pályázónak, akik minőségi munkát végeztek azért, hogy „Debrecen ikonikus épülete új ruhát kapjon”. Debrecen polgármestere azt mondta, az Aranybika soha nem csak egy szálló volt, hanem a város kulturális és társadalmi életének egyik legfontosabb centruma. Bizakodásának adott hangot, hogy az orosz-ukrán háború ellenére Debrecenben a következő évek is az építkezésről szólnak majd.
Papp László elárulta, hogy ő ajánlotta Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke figyelmébe az Aranybikát a kollégium debreceni központjának. Úgy érezte ugyanis, hogy az Aranybika nem tudja betölteni azt a szerepét, amit a debreceniek is elvárnak tőle.
„A debreceniek az új szárnyat soha nem szerették, nem fogadták el a város centrumában a történelmi épülethez hozzáépített modern épületszárnyat”
- jelentette ki. Hozzátette, hogy ebből a szempontból a legkevésbé kockázatmentes döntés született. Mint mondta, a szakma tudomása szerint Hajós Alfréd nem tervezett másik szárnyat a Bikához, de a szimmetria miatt olyan érzése volt az embernek, hogy hiányzik a másik szárny, ami most ugyanazon stílusban épül meg, mint a régi, és „ezzel befejezetté válik az Aranybika.”
A polgármester úgy véli, lehet, hogy egyes építészek úgy gondolják, valamilyen modern szárnyat kellene építeni a szocialista szárny helyére, de a véleménye szerint a debreceniek örülni fognak, hogy egységes, elegáns stílusú lesz az egész épület.
Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, a Napur Építészeti Iroda Kft tulajdonos-cégvezetője a Dehir.hu érdeklődésére elmondta, tíz évig élt és tanított Debrecenben, s akárhányszor felnézett az Aranybikára, tudta, hogy Hajós Alfréd egy teljes, szimmetrikus épületet álmodott meg, csak nem állt rendelkezésére a telek. Így neki nem volt nehéz a dolga, befejezte azt, mint Hajós Alfréd szinte napra pontosan száz éve elkezdett. (A Ferenc Marcell készült beszélgetésünket egy újabb cikkben foglaltuk össze hosszabban, amit ide kattintva olvashatnak).
Az építészeti beruházás az MCC közlése szerint a városvezetés bevonásával zajlik és a helyi lakosság igényeivel összhangban történik. A debreceniek döntő többsége ugyanis azt szeretné, ha egy a történelmi városképbe illeszkedő, hagyományos építészeti stílusú, felújított épület állna Debrecen főterén – áll egy az MCC által megrendelt reprezentatív közvélemény-kutatásban. A felmérés azt mutatja, hogy a debreceniek a Nagytemplom után az Aranybika Hotelt tartják a legikonikusabb, történelmi, a városképet meghatározó épületnek. A cívisváros lakóinak legnagyobb része azzal ért egyet, hogy az Aranybikát a történelmi szárny stílusával egyezően kell befejezni és felújítani. Szinte valamennyi nyilatkozó támogatja a Mathias Corvinus Collegium felújítással kapcsolatos célkitűzéseit.