Lakások, házak foglalhatják el a városba ékelődő barnamezős területeket Debrecenben – fotókkal
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2021.06.24. 17:00 | Frissítve: 2021.06.24. 17:16
Debrecen - Elfogadta csütörtöki ülésén a város közgyűlése Debrecen 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó gazdasági programját.
Papp László polgármester előterjesztésében úgy fogalmazott, a gazdasági program fő célkitűzése, hogy Debrecen az Európai Unió fejlett, tudásalapú, magas hozzáadott értékű gazdasággal rendelkező régiójának vezető városa, gazdasági, oktatási, közlekedési, kulturális, kereskedelmi és egészségügyi központja legyen.
Az új ipari parkok adhatnának helyet a barnamezős területeken működő cégeknek is
Ahogy az a dokumentumban olvasható, a gazdaságfejlesztés középpontjában az innovatív, magas hozzáadott értékű iparágak további fejlesztése áll.
A cél, hogy 2021 és 2030 között húszezer új munkahely jöjjön létre Debrecenben, a városba érkező beruházások révén pedig a városban működő cégek árbevétele 50 százalékkal növekedjen.
A város üzemeltetésében lévő, infrastruktúrával teljeskörűen ellátott ipari területek nagyságát szeretnék 1 100 hektárra növelni annak érdekében, hogy a kulcsiparágakban (járműgyártás, agrárium, elektronika, IT) az új üzleti partnerek és azok beszállítói le tudjanak telepedni.
Debrecenben egyedülálló kezdeményezésként kkv-parkot alakítanak ki és elindul a kkv-program a helyi kis- és középvállalatok számára
Mivel a gazdaság bővülése miatt 20 ezer új munkahelyre lehet számítani, fontos, hogy a lakásállomány bővüljön, ennek érdekében lakhatási és bérlakás-koncepció készül. Cél az is, hogy 2030-ig 80 ezer főre növekedjen a város oktatási-nevelési intézményeiben tanulók száma, ennek érdekében számos fejlesztést terveznek.
A gazdaság fejlődése a közlekedési beruházásokat is magával hozza: Debrecen törekszik arra, hogy a fenntartható közlekedési módok használatát még jobban elterjessze. Ezt a város peremén kialakítandó P+R parkolókkal, a kelet-nyugati irányú forgalom lebonyolítását támogató 3-as villamosvonallal, illetve a városon átmenő forgalom csökkentését keleti elkerülő úttal tervezi kezelni.
A fejlesztések része az is, hogy a Debrecen környéki települések elérése érdekében elővárosi vasúti rendszer alakuljon ki Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, valamint Mikepércs irányába. A regionális centrum szerep erősítése érdekében további vasútforgalmi fejlesztés szükséges Debrecen és Nagyvárad között. Emellett a repülőtér további fejlesztése is része a programnak.
Papp László polgármester a közgyűlésen úgy fogalmazott,
az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át Debrecen gazdasága, folyamatosan nő a város helyiadó-bevétele, s tízezer új munkahelyet teremtettek, illetve ennyi új munkahely létrejöttét jelentették be.
Ezt a folyamatot szeretnék folytatni a jövőben; a program ambiciózus, de nem alap nélküli - jelentette ki. Példaképp említette, hogy nemrégiben a Financial Times-nál a világ legjobb befektetésösztönzési célpontjainak top 10-es listájába a nagy világvárosok mellett Debrecen is bekerült. Hozzátette, a város iparterületeinek nagysága 700 hektárral nőtt az elmúlt években, s további bővítést terveznek.
Elmondása szerint
arra ösztönöznék a város területébe beékelődő barnamezős területeken működő cégeket hogy az ipari parkokba költözzenek, professzionális körülmények közé, s ezeket a barnamezős területeket inkább lakófunkcióval látnák el a jövőben.
Példakép a Vágóhíd utca környékét említette, mondván ezeknél a területeknél az ipari tevékenységek végzésére jobb hely lenne egy ipari park, hisz ott a lakosságot sem zavarják a cégek.
Kiemelte, a gazdasági programnak az is a célja, hogy a gazdaság fejlődésével járó folyamatokat ellensúlyozzák, például a közlekedési rendszer vagy a lakhatási feltételek fejlesztésével.
Szabó Bence, a Momentum képviselője örömét fejezte ki a tekintetben, hogy a program foglalkozik a lakhatás problémáival, s az iránt érdeklődött, hogy a Tócóvölgyben valóban terveznek-e új lakásokat építeni. Papp László azt mondta, igen, ez nem új terv. A Tócóvölgy egy félbehagyott lakótelep, s ott vannak városi tulajdonban lévő területek, melyek lakóterületi funkciókat kaphatnak, és megfelelő közművekkel is rendelkeznek.
Az ülésen megjelent Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, aki szerint a program egy része már korábban is megjelent a városfejlesztési tervekben, csak nem valósult meg. Szerinte el kellene gondolkodni, hogy miért nem végezték el ezeket a fejlesztéseket. Arra is várt volna javaslatokat a programban, ami Debrecen élhetőbbé, zöldebb tételére nyújt megoldást, vagy a közlekedési dugók csökkentését hoznák magukkal.
Papp László válaszában azt mondta a képviselőnek, hogy nem sikerült megértenie, miről szól az előterjesztés, ez ugyanis egy gazdasági program, nem környezetvédelmi vagy városüzemeltetési, amit pár hónapja fogadott el a közgyűlés. A közlekedésről azt mondta, hogy a Varga Zoltán politikai közössége által vezetett
Budapesten tönkretették a közlekedést, s ott rajzolják az utakat, míg Debrecenben építik.
A gazdasági programot 26 igen szavazat és öt tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés.