Közlekedési képregény: farmotoros Ikarus, Segner téri tuja és úttörővasút
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.07.14. 16:40 | Frissítve: 2012.07.16. 08:42
Debrecen – Hamarosan korszerű közlekedési csomópont épülhet a Petőfi téren. A debreceni közlekedés jövőjét már megmutattuk, most nézzük meg, milyen volt a múltja.
Buszpályaudvar, vasútállomás és a helyi járatok végállomása lenne egyben a Petőfi térre megálmodott intermodális központ, írta meg korábban a Dehir.hu. A hírportál meg is mutatta annak kapcsán az előzetes látványterveket, hogy Debrecen városa nemrég 767 millió forintot nyert a tervezésre. Az építkezés a tervek szerint 2015-ben kezdődne, s meglehetősen átformálná a helyi közlekedést.
Nem ez az első alkalom, hogy Debrecen közlekedése jelentősen megváltozhat. Jól emlékszünk még arra, amikor a mostani főtér helyén a 31-es busz járt, vagy a Nagytemplom előtt aluljárón közlekedtünk. Az idősebbek a Béke útjának nevezett Szent Annán is villamosoztak egykor, de a Segner téren is tuja csilingelt valaha. A Dehir.hu a Helytörténeti Fotótár illetve a Hajdú-Bihar megyei közös könyvtári helyismereti gyűjtemény fényképeinek segítségével egy kis „utazásos” időutazásra csábítja az olvasókat.
Az első állomás legyen stílusosan az autóbusz pályaudvar. Jól látható a 1973-as fotón, hogy a Mechwart szakközép mellett található területen akkoriban mennyivel kevesebb jármű állt, mint manapság. Negyven éve persze töredéke volt a gépjárműforgalom is a mainak Debrecenben: az emberek gyalogoltak, vagy bicikliztek.
Ez a buszállomás költözhetne a mostani vasúti pályaudvar közelébe. Az 1858-ban megnyílt Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal egyszerű indóháza helyén 1900-ban impozáns állomásépületet emeltek. Ám az 1944-es szőnyegbombázás óriási károkat okozott benne. Az új pályaudvart Kelemen László tervezte, ez 1962-65-re készült el. Nagyon sok eltérés nincs is mostani képe, s az 1985-ös fotón látható között...
Debrecenben nem csak innen indult vonat. A mai Faraktár (egy időben Április 4.) útján volt a Zsuzsi vonat végállomása. A kisvasút az erdőspusztai tanyavilágot kötötte össze a várossal. Az 1968. évi országos közlekedési koncepció ezt a vonalat is megszüntetésre jelölte ki. Az utolsó menetrendi személyszállító vonat 1977. aug. 31-én indult innen. A maradék Hármashegyig tartó 16,6 kilométeres szakaszból pedig Debreceni Úttörővasút lett 1978. május 1-én.
A főteret emlegettük már. Egészen más arcát mutatta Debrecen központja 1973 előtt, amikor még sátortetős kis házak álltak az Aranybika szálló mellett. A lebontott épületek helyén 1976-ra készült el az új szárny, mely finoman szólva is nem illeszkedett a főépület homlokzatához.
Később újabb rettentő ötletet valósítottak meg a helyi építészek: 1977-ben aluljárót ástak a Kálvin tér, meg a Nagytemplom közé. Nem tudjuk, honnan jött az elképzelés, de nem kizárt, hogy a földalatti mozgalmak szelleméhez híven próbálták aláaknázni a református templomot...
Sokan emlékezhetnek arra, hogy bő évtizede még a 31-es busz dübörgött a Hatvan utcáról a Piac utcára kanyarodva. A Béke útján pöfögő Ikaruszokra nyilván kevesebben. Ahogy az itt zörgő tuja is olyan valószínűtlenül távolinak tűnik manapság – pedig a Vágóhíd utcára futó járatot 1975-ben szüntették meg. (Míg az 1911-ben indult Csapó utcai szárnyvonalat 1971-ben.) Autóbuszok vették át az addig a Hatvan utcán és Böszörményi úton közlekedő villamosok helyét is.
A villamosok és a buszok mellett Debrecenben a trolik is tovább színezik a tömegközlekedés (a mai divat szerint: közösségi közlekedés) palettáját. Ma már nem vagyunk meggyőződve teljes mértékben arról, hogy igazán korszerűek – de miután megjelentek és 1985 óta a debreceni utakon gurulnak, az utasok a városképhez tartozónak érzik őket.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)