Kiderül, mit tanult meg hétezer debreceni diák
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.05.30. 07:57 | Frissítve: 2012.05.30. 14:28
Debrecen – Több mint 7 ezer debreceni diák vesz részt szerdán az országos kompetenciamérésben. A tét nagy, hiszen az eredmények alapján egyfajta rangsort is felállítanak az intézmények között.
Nagy nap lesz e hét szerdája a magyar a diákok életében: szerte az országban nagyjából 3 ezer iskolából közel 400 ezer tanuló vesz részt az országos kompetenciamérésben. A tét komoly: az eredményekből kiderül, egy-egy iskola hogyan teljesít országos szinten.
Debrecenben, a 2011/ 2012-es tanévben az önkormányzat által fenntartott 23 általános és 19 középiskola vesz részt a kompetenciamérésben. Ezt rendszerint minden év május utolsó szerdáján tartják – ami ebben a hónapban május 31. lesz – tájékoztatta a Dehir.hu-t Pappné Gyulai Katalin, oktatási osztályvezető. – Idén a 4. évfolyamon 1442 tanuló, a 6. évfolyamon 1377, a 8. évfolyamon 1383 tanuló és a 10. évfolyamon 2850 tanuló vesz részt a kompetenciamérésben.
Országos mérésről van szó, ami szerda reggel 8 órakor kezdődik az ország minden érintett intézményében. Kétszer 45 perc áll a tanulók rendelkezésére a matematikai ismeretet, és a szövegértést mérő feladatlapok megoldására is. A gyerekeknek e négyszer 45 perc után már más tanórája ezen a napon nincs – tudtuk meg az osztályvezetőtől.
S hogy mit mérnek valójában? Elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását, hanem azt, hogyan tudják alkalmazni valódi problémák, illetve mindennapi élethelyzetek kapcsán a tanulók a megszerzett ismereteiket, tudásukat, képességeiket.
A mérés matematikai eszköztudást és szövegértést mérő feladatokból áll. A szövegértés feladatlapja az írott nyelvi szövegek megértésére, használatára és a rájuk való reagálásra vonatkozó feladatokat tartalmaz. A matematikai eszköztudást mérő feladatlap pedig a tanulók életkorának megfelelően méri, milyen szinten képes a gyermek a megszerzett tudás alkalmazására, a matematikai eszköztár készségszintű használatára a mindennapi élethelyzetekben.
Már ismerik, készülnek is rá
Sem a tanulók, sem a pedagógusok számára nem ismeretlenek az említett feladattípusok, hiszen a mostani mérés lesz a tizedik, s a korábbi feladatlapok megtalálhatók az interneten és letölthetők. Természetesen a pedagógusok minden iskolában élnek ezzel a lehetőséggel, a tanórákban beépítenek a kompetenciamérésben alkalmazott feladattípusokhoz hasonlóakat.
Az eredmények feldolgozása sem egyszerű – tudjuk meg –, ezekről ugyanis általában a mérést követő naptári év márciusában lesz információ az érdeklődő tanulónak, szülőnek, iskolának és fenntartónak.
Pappné Gyulai Katalin úgy látja, hogy minden intézmény igyekszik a tanulóit minél jobban felkészíteni erre az országos mérésre, hiszen az elért eredmények alapján lehetőségük van a saját intézményi munka eredményességének értékelésére, illetve más intézményekkel való összehasonlítására. „Lényegében a kompetenciamérés célja a belső és külső értékelések összhangjának megteremtése, azért, hogy az iskolák és a fenntartóik az intézményértékeléskor az országos mérési adatokra is támaszkodhassanak.”
Ez azért is lényeges, mert a fenntartó nyomon követi az intézményben folyó munka eredményességét, és abban az esetben, ahol egy adott iskola az országos alatti eredményt ért el, a jogszabályoknak megfelelően fejlesztési tervet készít, hogy a következőkben esélyük legyen a jobb eredmény elérésre. Mint megtudtuk, pontos következtetések levonására akkor van lehetőség, ha nem csak az elért pontszámokat figyelik a szakemberek, hanem tanulmányozzák az ezt az értéket árnyaló ún. CSH-indexet, ami a gyerekek családi hátterét is elemzi, illetve figyelembe veszi a végleges értékeléskor.
Örömmel mondhatjuk el, hogy Debrecen önkormányzati fenntartású általános iskoláiban jobbak az eredmények, mint az országos és a megyeszékhelyi iskolák átlaga, a matematika és a szövegértés területén egyaránt – mondja Pappné Gyulai Katalin osztályvezető, hozzátéve, hogy a középiskolák vonatkozásában is hasonló eredményeket értek el a debreceni intézmények.
Debrecenben hagyományosan kiemelt helyet foglal el a tehetséggondozás. Kérdésünkre, van-e összefüggés a tehetségek, a tehetséggondozás és a kompetenciamérés között az osztályvezető úgy nyilatkozott: a megszerzett ismeretek alkalmazása, a produktivitás jellemző a tehetséges tanulók egy részére, viszont nem minden esetben igaz ez az alulteljesítő tehetségesekre. A jól teljesítő tehetséges gyerekek eredménye is általában jó az olyan típusú méréseknél, ahol a képességek alkalmazására kíváncsi a mérést végző. Az alulteljesítő tehetségeseknél pedig ez a mérés is segíthet feltárnia fejlesztendő területeket, a tehetségesek „gyenge oldalát”. Ennek ismeretében a pedagógus megfelelő ismeretek birtokában tudja végezni a fejlesztést.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)