Hogyan segíthet a debreceni közlekedést dinamizálni a mesterséges intelligencia? – videóval
Szerző: Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.02.11. 09:00 | Frissítve: 2024.02.11. 09:08
Debrecen – Hogyan működik majd a debreceni városirányítási központ, miben segítheti majd a közlekedőket? - többek között erről is kérdeztük a szakértőt.
Debrecen egy nagyvárossá válás folyamatában van, és nagyon erős urbanizációs folyamat megy végbe – fogalmazott Oletics Zoltán, Debrecen Fenntartható Városi Mobilitási Tervének szakmai vezetője a Médiacentrum Debrecen Nagyváros című podcastjában.
„Magyarországon is láttunk rá példát, hogy egy járműipari gyártó megjelentik egy városban, hoz magával egy teljes ipari vertikumot és a kis- és középvállalkozások fejlődését is előmozdítja, Debrecenben is egyre több ipari park nyílik és települ be” – magyarázta.
Mindez nem csupán a személygépjármű-forgalomban generál igényeket, de megnő majd az áruforgalom is. Az elmúlt hét év annyi változást hozott, ami új megközelítést igényelt, hogy ezért is hozták létre Debrecen Fenntartható Városi Mobilitási Tervét, mely az ország első, második típusú, az új EU-s szabályrendszer szerint megalkotott ilyen dokumentuma.
Oletics Zoltán a célrendszerből kiemelte azt, a személyforgalomban nagyon nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy „amennyire lehet, próbáljuk meg átültetni alternatív, illetve kisebb karbonlábnyomú közlekedési módokra a helyi lakosságot és az ingázókat is” jó alternatívák nyújtásával.
Szó esett a 15 perces város koncepciójáról is, ami azt jelenti, hogy egy, a városban lakó ember a napi teendőit és igényeit (munka, hivatal, bevásárlás, szórakozás stb.) legfeljebb 15 percnyi közlekedéssel el tudja érni. A szakember kiemelte, ebben a digitalizáció is segít, ha egyre több szolgáltatás, hivatali ügyintézési lehetőség érhető el online, és ezekért ki sem kell mozdulni otthonról.
A digitalizáció egyébként is kulcsfogalom a tervben, melyre az egyik legjobb példa a városirányítási központ elképzelése. A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, a koncepció nyugati példák alapján az, hogy
a lehető legtöbb adatot gyűjtsék be a közlekedésből élőben szenzorokkal, térfigyelő kamerák felokosításával, adatfelvételi pontokkal.
„Lássuk azt például hány jármű lép be naponta a városba, merre közlekedik, és mikor lép ki. Ha vannak okos kereszteződéseink, dinamikusan előnyben tudunk részesíteni útvonalakat a forgalom folyásának megfelelően. Ha a Böszörményi út esetleg beállna, a ráhordó forgalmat máshová lehetne terelni” – magyarázta. Hozzátette, emellett lehetne egy állandóan frissülő forgalmi modellt építeni, mely „bemutatja a város közlekedésének a lüktetését.” Az egyéni közlekedőkből fel tudnák vázolni azt, hogyan változik a város közlekedése akár szezonokhoz, akár csúcsidőkhöz viszonyítottan.
Mindezzel rengeteg információ - manapság divatos kifejezéssel élve: big data - állna rendelkezésre,
„amire ráengedve egy algoritmust, a mesterséges intelligenciát, elkezdhetünk optimalizálni. Megfelelő mennyiségű közlekedési adat alapján olyan mintákat, közlekedési patterneket azonosíthatunk, ami lehetővé teszi, hogy szinte majdnem emberi beavatkozás nélkül, mesterséges intelligencia segítségével új forgalmi folyosókat azonosítsunk, előnyben részesítsük ezeket a folyosókat, illetve dinamikusan tudjuk igazgatni várost”.
A szakember abban bízik, amennyiben kiépítik az alternatívákat az egyes közlekedési módok között, akkor sokan elfogadják majd, hogy nem csak autóval lehet közlekedni, mert ez város fenntarthatóságát szolgálja. Mint mondta, a cél, hogy egyfajta menüt adjanak az embereknek, miből választhatnak.
Oletics Zoltán a beszélgetés végén elmondta, Debrecen Fenntartható Városi Mobilitási Tervének megalkotásakor a fenntarthatóság és az energiahatékonyság volt az egyik fő szempont.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg: