Ezeket a fejlesztéseket tervezik Debrecenben az új uniós ciklusban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.11.30. 10:50 | Frissítve: 2023.11.30. 12:23
Debrecen - Elfogadta a közgyűlés Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját és a város TOP Plusz programtervét.
2021-ben elkezdődött egy új európai uniós fejlesztési ciklus, s mint ahogyan a 2014 és 2020 közötti időszakban Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezett, ugyanúgy lesz a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (FVS), amelyben megfogalmazódnak a következő évek városfejlesztési elképzelései abban a szegmensben, melyben alapvetően európai uniós forrásokra szeretne támaszkodni a város. Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját és a TOP Plusz programtervét csütörtöki ülésén fogadta el közel kétórás vita után a közgyűlés.
Újabb kerékpárutak építését is terveik
A DK-s Vaszkó Imre a stratégiában megfogalmazott kockázatokra (peremterületek közművesítése, vízkérdés, mikroklíma, az ingázás növekedése) kérdezett rá az ülésen. Papp László polgármester elmondta, az anyag felhívja a figyelmet a nehézségekre, de a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz forrásainak végessége miatt nem tud mindenre választ adni. A város ugyanakkor saját és állami forrásokból is fejleszt, utalt a polgármester például arra a kormánydöntésre, amivel Debrecen víziközmű-rendszerének fejlesztésére 109 milliárd forint állami forrást biztosítanak.
Papp László arról is beszélt, hogy más uniós pályázati kiírások, például a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz pályázataival is jelentős fejlesztésekre készül Debrecen, például a Civaqua-program folytatására. Barcsa Lajos alpolgármester a vasúti fejlesztésekre hívta fel a figyelmet, melyek az ipari parkok jobb megközelítését is szolgálják.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője azt kifogásolta, hogy az uniós ciklus 2021-ben kezdődött, s még csak most tárgyalják ezt az anyagot. Papp László elmondta, hogy az EU és a magyar kormány megállapodása alapján erre most van lehetőség, s a holnapi nappal nyílnak az első pályázatok.
Balázs Ákos alpolgármester azt hangsúlyozta, a stratégia középpontjában a fenntarthatóság áll, s közölte azt is, hogy a helyi tudásra alapozva
egy informatikai alapú városirányítási központot is szeretnének létrehozni, mely a forgalom és az energetikai rendszer menedzselését is segíti majd.
Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a város egyéni önkormányzati képviselői folyamatosan tartják a kapcsolatot a körzetük lakóival, és a lakossági visszajelzéseket rendre beépítik a városi stratégiai anyagokba, így történt ez a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia esetében is.
Az MSZP-s Madarasi István többek között a szociális ellátórendszer fejlesztéséről érdeklődött. Széles Diána alpolgármester elmondta, együttműködnek az egyházakkal is, mert vannak olyan intézménytípusok, melyekre önkormányzatok nem tudnak pályázni. Példaképp említette, hogy két egyház is épít majd idősotthont Debrecenben, összesen 160 férőhelyet teremtve.
Az előterjesztés és a közgyűlésen elhangzottak szerint az FVS előkészítése kapcsán a tervezést végzők folyamatosan figyelembe vették a város polgárainak javaslatait, igényeit. 2021-2022-ben volt lakossági kérdőíves kutatás, a város különböző területein élőket, a 18 év feletti korosztályt megcélozva. A Debrecen Konzultáció keretében az egyéni önkormányzati képviselők által megkérdezettek több ezer visszajelzése is beépült a tervekbe. 1300 debreceni véleményét kérték ki egy közvélemény-kutatás során is azzal kapcsolatban, hogy ők milyen fejlesztési célokat tartanának fontosnak. Kikérték az intézmények véleményét is, különböző szakmai munkacsoportok alakultak az FVS előkészítése érdekében, s egyeztettek a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat képviselőivel, a Debreceni Agglomerációs Tanács tagjaival is.
A fókusz a digitális és a zöld városfejlesztésre került. Ez nemcsak Debrecen szándéka, hanem az Európai Unió ezen tervezési időszakának, a 2021-2027-es időszaknak is kiemelt célkitűzése.
A Fenntartható Városfejlesztési Stratégia most következő megvalósítása keretében a célok:
- a város külső és belső közlekedési feltételeinek, elérhetőségének javítása;
- a nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése, a vállalkozási környezet fejlesztése;
- a gazdaság igényeihez alkalmazkodó szolgáltatási környezet kialakítása, az oktatás, felsőoktatás és a kutatás-fejlesztésterületén;
- az épített örökséget megtartó hatékony városszerkezet kialakítása;
- az egészséges zöld értékőrző városi környezet kialakítása, városüzemeltetés, az oktatás-nevelési, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalának fejlesztése; valamint a megfizethető lakhatás biztosítása.
Mindehhez a TOP Plusz felhasználható forráskerete Debrecen számára 43,36 milliárd forint. Gyakorlatilag szinte forintra ugyanannyi, mint amennyit eredetileg a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra kapott Debrecen. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból összességében csökkentette a forráskereteket. Ennek tükrében mindenképpen értékelendő, hogy Debrecen az egyik legnagyobb forráskeretet kapta ebben a fejlesztési ciklusban is. Mindemellett Debrecen több egyéb kormányzati, hazai forrásból származó támogatásban részesül közlekedésfejlesztésre, a városi infrastruktúra fejlesztésére.
A 43,36 milliárd forintból Debrecen a Zöld Város Program folytatását, további kerékpárutak építését, a csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztését, közlekedési fejlesztéseket, a Civaqua-programhoz kapcsolódóan – a Vezér utcai víztározó környékén és Józsán – jóléti fejlesztéseket fog megvalósítani.
Közösségi ház felújítása, két bölcsőde, 13 óvoda (a lista itt érhető el), valamint gyógyfürdő energetikai fejlesztése, szociális és egészségügyi intézmények, orvosi rendelők, a Debreceni Bolyai János Általános Iskola – és esetleg a Csapókerti Általános Iskola – felújítása, közösségfejlesztés, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom folytatása, turisztikai célú kerékpárutak építése és Natura 2000-es területet érintő fejlesztés is szerepel a programban. Lakhatási programok is illeszkednek majd ehhez a prioritáshoz.
Szerepel a tervek között a Kassai úti kerékpárút építése az Árpád tér és a Sámsoni út közötti szakaszon, a Borzán Gáspár utca és a Monostorpályi út között is épül majd kerékpárút, a Nagyerdei körúton a konzervatórium és a Pálma között, valamint a Vezér utcán az egyetemi innovációs park irányába. Szintén nagy az igény a Móricz Zsigmond út mentén kerékpárút építésére, ahol ez járdaként is szolgál majd.
A Kishegyesi út menti lakóterületek jobb közlekedési kiszolgálása is szerepel a programban. Szerepel az elképzelések között a város déli és esetleg az északi részén P+R parkolók kialakítása.
Belvárosi gyűjtőutak fejlesztése is szerepel a programban, a Kishegyesi úton pedig a Határ úti ipari park egy új – az ipari parkba irányuló teherforgalmat megkönnyítő, s így ettől a Kishegyesi utat tehermentesítő – bejáratának a kiépítése is része.
Szintén hiánypótló lesz a Vekeri-tó és a 47-es főút, valamint Kismacs és Látókép kerékpárúti kapcsolat megteremtése. A Létai út teljes felújítása, és – egy másik programelemből – a csapadékvíz-elvezetés megoldása is megtörténik. Megkezdődik majd a Kishegyesi út felújításának második üteme, s a Nyugati Ipari Park belső úthálózatát is rendbe teszik.
A dokumentumok itt érhetők el, ezekben részletesen felsorolják a tervezett fejlesztéseket.