Életfával emlékeztek Trianonra
Szerző: Vida Gyula | vida.gyula@dtv.hu Közzétéve: 2010.06.04. 18:36 | Frissítve: 2010.06.04. 18:36
90 évvel ezelőtt, 1920 június 4-én írták alá az első világháborút lezáró trianoni békét. A döntéssel a történelmi Magyarország területének kétharmada és lakosságának fele a szomszédos országokhoz került. A diktátum alapjaiban meghatározta a magyar külpolitikát a két világháború között. A kommunista rezsimben pedig mélyen hallgattak Trianon tragédiájáról. Idén az új Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június negyedikét.
A történelmi eseményeket elevenítették fel műsorukban a Szent József Gimnázium diákjai. Az iskola dísztermében tartott előadáson a trianoni békediktátum megszületéséről és annak következményeiről is szó esett. A Szent József Gimnázium a Kárpát-medencei magyarság összefogásának reményében életfát állított a trianoni békediktátum 90. évfordulóján. Bosák Nándor római katolikus megyéspüspök szerint az életfa szimbolikus jelentéssel bír.
- Az életfa azt szimbolizálja, hogy mindazt, amit a föld ad, amit az őseink adnak, amit a történelmünk ad, azt végső soron a kereszt fogja össze és az mutatja meg az irányát, hogy merre kell tovább valóban az életet formálni, alakítani – mondta el Bosák Nándor római katolikus megyéspüspök.
A Bartók-teremben a békediktátum aláírásának időpontjában, pontban fél ötkor kezdődött el Hidas Frigyes Requiem című oratóriuma.
- Gyásznap ez a Trianon mindnyájunknak, 90 éve mindmáig. A Requiem a halottakért szól, a halott emberekért. Ilyen értelemben nem akarok párhuzamot vonni, de Magyarország nagy része bizony eltűnt, elfogyott, meghalt számunkra, így a Requiem mindig aktuális – mondta el Pazár István karnagy.
A Csokonai Színház művészei és kórusa, a Monteverdi kórus, a Maróthy György kórus és a Vám- és Pénzügyőrség zenekara ily módon emlékezett a trianoni eseményekre.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)