Eldőlt, hány debreceni aláírása kell egy helyi népszavazáshoz
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.11.16. 15:02 | Frissítve: 2014.11.17. 15:16
Debrecen – Legutóbb a Nagyerdőről és a stadionról szerettek volna népszavazást tartani Debrecenben, de az akkor nem jött össze.
2013. december 13-án hirdették ki a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló új törvényt. A törvény legtöbb rendelkezése már januárban hatályba lépett, a helyi népszavazási eljárás szabályairól rendelkező fejezet azonban csak októberben.
A törvény úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. Ez a szám a törvény szerint nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
Debrecenben a múlt heti közgyűlésen döntöttek erről a számról. Az új testület tagjai elfogadták az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosítását, így a szabályzatba bekerült az a passzus, hogy „helyi népszavazást Debrecen város választópolgárai legalább 20 százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.”
Városunkban az októberi önkormányzati választáson 167 ezer 577 választópolgár szerepelt a névjegyzékben, ez azt jelenti, hogy 33 ezer 515 debreceni választópolgár aláírása kell egy helyi népszavazás kiírásához.
Helyi népszavazást nem csupán a választópolgárok kezdeményezhetnek, hanem a képviselőtestület tagjainak legalább egynegyede vagy a képviselőtestület egyik bizottsága is, ebben az esetben azonban a testületnek nem kötelező azt kiírnia, hanem szavaznak róla a közgyűlési tagok.
Nem lehet helyi népszavazást tartani a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, valamint a képviselőtestület feloszlásának a kimondásáról sem.
A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ebben az esetben közgyűlés száznyolcvan napon belül köteles a népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni. Ennek a rendeletnek a kihirdetéstől számítva legalább egy évig érvényben kell maradnia.
A helyi népszavazás költségeit az önkormányzatnak kell fedeznie a saját költségvetéséből.
Az MSZP-sek a parkerdőről és a stadionról kérdezték volna a debrecenieket
Debrecenben legutóbb 2010 nyarán kezdeményeztek helyi népszavazást az akkori közgyűlés szocialista tagjai. Két kérdést tettek volna fel a debrecenieknek:
[doboz pozicio="kozep" fejlec="" meret="95" igazitas="bal"]
Egyetért-e azzal, hogy a Nagyerdei Gyógyfürdő a jelenleg elkerített határokon belül legyen fejlesztve, további közpark elkerítés ne történjen a Nagyerdő rovására?
Egyetért-e azzal, hogy a tervezett új debreceni Labdarúgó Stadion a Nagyerdei Stadion helyén, annak jelenlegi területén és méretein nem túlterjeszkedve épüljön fel?
[/doboz]
A kezdeményezést eredetileg 13 képviselő írta alá, de a közgyűlésen csak tízen szavaztak mellette, 32-en pedig ellene, így nem tartottak népszavazást.
Kósa Lajos akkori polgármester úgy érvelt a közgyűlési ülésen: az a legnagyobb probléma a népszavazással, hogy nincs ellenérdekelt fél. Nincs értelme olyan kérdésekben 30 millió forintot kifizetni, amire mindenki igennel válaszol Debrecenben.
Népszavazások Hajdú-Biharban: több felesleges volt
A valasztas.hu adatai szerint 2014-ben két helyi népszavazást tartottak az országban, tavaly viszont tizenegyet. Debrecenben még soha nem volt helyi népszavazás.
Hajdú-Bihar megyében utoljára 2009 nyarán tartottak helyi referendumot, mégpedig Bedőn és Körösszakálon. Mindkét településen azt kérdezték az ott élőktől, hogy szeretnék-e, ha a két község képviselőtestülete társult képviselőtestületet alakítson. A népszavazás érvényes és eredményes volt, az emberek többsége igennel szavazott.
Az előző évben a tetétleniek szavazhattak arról, hogy létesíthessenek-e a településen akkumulátor-feldolgozó és a műtrágya-csomagoló üzemet. Az a népszavazás is eredményes és érvényes volt, a választók többsége igent mondott a tervezett beruházásokra. Mindhiába, hiszen együk üzemet sem építették meg.
Hajdú-Bihar megye legkisebb településén, Vekerden is akkumulátor-feldolgozó üzemről szavaztak a 2003-as helyi referendumon, s hiába támogatta a többség a beruházást, az üzem nem jött létre. Köszönhetően annak is, hogy a szomszédos zsákaiak vehemensen tiltakoztak.
2005-ben volt még egy érvénytelen népszavazás Nyírmártonfalván. Annak a kezdeményezői azt szerették volna, hogy a polgármesteri hivatalt is magában foglaló közösségi ház ne a „falu szélén”, hanem a falu közepén épüljön fel. A közösségi házat így az eredetileg tervezett helyen, a „falu szélén” húztál fel.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)