Egyre nagyobb a sétálóövezet a debreceni belvárosban

---

Debrecen – Húsz éve elképzelhetetlen volt, mekkora autómentes területen korzózhatunk a cívisváros szívében, mennyi park és terasz várja a debrecenieket és a turistákat.

---

Debrecen belvárosa az utóbbi két évtizedben gyökeres változáson ment keresztül. Az csak a kezdet volt, hogy a Nagytemplom elől eltűnt a 31-es autóbusz és kialakult egy hatalmas, egyre több terasszal, parkos részlettel teli főtér. A belvárosi sétálóövezet 2001 után folyamatosan tovább nőtt, és a folytatódott a Simonffy utca, a Hal köz és a Csapó utca egy részének átépítésével. 

Megszépült a Csapó utcai sétálóövezet is

Ha valaki ma elindul a Modem és a Kölcsey Központ környékéről, kényelmesen, a forgalmat kikerülve, gyakorlatilag autómentes övezeten át tud elsétálni a Déri téren keresztül a Hal közig, a Csapó utcai korzóig és a Dósa nádor térig, illetve a Csokonai Színház és az Ady-gimnázium közötti parkig. (Ez utóbbi helyszín mára igazi kulturális központ lett, ahol – a színház felújítása előtt – helyi zenekarok és előadók léphettek a közönség elé.)

Ezek az átalakítások nem csak a terekről szólnak, hanem az itt élőkről, illetve itt tartózkodókról, itt tanuló diákokról, itt dolgozó külföldiekről, turistákról is. Annyira megszoktuk a városnak ezt az arcát, hogy ma már szinte el sem tudjuk képzelni, milyen is volt Debrecen korábban, még a rendszerváltás idején. 

A Kossuth tér, a város szíve télen az adventi időszak eseményeinek is a központja (amikor éppen a Covid nem kényszerít szigorú korlátozásokra): itt vásár van, jégpálya, esti díszkivilágítással színesítve. Nyáron gasztronómiai és kulturális programok helyszíne ez a környék, de ha éppen nincsen semmi rendezvény – tavasszal, nyáron, kora ősszel azért viszonylag ritkán van ilyen… –, akkor is vonzó célpont a debreceniek számára. A teraszok hívogató hangulatának sokan engednek, igazi, népszerű találkozóhelyek sokaságából lehet válogatni, bármerre fordulunk. 

A Simonffy utca és a Hal köz környéke is a kedvelt debreceni helyszínek, terek számát gyarapítja. A Hal közből a kiülő lehetőségek ma már a Széchenyi utcáig tartanak, s ha a másik irányba indulunk, akkor pedig a Bajcsy-Zsilinszky felé tudunk kibukkanni belvárosi sétánk során, ahol szintén vonzó teraszok és vendéglátóhelyek várják a közönséget. 

A Csapó utcának ma már a Vár utcáig tartó szakasza is díszburkolatot kapott, és így egészen a Rákóczi és a Burgundia utcákig nyúlik el a korzózásra csábító része. Új fejezetet nyit majd e sétálóövezet életében, amikor megnyílik az új színház, a Csokonai Fórum, ami egyszerre lesz kulturális és közösségi központ is a városban – pontosabban az egész régióban.

A Dósa nádor tér korábban hiába volt része a belvárosnak, valójában korlátozott kapacitású parkolóként működött, s inkább csak keresztülsietett rajta mindenki. Ám 2020 nyarára, a Debrecen 2030 program részeként teljesen újjászületett és a belvárosi sétálóövezet része lett. Ahogy a Dehir is megírta annak idején: a hét hónap alatt elkészült fejlesztés keretében 11 ezer négyzetméteren újult meg a Dósa nádor tér és a Csapó utca egy szakasza, ezáltal nyolcszorosára – így 970 négyzetméterre – nőtt a zöldterület a korábbihoz képest. Az elmúlt időszakban a debreceniek ezt a teret is belakták. (Említsük meg: a gyalogosok mellett a kerékpárosok is szívesen használják a debreceni belváros gépjárműforgalom elől elzárt területeit.)

A sétálóövezet növekedése a zöld felületek gyarapodását is magával hozta. Tavaly novemberben rangos zöld fenntarthatósági díjat kapott Debrecen a Magyar Turisztikai Ügynökség Virágos Magyarországért elnevezésű versenyében: a fenntarthatóságot célzó intézkedései miatt, a zöld felületek megújításáért, a nagy lélekszámú települések lakhatóvá tételéért, a Civaqua-program és többek között a Zöld Munkacsoport tevékenységéért. E díj előzményeihez tartozik, hogy a városvezetés 2019-ben új környezetpolitikát hirdetett, amelyben meghatározó szerepe van a zöld területek minőségi fejlesztésének. 2019-hez képest több mint kétszeresére növelték a virágosított területek nagyságát, 2019-ben 4,5 ezer négyzetméter körüli terület volt kifejezetten virágoskertként gondozva, egy évvel később pedig már 10-10 és fél ezer.

A Kálvin téri udvarház valamikor az egyik első sétáló része volt a városnak: hangulatos, kanyargós útvonalat jelent azok számára, akik a Nagytemplom mögött és a Református Kollégium közötti, történelmi időket idéző emlékkert felé indulnak. Innen pedig szintén egy ugrás a Modem és a Kölcsey előtti tér – ahova e belvárosi kör után gyakorlatilag visszatérünk, a Déri tér érintésével akár, ahol szintén az a terv, hogy a Zöld Város Program részeként ez a terület, a Déri Múzeum környéke is teljesen a sétálóövezet részévé váljon, ezáltal pedig megszűnjön ott a parkolás.

A sétálóövezet bővülése természetesen a forgalom átszervezésével is kölcsönhatásban van, mivel a forgalom átszervezésével és a nyugati kiskörút befejezésével lehetőség nyílik arra, hogy tovább bővüljön a sétálóövezet.

Azt is látni kell, hogy a terek persze nem önmagukban léteznek, illetve értelmezhetők, hanem az emberek által, akik életet visznek oda. A múzeumok éjszakájának rendezvényei, a gasztronómiai fesztiválok, a szabadtéri koncertek, az augusztus huszadikához, a debreceni nyárhoz és az adventi időszakhoz kapcsolódó programok, a könyvheti események, a főtéri kosármérkőzések mind-mind részei ma már Debrecen belvárosi életének. Találkozási pontok ezek a város és a városlakók életében. 

Ilyen a Petőfi tér is, mely 150-160 éve a város kapuja, amióta megindult a vasúti közlekedés Debrecenben. A munkák már elkezdődtek, hamarosan egy új arculatot kap a tér, ahol megidézik a történelmet is. Létrejön egy várostörténeti tanösvény, ami a II. világháború előtti tér látványának állít emléket. A tanösvényen két információs tábla és hat, nappal és éjszaka is látható, különleges fal kap majd helyet. A beruházás során mintegy hatezer négyzetméter fűfelület újul meg, emellett háromezer négyzetméter cserjét és évelő növényt, valamint 85 fát ültet a kivitelező.

Ahogy haladunk előre az időben, kifelé a télből – egyre többen posztolnak fotókat a közösségi média felületein a tavasz hírnökeiről, a fejüket felütő hóvirágokról –, egyre inkább érezzük e közösségi terek vonzását. Hogy jó lenne megint sétálni egyet a városban, összefutni az ismerősökkel és kiülni egy kávéra, élvezni a nap fényét.