„Egy erős Debrecen a záloga annak, hogy meghaladjuk Trianon tragikus örökségét”
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.06.04. 18:45 | Frissítve: 2019.06.04. 20:39
Debrecen - Ezt Papp László polgármester mondta kedden, a trianoni békediktátum 99. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Debrecen önkormányzata a Bem térnél lévő Émile Guillaume Magyar Fájdalom című szobránál tartott megemlékezést kedden a trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulóján.
Fotók: Miskolczi János
Az eseményen Papp László polgármester a közel száz évvel ezelőtti mélységesen igazságtalan és méltánytalan ország- és nemzetcsonkítás kapcsán arról beszélt, hogy a vesztes nemzetek között a magyarokat büntették meg a legsúlyosabban. Hozzátette, Trianon nem megoldotta, hanem még inkább elmélyítette a nemzetiségi konfliktusokat, amely a második világháborút is okozta.
„Száz éve viseljük a vesztesek terhét” – mondta Papp László.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy 1919-ben román katonák masíroztak Debrecen főterén, és szinte mindent elvittek, ami mozdítható volt.
„Debrecent a trianoni békediktátum elvágta természetes földrajzi közegétől: a bihari hegyektől, Nagyváradtól vagy az érmelléki szőlőterületektől” – mondta.
Hozzátette: Debrecen azonban – az országhoz hasonlóan – nem tört meg, hanem 1920. június 4-e után „egy másik történelmi szerepbe lépett”.
„A két világháború között Debrecen lett az a város, amely a határokon átnyúló régió szellemi központjaként definiálta magát, és nyújtott támogatást a határon túli területek magyarságának az oktatás, a kultúra és az egészségügy területén. Ez az eszme a mai Debrecen működésének, fejlődésének is az egyik legerősebb alapelve”
– emelte ki Papp László, példaként említve a két világháború között épült Klinikát és az egyetemi fejlesztéseket, valamint a város közoktatási rendszerének fejlődését is, melyek révén Debrecen segítőkezet tud nyújtani a határ túloldalán maradt magyarságnak.
Az akkor megkezdett munka pedig ma is folytatódik – mondta, kitérve a határokon átnyúló együttműködések fontosságára.
„Amit Trianon lerombolt, azt száz évvel később újraépítjük. A történelem nem ért véget 1920. június 4-én. Egy erős Magyarország és egy erős Debrecen a záloga annak, hogy meghaladjuk Trianon tragikus örökségét.”
„Trianon sebeire csak részben gyógyír az emlékezés és az, hogy évről-évre összegyűlünk mi, magyarok a Trianoni emlékműveknél szerte a világban. A legfontosabb, hogy bízva egy erős Magyarországban megteremtsük az elszakított országrészek ezer és ezer szállal történő összekapcsolását. Ma olyan kort élünk, amikor Magyarországnak esélye van arra, hogy az elvesztett XX. század után a magyarok sikeréről szóljon a XXI. század.
És ebben a sikerben Debrecennek mint az országhatárokhoz legközelebb eső régióközpontnak kiemelkedő szerep jut. Újra összekötjük az elszakadt országrészek magyarságát. Mi ezzel járulunk hozzá Trianon örökségének felszámolásához”
– zárta beszédét Papp László.
A koszorúzást követően a Csokonai Színház művészeinek emlékműsorát mutatták be. A megemlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)