Debreceni történész: „az ünnep nyerje vissza kellő méltóságát!” – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.10.23. 08:05 | Frissítve: 2019.10.24. 08:39
Debrecen - Pallai László szerint nemzeti ünnepeink megünneplésében példát vehetnénk a határon túli magyarokról.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóját ünnepeljük. Az újkori magyar történelem egyik legfontosabb időszaka máig érvényes tanulságokat hordoz. A történészek, kutatók folyamatos munkája egyre árnyaltabb, részletgazdagabb képet fest az akkori korról, társadalmi folyamtokról, amelyek hatása ma is érzékelhető.
A Debreceni Egyetem főépületénél órákkal a fővárosi tüntetés előtt már gyülekeztek a diákok
Pallai László történész a Debrecen Televízió Esti Közelkép műsorában elmondta,
63 év telt el az ’56-os események óta, így azokról a magyar társadalom többségének már nincs személyes élménye,
s az idő előrehaladtával ez az arány még rosszabb lesz.
A történész hozzátette, a fiatalok nagy része, ha kíváncsi egy témára, az interneten néz annak utána, a világhálón azonban sok az ellenőrizetlen tartalom. Pallai László beszélt arról is, hogy ’56 megítélését a fiatalok körében meghatározza a környezet, a családi örökség, azaz, hogy a felmenők közül ki hogyan élte át az eseményeket, ki hová tartozott. Ez még inkább vonatkozik a Kádár-korszakra és a rendszerváltásra.
A történész szerint a történettudomány nagyon jelentős eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben 1956 kutatásában, ám ezek az eredmények nem mindig jutnak el a társadalom minden rétegéhez. Pallai László úgy véli, „nagy titkok, nagy meglepetések” ’56 kapcsán már nem várhatók.
A szakember felidézte, hogy 1991-ben a rendszerváltás utáni első parlament a nemzeti ünnepek közé emelte október 23-át, az ’56-os eseményeket pedig 1996-ban az emléktörvényben forradalom és szabadságharcként rögzítették.
Pallai László szerint szükség lenne arra, hogy „az ünnep nyerje vissza kellő méltóságát”.
Vélekedése szerint az ünnep pozitív kifejezés, „a közelmúltban azonban a nemzeti ünnepeink nem igazán ünnepnapok voltak. Hiányzott a méltóság, a kölcsönös elfogadás, egyértelműen nagyon aktuálpolitikai eseményekké váltak az ünnepnapok.” Pallai László meggyőződése szerint épp emiatt sokan elfordultak a nemzeti ünnepek megünneplésétől. Úgy látja, a határon túli magyarokról példát vehetnénk.
„Ott a nemzeti ünnep valóban ünnep, s a közösség együtt tud ünnepelni”
– fogalmazott.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)