Debrecenből is el lehet jutni addig, hogy valaki megkapja élete aranyhívását
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2023.10.08. 09:00 | Frissítve: 2023.10.09. 13:01
Debrecen – Berei Robertát New Yorkig vitte a kalandvágya, de akkor még nem is sejtette, hogy ez csak a kezdet lesz. Amikor megpróbálta, hetven jelentkező közül egyedül őt vették fel az Emirateshez.
Egy debreceni fiatal lány gyermekkora óta mindig nagy kalandokra vágyott és arra, hogy tágra nyíljon előtte a nagyvilág kapuja. Bebizonyította magának és másoknak is, hogy semmi nem lehetetlen...
Dehir: Annak idején Debrecenben szépségiparban bukkantál fel. Milyen terveid voltak és mennyit sikerült belőlük megvalósítani?
Berei Roberta: Nagyon fiatalon kezdtem el modellkedni, komolyan vettem, mert imádtam csinálni. Debrecenben kezdtem, majd Budapestre kezdtek el hívni. A családom mindenben támogatott, így mentünk szinte minden hétvégén a fővárosba. Egy verseny megnyerésével sikerült kijutnom Olaszországba fotózásokra, illetve divatbemutatókra. De később egyre jobban háttérbe szorult a modellkedés, és a tanulmányaimra koncentráltam. A Brassai Sámuel Gimnáziumban jártam Debrecenben, ahol nagyszerű osztályba kerültem. Nagyon jó osztályfőnököm volt, sokat tanultam tőle.
Dehir: Merre vezetett innen az utad?
Berei Roberta: A középiskola után Budapestre költöztem, a főváros nekem szerelem volt első látásra. Imádtam ott élni, ráadásul abban az időszakban még több lehetőség is volt ott.
Dehir: A budapesti időszakod hogyan alakult?
Berei Roberta: Egy hotelben dolgoztam három évig, hét napból ötöt-hatot végig, de előrelépésre vágytam, mert tudtam, hogy többre vagyok képes. Ezért elkezdtem gyűjteni a pénzem, megszereztem a jogosítványt és felmondtam. Otthon nekiálltam az angolnak, mert tudtam, hogy nyelvtudással megnyílik a világ számomra.
Dehir: Ami azt illeti, meg is nyílt. Hogyan kerültél ki az USA-ba?
Berei Roberta: Mindig is kalandvágyó voltam, aki mindig menne valahová. Lehetőséget kaptam kimenni Amerikába mint „aupair”. A feltétel csak az volt, hogy beszéljek angolul és legyen jogosítványom. Tudtam, hogy ez nekem való, hiszen beutazhatom Amerikát, ami mindig álmom volt, emellett sok új embert ismerhetek meg és tapasztalatokat szerezhetek.
Dehir: Hogyan zajlott a felkészülés? Beváltak az előzetes várakozásaid?
Berei Roberta: A program előtt egy tanfolyamot kellett elvégezni, sokat tanultunk a gyereknevelésről és az elsősegélyről, és volt lehetőségünk megismerni más aupaireket is. Egy amerikai családnál éltem New Yorkban, akiknek négy nagyobb gyerekük volt. Nekem kellett őket előkészíteni reggel a suliba induláshoz, majd autóval vinni-hozni mindenhová, házi feladatot csinálni velük és megcsinálni a kedvenc ételüket.
Dehir: És kinyílt számodra Amerika?
Berei Roberta: Mondhatom, hogy igen. Sokat tanultam róla, beutaztam a vőlegényemmel jelentős részét, új barátokat szereztem és a nyelvtudásom is folyamatosan fejlődött. A program része volt ugyanis egy iskola elvégzése is New Yorkban egy helyi iskolában. Én angol-média képzésen vettem részt.
Dehir: Hogyan került képbe az Emirates?
Berei Roberta: Sokat nézegettem Emiratesről szóló videókat és képeket, hiszen az egy luxus légitársaság, ahol még spa részleg is van a fedélzeten. Tudtam, hogy nem sok embernek adatik meg ott dolgozni, azzal is tisztában voltam, hogy az életstílus, amit az Emirates kínál a dolgozóinak, páratlan. Egy éve és három hónapja éltem New Yorkban, amikor láttam a hirdetést, hogy az Emirates a városban fog nyílt napot tartani. Úgy döntöttem, elmegyek, megpróbálom, mert nem veszíthetek vele semmit. De sok reményt nem fűztem hozzá, hiszen általában a jelentkezők egy százalékát veszik fel. Elkezdtem tanulni és felkészülni a nyílt napra. Mivel a vőlegényem mindenben támogatott és segített, nem volt túlzottam megterhelő a felkészülés.
Dehir: Tudvalévő, hogy nagyon szigorú a felvételi oda.
Berei Roberta: Ez így van. Rendkívül hálás vagyok a mai napig is, hogy itt dolgozhatok és első próbálkozásra felvettek. Több olyan lányt ismerek ugyanis, akiknek ötödik nekifutásra sikerült bejutni. Minden részletre figyelnek: haj, köröm, smink, nyelvtudás, beszéd, tapasztalatok.
Dehir: Közelebbről?
Berei Roberta: Az egész napos, többkörös interjúnak hetvenen vágtunk neki - ez meglepően kevés volt New York méreteihez képest -, minden körnél estek ki jelentkezők. Voltak különböző szituációs feladatok és persze az angoltudás felmérése, végül az utolsó forduló végeztével csak én maradtam állva egy brazil lánnyal együtt. Aztán két nappal később, amikor nálam éjfél körül járt az idő, megkaptam a Golden Callt, azaz az Aranyhívást - így nevezik azt a telefonos értesítést, amely során elmondják, hogy felvettek. Alig akartam elhinni, hiszen én csak szerencsét próbáltam, az eredeti tervem ugyanis az volt, hogy az USA-ban maradok, mert nekem Amerika örök szerelem. Ugyanakkor nagyon boldog voltam, ugyanis egy ilyen lehetőségre nem lehet nemet mondani.
Dehir: Mióta dolgozol ott, mennyire lett olyan a munka, amilyet vártál?
Berei Roberta: Már egy éve dolgozom az Emiratesnél, ami két hónapos, intenzív tréninggel kezdődött. Minden nap írásbeli és szóbeli vizsgákon és szimulációs gyakorlatokon kellett megfelelni. Vészhelyzet-szituációkra fel lettünk készítve, életmentést, sőt,
egy szülés levezetését is megtanultuk,
hiszen előfordulhat, hogy erre szükség lehet. A világ két legnagyobb repülőgépéről is meg kellett tanulni sok mindent, volt, hogy két óra alvás után indultam el a tréningre. Izgalmas időszak volt.
Dehir: Megérte, megéri?
Berei Roberta: Egyértelműen igen. Szeretem, amit csinálok, hiszen nap mint nap gyönyörű helyekre utazok és érdekes emberekkel találkozom. De a kedvencem az életstílus, amit a munka ad. Viszont itt sem álltam meg, elkezdtem egy iskolát, ahol utazás, turizmus, illetve vendéglátás menedzsmentet tanulok.
Dehir: Milyen magyar lányként élni és dolgozni egy olyan országban, mint Dubaj?
Berei Roberta: Szerintem Dubaj a világ egyik legbiztonságosabb helye, itt nem kell a hátad mögé nézned éjszaka az utcán, egyszerűen nincs mitől félni.
Ha véletlenül otthagyod a telefonodat vagy az aranyláncodat a pláza közepén, senki sem fogja elvinni.
Az emberek kedvesek és rendkívül tisztelik a nőket. A másik szembetűnő dolog a tisztaság, szemetet egyáltalán nem lehet látni az utcán. Amit viszont nehéz megszokni, az a nyári 45-50 fok.
Dehir: És hogyan állsz a honvággyal?
Berei Roberta: Nem tudok rosszat mondani Dubajról, mégis időnként előjön az érzés, mert keveset látom a családom, és őszintén szólva Amerika is hiányzik néha. De kárpótol ez a csodálatos munka, amit élvezettel végzek, noha persze lemondásokkal is jár. Arra biztatnék mindenkit, hogy ne féljen az ismeretlentől, az újtól. Én úgy gondolom, akkor kell bele fejest ugrani, amikor kezdünk tőle tartani…