Debrecenben megtudhattuk, hogyan termelhetjük meg magunknak mindössze heti 3 órában a zöldségeinket
Szerző: Kandert-Mikula Szilvia | mikula.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2024.02.04. 11:00 | Frissítve: 2024.02.04. 11:00
Őry Barnabás, A 3 órás kert című kötet szerzője a hatékony és eredményes biokertészkedés legfontosabb alapelveiről mesélt.
Lelkes kertész vagy? Belevágnál a kertészkedésbe? Motivál az önellátás? Egészségesebben szeretnél élni? Érdekel a 3 órás kert titka? Őry Barnabás biokertész, A 3 órás kert című kötet szerzője a hatékony és eredményes biokertészkedés alapelveit ismertette meg nemrég a kertészkedés iránt érdeklődő debreceni közönséggel a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban.
Barnabás körülbelül 10 éve foglalkozik biozöldség-termesztéssel gazdálkodóként, a gazdaságból „kiszakítva” 100 négyzetmétert, kisebb mértékben is ki szerette volna próbálni és bemutatni, hogyan érdemes ezt „otthoni léptékben, önellátás szintjén vagy hobbikertészként” csinálni.
„Átlagosan heti 3 óra kertészkedéssel egy 100 négyzetméteres kiskertet meg lehet művelni, a két évvel ezelőtti – alaposan dokumentált – tapasztalataim azt mutatják, hogy több mint 800 ezer forint értékben lehet így biozöldségeket termeszteni. Ez a mai, nem olcsó élelmiszerárak mellett egy olyan hobbi, aminek anyagi haszna is lehet” – véli a biokertész.
Hogyan kezdjünk neki?
Ha már van egy tiszta, lenyírt, füves-gyepes területünk, hogyan tudunk rajta ágyásokat kialakítani? Őry Barnabás szerint „mindössze” kartonpapírra és komposztra lesz szükségünk hozzá. A kartont a gyepfelületre terítjük, aminek célja az, hogy az évelő gyomokat az első pár hónapban elnyomja, s mire a karton lebomlik, a gyomok is kifáradnak. Ezt követően kerül rá a komposztréteg.
Hozzátette, így úgynevezett
biointenzív kertészkedést folytathatunk, melynek lényege, hogy kis felületen igyekszünk minél nagyobb mennyiségű és akár értékű biozöldséget előállítani.
Ennek a módszernek pedig két fontos alapja van: a fix ágyások és a komposztmulcs használata.
Fix ágyások
Lényege, hogy a hagyományos háztáji elrendezés helyett –, ahol sorokban ültetünk – kis blokkok vannak, melyeket egyszer kijelölünk és utána nem változtatunk rajta – ezeket nevezzük fix ágyásoknak. Amellett, hogy esztétikusak, nem kell megbolygatni a termőterületet, nincs se szántás, se komolyabb talajművelés, és ezekben a fixen kialakított ágyásokban fogjuk termeszteni a kultúrnövényeket.
S mitől is lesz intenzív a kertünk? Attól, hogy a legtöbb kultúrnövényt majdnem kétszer olyan sűrűn ültetjük az ágyásokba, mint ahogy azt egy hagyományos háztáji kertben tennénk.
„Arra szoktunk törekedni, hogy olyan sűrűn legyenek ültetve a zöldségek, növények, hogy a kifejlett állapotnál már egységesen betakarják az ágyás felszínét. Így a sűrűbb állomány jobban elnyomja a gyomokat, kevesebbet kell öntözni, kisebb lesz a párolgási veszteség és több lesz a hozam is” – tette hozzá.
Vetésterv készítése
Egy kockás lapon vagy Excel táblázatban meg tudjuk tervezni, milyen sor- és tőtávval, mekkora területen szeretnénk kertészkedni, mikor és mit szeretnénk ültetni. A biokertész rámutatott: nemzetközileg bevált sztenderd ebben a kertészkedési rendszerben, hogy fixen 75 centiméter az ágyások szélessége, a közlekedőutakat ő szereti 45 centiméteresre hagyni – de ez lehet keskenyebb vagy szélesebb is, igény szerint –, az ágyások hosszát pedig a saját kertünk méretétől függően alakíthatjuk ki.
A biointenzív kert első számú alapanyaga a jó minőségű komposzt
A komposzt olyan, mint a zöldség: amit magunknak csinálunk, mindig jobb lesz, vallja Őry Barnabás. De persze ha inkább beruháznánk és gyorsan szeretnénk elindítani egy ilyen kertet, életszerűbb a kezdő mennyiséget megvásárolni belőle, a többit pedig magunknak készíthetjük el. Mint mondta, ma már egyre több helyen, általában a helyi hulladékkezelők állítanak elő komposztot, melyek minősége teljesen elfogadható. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet komposzttérképet is létrehozott, melyen megnézhetjük, országszerte honnan vehetünk komposztot.
Debrecenben például az AKSD Kft. évente több mint 10 ezer tonna komposztot állít elő, melyet az István úti Lakossági Hulladékudvarban meg is lehet vásárolni.
Őry Barnabás szerint attól lesz igazán jó a biokertünk, hogy a komposztot nem forgatjuk be a földbe, hanem mulcsként (azaz talajfelszínt takaró anyagként – a szerk.) is használjuk. A komposzt pedig azért izgalmas mulcs – például szalmához, szénához, fűnyesedékhez képest –, mert termesztőközegként is funkcionál.
Rámutatott: fontos, hogy a „barna”, magasabb széntartalmú szervesanyagokat, valamint a „zöld”, nitrogén tartalmú anyagokat 2 az 1 arányban keverjük, a készítéskor alaposan megöntözzük, és hagyjuk jól levegőzni.
„A végeredmény inkább sötétbarna, mint fekete, levegőhőmérsékletű, nagyon finom, porhanyós, homogén anyag. Nekem nyolc hónap alatt ilyen anyagom keletkezett, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy az ágyások felszínére 2-3 centis vastagságban minden évben kijuttassuk, ezzel bőségesen ellátjuk a kis ágyásainkat” – emelte ki.
„A növények sokkal többre képesek, mint amit mi kinézünk belőlük”
Ezt vallja Őry Barnabás. A biokertész úgy véli, a természettel való kapcsolódás, a földdel való munka, a szabad levegőn töltött idő már önmagában is érték.
„A 3 órás kert abban segít, hogy a kertben töltött idő hatékony és eredményes legyen. A magad által megtermelt, friss és egészséges zöldségek segítenek az önellátás egy magasabb szintjének elérésében, amely által magabiztosabb és kiegyensúlyozottabb leszel a mindennapokban.”
A biointenzív zöldségtermesztés fortélyairól bővebb információ ide kattintva érhető el.
(Kezdőkép forrása: a3oraskert.hu)