Debrecen

Debrecen felett az élet – kisvirág a betontorony tetején

Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.26. 16:42 | Frissítve: 2012.02.07. 17:04

A | A

Debrecen – Megfizethetetlen a csodás kilátás – állítják a lakók a Bethlen utcai, 16 emeletes épületben, ahol már alig utal valami a honvédségi múltra.

A cívisváros második legmagasabb lakóházát 1973-ban adták át. A főként alagútzsalus vasbetonból és (a közfalak esetében) téglából készített építményben – a földszint és a nyaktag kivételével - szintenként hat lakás szolgálja a tulajdonosaikat. A csaknem 50 méter magas monstrum mellett nemcsak a környező tízemeletesek törpülnek el, hanem az egykori HÁÉV-munkásszálló is.

A toronyházban testvériesen egyaránt 45-45 négyzetméteres lakóterületeket alakíttattak ki a tervezők – mégpedig azért, mert azokban kaphattak szállást a Füredi úti (akkori nevén: Hámán Kató úti), katonai alakulat hivatásos tagjai. A méret tekintetében a földszinti lakások kivételt jelentenek, mivel azoknak nincsenek erkélyeik.

Érdekes adalék az is, hogy a tisztek nem itt telepedtek le, hanem a szomszédos épületegyüttesben, ahol értelemszerűen már nagyobb lakások is találhatók. A „felhőkarcolóban” mára mindössze két lakást tartott meg a Bocskai-lövészdandár, a többi pedig magántulajdonba került, s az épület gazdái lakószövetkezetet működtetnek.

Látogatásunkkor a 16. emelet egyik szélső lakásában élő Kállai Róberthez és a feleségéhez, Máriához kérezkedtünk be. Midőn átsétáltunk a kedves, szimpatikus házaspár otthonán, máris olyan lélegzetelállító panoráma tárult a szemünk elé, hogy az általa kiváltott érzést inkább le sem írjuk, nehogy valaki szimpla irigykedésként értelmezze.

Szó, mi szó, vendéglátóink lodzsájáról a keleti városrész vehető szemügyre, igencsak zavartalanul és tüzetesen, egészen a klinikáktól a Kölcsey Központig. A végeláthatatlanul kies – és többségében panelmentes – látvány keltette álmélkodásunk közben megtudtuk azt is, hogy a férj gyakran fényképezi onnan az égi jelenségeket, s így tett a legutóbbi (július 11-i), óriási vihar során is.

Ők egyébként kilenc éve laknak itt, s nagyon megszerették ezt a helyet. Hiszen közel van minden, kiváló és megfizethetetlen a panoráma; odafent ugyanakkor csend és békesség van, káprázatos a táj, és – ami nekik nagyon fontos – senki nem lát be hozzájuk. Nem zavarja őket a tetőn felhúzott antennaerdő se, de nem is félnek tőle. Jólétüket, nyugalmukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy erkélyük betonjának lyukacskáiban gyönyörű virágszálak telepedtek meg, s azóta is vidáman-fényesen bólogatnak, mosolyognak a friss fuvallatokra…