Büszke lehet rájuk Debrecen: őket díjazta a város a nemzeti ünnepünkön – fotókkal, videókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.10.23. 13:45 | Frissítve: 2023.10.23. 19:34
Debrecen - Kiosztották a Csokonai-, a Hatvani-, a Hajós Alfréd-, a Dóczy Gedeon- és Boncz László-díjakat. Nézze meg kisfilmjeinket a díjazottakról!
Október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 67., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 34. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepi közgyűlést rendezett a Kölcsey Központban. A hagyományok szerint a város ebből az alkalomból azokat a polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, a környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet területén.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az eseményen kiemelte, az egyetem nagyon sokat köszönhet a városnak, többek között a létét is. Hangsúlyozta, az intézménynek és a városnak ugyanazok az értékei, és közös célokért dolgoznak.
Papp László polgármester beszédében örömét fejezte ki, hogy az egyetem és a város együtt ünnepel, különösen azért mert 1956. október 23-án az egyetem és az egyetemi diákság nagy szerepet játszott abban, hogy a város méltó legyen 1848-49-es hagyományaihoz, a szabadság eszméjéhez. Mint mondta, az ország nagy forradalmai szorosan összefonódtak Debrecen polgárainak szabadságszeretetével:
büszkének kell lennünk arra, hogy 67 éve a debreceni diákok felvonulása volt a forradalmi események nyitánya,
akikhez aztán csatlakoztak művészek, munkások és hivatalnokok. Felidézte, ahogy az első tüntetés is Debrecenben zajlott, megrendülten gondolunk arra, hogy itt adták ki az első tűzparancsot is. A sortűznek két halálos áldozata volt, emellett harmincan megsebesültek. Hangsúlyozta, az '56-os hősök áldozata nem volt hiábavaló. Ugyan több mint három évtizeddel később, de a diktatúra véget ért.
Beszéde végén a kitüntetetteket méltatta, akik a városnak is hatalmas szolgálatot tettek munkásságukkal.
Boncz László-díjasok: Figeczki Tamás és Rózsahegyiné Juhász Éva
A 2016-ban alapított Debrecen Város Boncz László-díja a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása területén, valamint az egészségügyi alap- és szakellátás és egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozható. A Boncz László-díjat idén Figeczki Tamás és Rózsahegyiné Juhász Éva kapta meg.
Figeczki Tamás 1983-ban tanítóként szerezte meg első diplomáját,1993 szociálpedagógus lett, s azonnal a szociális területen helyezkedett el. A drogfüggő fiatalok számára szervezett alternatív csoportfoglalkozásokat, egyéni tanácsadásokat. Három évig intézményvezetőként egy család- és gyermekjóléti szolgálatnál dolgozott, ahol hátrányos helyzetű családokat segítve kereste a komplex, hatékony megoldásokat a gyerekek veszélyeztetésének megelőzésére és megszüntetésére. 2000-ben az ELTE-n szociálpolitikus végzettséget szerzett. 2001-től a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Debreceni Szociális és Fejlesztő Központjának vezetője, ahol hajléktalanok, valamint szenvedélybetegek ellátását koordinálja.
Az egyik legjelentősebb, általa kialakított, országosan is elterjedt program a Játék határokkal elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében egyrészt fiatalok ismerkedhetnek meg a játékszenvedély veszélyeivel, másrészt a játékszenvedéllyel küzdők és családtagjaik kaphatnak hatékony segítséget. Figeczki Tamás a Debreceni Karitatív Testület egyik alapító tagja, aktívan vesz részt a testület szakmai programjának alakításában. 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el munkásságát, 2021-ben pedig Szociális Munkáért elismerésben részesült.
Rózsahegyiné Juhász Éva 1999-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem etnográfus-néprajz szakos tanár szakán, majd 2015-ben Budapesten a Szent Gergely Népfőiskolán romapedagógiai mentorpedagógus szakirányú továbbképzésen vett részt. 2010-től a Hajdúdorogi Egyházmegye, majd a főegyházmegye cigány pasztorációs referenseként a roma lakosság felzárkóztatását célzó tevékenységek koordinálásában, szervezésében vesz részt. Tagja több olyan belügyminisztériumi bizottságnak, amely a hátrányos helyzetű gyerekek sorsával foglalkozik. 2015-től 2022-ig a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium vezetője, 2019-től a tizenegy szakkollégiumot összefogó Roma Szakkollégiumok Egyesületének titkára, 2019 és 2023 között a Debreceni Karitatív Testület elnöke volt.
Elnöksége alatt a testület a koronavírus-járvány időszakában is folyamatosan támogatta adományokkal, felajánlásokkal a nehéz élethelyzetbe került debrecenieket. 2020-ban szerepet vállalt a Debrecen Város Segélyalap létrehozásában. Részt vett az orosz-ukrán háború miatt Debrecenbe érkező menekült családok ellátásának megszervezésében. Jelenleg a város Család- és Gyermekjóléti Központjában dolgozva segíti a hátrányos helyzetű családokat. 2015-ben Pro Caritate, 2018-ban Raul Wallenberg-díjban részesült.
Csokonai-díjasok: Debrecen Big Band és Fodor Éva
Debrecen Város Csokonai-díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselőtestülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért; a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért; valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. A közgyűlés ez évben Debrecen Város Csokonai-díja elismerő díjat adományozott a Debrecen Big Bandnek és Fodor Évának.
A Debrecen Big Band tagjai több közel 20 éve mint tíz éve művelik a jazz nagyzenekari, big band formációját. Céljukként tűzték ki a big band zene minél szélesebb körben való megismertetését a fiataloktól az idősebb korosztályokig, s ezt fiatal zenészek folyamatos bevonásával teszik. Számos hazai és külföldi fesztiválon vettek részt. Többek közt franciaországi, törökországi, olaszországi, spanyolországi, csehországi, ukrajnai és romániai meghívásoknak tett eleget az együttes. Több showműsort adtak belföldön és külföldön egyaránt, táncosokkal színesítve műsorukat. Részt vettek Magyarország jelentős jazzfesztiváljain.
Ezek közül is kiemelkedik a Budapesti Big Band Fesztivál és Találkozó, a Bánki Louis Armstrong Jazz Fesztivál, a Hajdúszoboszlói Dixieland Fesztivál és hazai pályán a Debreceni Bor- és Jazznapok, a virágkarnevál és a Campus Fesztivál. Koncertjeiken felléptek a magyar jazz zene prominens egyéniségei. Vendégművészeik voltak többek között Szulák Andrea, Micheller Myrtill, Szolnoki Péter, Zsemlye Veronika, Pákai Petra, Hajdu Klára, Gájer Bálint, Majsai Gábor, Horváth Charlie, Vastag Csaba, Vastag Tamás. A zenekar repertoárja átöleli a big band zene széles skáláját, a swingen, a boogie-n, a popzenei feldolgozásokon át a latin ritmusokig. Céljuk, hogy közönségüknek minél nagyobb örömet szerezzenek határainkon belül és kívül egyaránt.
Fodor Éva az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakán végzett. Eddigi munkássága a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményi anyagához, annak feldolgozásához és nyilvánosságra hozásához kapcsolódik. Kezdetben számos kortárs kiállítást rendezett, később új szakterületet keresett. Fő kutatási területe a múzeum építéstörténete, Medgyessy Ferenc életműve, valamint Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának története és értelmezései. Ő volt az egyik kurátora a múzeum nagysikerű fényjátékának.
A Munkácsy-évforduló kapcsán különleges kiállítást állított össze a művész alkotói módszeréről. 2014-ben új koncepció szerint, korunk látogatói igényeihez igazítva készített állandó kiállítást Medgyessy Ferencről. 2022-ben egy pályázat keretében megújította a múzeum művészeti galériáját, amelynek során láthatóvá tette a gyűjtemény klasszikus modernséghez kapcsolódó festőit, hozzájárulva a múzeum gyűjteményi sokszínűségének megmutatásához. Egyik kurátora volt a most látható Erdély képzőművészete a két világháború között című kiállításnak. Jelenleg egy Munkácsy-kiadvány megjelentetésén dolgozik.
Dóczy Gedeon-díjasok: Géczy Mária Erzsébet és Nagyné Oláh Katalin
Debrecen Dóczy Gedeon-díja a köznevelés területén végzett kimagasló, elhivatott oktatói, pedagógiai, nevelői, vezetői munka, vagy az ahhoz kapcsolódó, azt segítő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként. adományozható. A Dóczy Gedeon-díjat idén Géczy Mária Erzsébet és Nagyné Oláh Katalin kapta meg.
Géczy Mária Erzsébet a Boldogasszony Iskolanővérek Rendjének 1977-től örökfogadalmas tagja. Középiskolai tanulmányait a debreceni Svetits Intézetben végezte. Magyar-latin szakos középiskolai tanári és hitoktatói végzettségének megszerzése után 1970-től alma materében kezdte meg pedagógusi szolgálatát. A latin nyelv színvonalas oktatása mellett szívügyének tekintette, hogy a római katolikus egyház liturgikus zenei kincsét és a kodályi hagyományokat megismertesse és megszerettesse tanítványaival.
A Svetits Intézet karnagyaként mind hazai, mind nagy sikerű külföldi fellépések alkalmával tett tanúságot diákjaival együtt a debreceni római katolikus közösség élő hitéről. 1992-ben kapott megbízást az intézet vezetésére. Irányításával indult el a Svetits óvoda, valamint az általános iskola működése. 2007-től – néhány évnyi budapesti szolgálat után – már nyugdíjasként vesz részt a fiatalok nevelésében, a csökkentlátók otthonában élő idősek pasztorációjában, egykori diákjainak, kollégáinak lelki támogatásában. Örömmel vállal kántori feladatokat, készséggel bocsátja rendelkezésre latin nyelvtanári és fordítói tudását minden segítségkérőnek.
Nagyné Oláh Katalin 40 éve gyakorló pedagógus, 23 éve vezeti a Debreceni Szakképzési Centrum Beregszászi Pál Technikumát és Kollégiumát. . Alapképzettsége szerint magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanár, mesterpedagógus. 2002-ben közoktatási vezető pedagógus szakvizsgát tett, 2018-ban pedig köznevelési mestervezető szakképzettséget szerzett. A városban napjainkban zajló fellendülés, a gazdasági változások olyan elvárásokat támasztanak a szakképzési rendszerrel szemben, melyeknek csak olyan szemlélettel lehet megfelelni, mellyel a vezető felismeri a lehetőségeket a változások közepette, és ezt a maga és diákjai, ezáltal a város gazdasági fejlődése szolgálatába képes állítani.
Nagyné Oláh Katalin ilyen vezetője a technikumnak. Tevékenységét határozottság, munkabírás, szakmai tudás, kiváló kommunikáció, innováció, nyitottság, őszinteség, konfliktuskezelési képesség jellemzi. Fejlődésre, megújulásra képes, menedzser típusú igazgató. Folyamatosan fejlesztette szakmai és vezetői tudását annak érdekében, hogy minél jobban megfeleljen a kihívásokkal teli szakképzési, gazdasági elvárásoknak. A Debreceni Szakképzési Centrum 2022-ben A debreceni szakképzésért díjat adományozta neki a szakképzés elkötelezett és szolgálatkész képviseletéért, példamutató szakmai, pedagógiai és vezetői kompetenciái elismeréseként.
Hajós Alfréd-díjasok: Csapó Lajos, Dávid László és Makray Balázs
A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerést a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzők kaphatják; azon sportolók, akik kimagasló eredményeket értek el; illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd elismerő díjban részesült Csapó Lajos, Dávid László és Makray Balázs.
Csapó Lajos a DASE Diáksport Egyesületben sajátította el a gátfutás alapjait, majd a Debreceni Sportiskolába igazolt. 17 évesen lett ifi válogatott, 80 méteres és 300 méteres gátfutásban országos bajnokságot nyert. 1989-ben kezdődött pedagógusi és edzői pályafutása az Angyalföld téri általános iskolában. 1990-től az Olasz Focisuli berkeiben óriási ambícióval, bizonyítási vággyal vágott bele a fiatalok képzésébe.
Két korosztállyal országos diákolimpiai döntőben vett részt, győzelmet és 6. helyezést értek el. Sok tehetséges gyereket fedezett fel, akik a DVSC csapatát erősítették (Kulcsár Tamás, Jeremiás Gergő, a Ludánszki-testvérek, Rezes László, Varga József, Tisza Tibor, Bódi Ádám, Ferenczi János). Közben a Pécsi Tudományegyetemen testnevelő tanári szakon végzett és UEFA B-licences labdarúgó edzői oklevelet is szerzett. 2006-tól a tanít a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum és Kollégiumban, a DSI vezetésének felkérésére pedig hat ÉVIG atlétaedző VOLT. 2012-től iskolájában elindította a leány labdarúgást, ami rendkívül sikeresnek bizonyult. Tizenegyedik éve a Magyar Labdarúgó Szövetség Grassroots programjának vármegyei koordinátora.
Dávid László egyetemi évei alatt kezdett edzősködni, s a 2000-es évek elejétől dolgozik a debreceni kardvívósportért. A rendszerváltás után a cívisvárosi kardvívás a megszűnés határára került, ám a DEAC vívóműhelye Dávid László munkájának eredményeként az ország egyik legsikeresebb vívószakosztályává vált egy fővároscentrikus sportágban. Ő volt a 2017-ben megalakult Interfencing DSC egyik alapítója. Jelenleg a DEAC vívószakosztályának vezetője és edzője. Legeredményesebb tanítványával,
Battai Sugár Katinkával 9 éves kora óta dolgozik együtt. Dávid László tanítványa továbbá a junior korosztály hazai ranglistájának élmezőnyébe tartozó Bányay Marcell és K. Szabó Mátyás is. A kadétok között ugyancsak az ő szakmai irányításával készül a sokra hivatott Kónya Csenge, valamint Wladimir Véda többszörös magyar bajnok utánpótlás versenyző is. Évtizedes munkájával számos tehetséget nevelt a debreceni vívásnak, köztük felnőtt olimpikont és világbajnok versenyzőt debreceni színekben, valamint utánpótlás világklasszisokat, a jövő reménységeit. 2021 óta az ő szakmai irányításával készül a háromszoros paralimpiai ezüstérmes Osváth Richárd is.
Makray Balázs labdarúgó, korábbi ifjúsági B és olimpiai válogatott kerettag . 1973 óta tevékeny résztvevője a debreceni sportéletnek. 1973 és 1974 között az akkor NB I B-s DVSC labdarúgója, majd 1977-ig vezetőedzője volt. Edzősködése alatt majdnem sikerült az első évben feljutni az NB I-be. Ezt követően a DVSC Módszertani Osztályán dolgozva több szakosztály koordinálásában is részt vett. Az 1980-as évek elején az elsőosztályú DMVSC pályaedzője lett. Ezt követően külföldön edzősködött. Hazatérése után a Debreceni Kinizsi, a DUSE, a DEAC és más megyei csapatok edzője volt.
A DSI labdarúgóedzőjeként és a józsai Gönczi Pál Általános Iskolában utánpótlásedzőként tevékenykedett, ahol többek között Varga József későbbi válogatott labdarúgónak is megadta a kezdő szakmai segítséget. 2001-ben a Magyar Kupa-győztes DVSC szakmai stábjának volt tagja. Dolgozott a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Sportigazgatóságán, valamint a Debreceni Egyetem Testnevelés Tanszékén is. Számos egyetemi bajnokságban vezette győzelemre az egyetem csapatait különböző sportágakban. A Testnevelési Főiskola tanári szakán végzett. Az itt szerzett tudást később az edzőképzésben tudta hasznosítani. A Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei középfokú labdarúgóedzői tanfolyamokat vezette.
Hatvani-díjasok: Prof. Dr. Csanádi Zoltán és Prof. Dr. Illés Árpád
A Debrecen Város Hatvani-díja elismerést a közgyűlés azon személyeknek vagy szervezeteknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki; valamint átfogó életműveket ismer el vele. Idén a közgyűlés Debrecen Város Hatvani-díja elismerő díjat adományozott Prof. Dr. Csanádi Zoltánnak és Prof. Dr. Illés Árpádnak
Prof. Dr. Csanádi Zoltán egyetemi tanár, intézetvezető, klinikaigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, belgyógyász, kardiológus szakorvos. 1992-95 között Kanadában dolgozott, ahol a szívritmuszavarok kezelésének új, katéteres és beültethető eszközös technikáit sajátította el. Hazatérését követően ezeket a módszereket sikerült Magyarországon meghonosítania. Az elmúlt 20 évben a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikáján létrehozta az Aritmológiai Centrumot, amit az Európai Szívritmus Társaság hivatalos oktatóközpontként akkreditált, s 2017-től a Kardiológiai Klinika igazgatója.
2002-ben PhD fokozatot szerzett, 2011-ben habilitált, 2016-ban kapta meg az MTA Doktora címet. 2019-22 között a Magyar Kardiológusok Társasága Elnöke volt, megkülönböztetett tagja az Európai Kardiológus Társaságnak és az Amerikai Kardiológus Kollégiumnak. Munkáját az Emberi Erőforrások minisztere 2021-ben az egészségügyben adható legrangosabb szakmai kitüntetéssel, a Semmelweis-díjjal ismerte el. Ugyanebben az évben Hajdú-Bihar Megyei Príma Díjjal tüntették ki. 2023-ban megkapta a Magyar Kardiológusok Társasága legmagasabb elismerését, a Társaság Aranyérmét.
Prof. Dr. Illés Árpád a 1983-ban summa cum laudediplomázott általános orvosként a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően belgyógyászatból, kardiológiából, hematológiából, valamint klinikai immunológia és allergológiából szerzett szakvizsgát. A PhD tudományos fokozatot klinikai orvostudományi területen 1999-ben szerezte meg, 2005-ben habilitált, míg az MTA doktora címet 2012-ben nyerte el. Az egyetem elvégzése után a Debreceni Orvostudományi Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikáján kezdte meg tevékenységét. 1988-tól egyetemi tanársegéd, 1995-től egyetemi adjunktus, majd 2003 júliusától egyetemi docens kinevezést kapott. 2003-tól immunhematológiai részlegvezető egyetemi docens.
2008-tól általános igazgatóhelyettesi feladat ellátására kapott megbízást a Belgyógyászati Intézetben. 2012-től a Belgyógyászati Klinika B Épületének vezetője és a Belgyógyászati Intézet Hematológiai Tanszékének vezetője. Évtizedek óta kiemelkedő, aktív oktatói tevékenységet végez magyar és angol nyelven egyaránt, az egyetemi oktatási szintek valamennyi formájára kiterjedően. Hazai és külföldi szaklapokban 656 publikációja jelent meg. Számos könyvfejezetet írt, illetve folyóiratok szerkesztésében is részt vállal. Kiterjedt együttműködési kapcsolatokkal, gyógyító, oktatói, és kutatói tapasztalatokkal rendelkezik.