Barcsa Lajos: lehet, hogy valamikor a hármas után egy négyes villamosvonal is kiépülhet Debrecenben – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.08.06. 08:05 | Frissítve: 2021.08.06. 11:29
Debrecen - Az alpolgármester elmondta, a Debrecen 2030 programban hangsúlyos szerepet kap a gazdaságfejlesztés, de a közlekedés, az oktatás és a város élhetőségének biztosítása is fontos.
Közép-Európa egyik legnagyobb ipari fejlesztése valósul meg jelenleg Debrecenben, mintegy 1000 hektáron, melynek közel 70 százaléka már tulajdonosra lelt. 2015 óta a városba érkezett új beruházások értéke meghaladta a 710 milliárd forintot, ezzel egyidejűleg több ezer munkahely létrehozását jelentettek be. Az önkormányzat a fejlesztések során nemcsak a nagyvállalatokra figyel, hanem a helyi gazdaság élénkítésében a kis- és középvállalkozások támogatására is. Ehhez ipari területeket biztosítsanak. A fejlődés és annak folytonossága érdekében a város komplex, fenntartható fejlesztési programot dolgozott ki, Debrecen 2030 néven, mellyel Magyarország keleti régiójának és a Kárpát-medence észak-keleti régiójának is központjává, összességében a közép-európai régió meghatározó nagyvárosává válhat.
Barcsa Lajos az olimpiához hasonlítva a gazdasági fejlesztéseket azt mondta: egyik esetben sem azonnal érkezik a siker, ezért „nagyon keményen meg kell dolgozni”. Rámutatott, már 2014 környékén is megjelentek olyan ipari szereplők a városban, akik az új debreceni gazdaság alapjait jelentették, és már akkor úgy vélték, ezen az úton kell tovább haladni.
- Azt mondhattuk az elmúlt önkormányzati ciklus végén, hogy sikerrel vettük az akadályokat, hiszen 80 százalékkal nőtt az iparűzési adóbevétele a városnak. Nyilván a pandémia visszavetett ezen a fejlődésen, de nagyon bizakodók vagyunk abban, hogy a következő években a pandémia elmúltával a fejlődés nem állhat meg – mondta az alpolgármester.
Hozzátette, a folyamatosan betelepülő cégek az új munkahelyek létrehozása mellett új hozzáadott értéket is hoznak a városba, a cél pedig az, hogy itt ne álljon meg a fejlődés.
- Nemcsak az országban, hanem talán Közép-Európában se nagyon jellemző, hogy ezer hektáros ipari területet fejleszt a város egyszerre. Nyilván ez nagyon fontos előkészítéseket jelent, igényli a kormány mindenkori támogatását is, hiszen enélkül nem tudtunk volna ilyen mértékű iparfejlesztésbe fogni
– hangsúlyozta Barcsa Lajos.
Debrecen 2030 program
Az alpolgármester kiemelte, fontos, hogy ne csak a városvezetés próbálja meggyőzni a cégeket, hanem akár nemzetközi szervezetek is elismerjék a városban folyó munkát.
- Például a Financial Times Debrecent top tízes befektetésre alkalmas városnak titulálta. Ez olyan hívószó akár a legnagyobb beruházóknak, amely egy objektív kritériumrendszer alapján ajánlja a várost, és ezzel szoktunk is érvelni – tette hozzá.
Barcsa Lajos hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztés mellett fontos, hogy a város élhetősége is megmaradjon. Mint mondta, nem elég csak arra koncentrálni, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, és ezáltal a debreceni oktatási rendszerben végzett fiatalok itt maradjanak. Kiemelte, a kormány is elfogadta és forrásokkal is biztosítja a Debrecen 2030 programot, amely nemcsak a gazdaság, hanem például a közlekedés, az oktatás illetve a jóléti szolgáltatások fejlesztését is magában foglalja.
- Az csak az egyik része, hogy a gazdaságot fejlesztjük, de ez nem elég, hiszen ha a gazdaságot fejlesztjük, ugyanakkor az élhetőség nem biztosított, ugyanúgy el fognak menni a tehetségeink és akkor nem értünk el semmit
– mutatott rá.
Közlekedésfejlesztés
Barcsa Lajos emlékeztetett, hogy nemrég elkészült a Vágóhíd utca Hajnal utcára kanyarodó plusz sávja, elkezdődött a már régóta várt Nyíl utca – Hadházi úti csomópont átalakítása, hamarosan elindítja az állami szervezet az Ótemető és Rakovszky utcák sávbővítéseit, de ide tartozik még a nyugati kiskörút megújításának harmadik szakasza és a Bethlen utca és az Egyetem sugárút bővítése is. Emellett pedig a közösségi közlekedésre is nagy hangsúlyt fektetnek.
- A közösségi közlekedés az egyik olyan rendszer, amely fenntarthatóságot biztosít, ezért tettük be annak idején a hármas villamost például a Debrecen 2030 programba. A hármas villamos a Tócóskertet fogja elérni, behálózni, ezáltal az ottaniak közlekedése könnyebbé válik – mutatott rá.
Emellett vizsgálják a különböző vasútvonalak tömegközlekedésbe való bevonhatóságát is. Példaként említette, hogy a 100-as vasútvonal elérte Debrecen határát. Itt a következő fontos lépés a főpályaudvar projektje lesz, amely – hangsúlyozta – „nem állt le, hanem jelenleg is zajlik az újratervezés”. Továbbá azt is vizsgálják a vasúti megállóhelyek esetében, hogyan lehetne elővárosi vasútként használni ezeket.
- Lehet, hogy valamikor a hármas után egy négyes villamosra is sor kerülhet. Ez vizsgálat tárgya, de ezzel a déli városrészt szeretnénk majd bekötni Debrecen tömegközlekedési kötöttpályás hálózatába
– mondta az alpolgármester.
Kis- és középvállalkozások támogatása
Mint ismert, KKV-parkot alakít ki a város a Déli Gazdasági Övezetben. Barcsa Lajos elmondta, a debreceni kis- és középvállalkozások komoly fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, jelentős szerepük van a városban a foglalkoztatás és az árbevétel szempontjából is. Pályázati rendszert alakítottak ki, az önkormányzat Pályázati Bizottsága dönt arról, mely vállalatok kezdhetik meg első körben új telephelyük kialakítását.
- Mi azzal tudunk segíteni, hogy megfizethető áron telket biztosítunk és minden olyan terhet, ami nem biztos, hogy egy kis- és középvállalkozó feladata volna – például egy közmű kialakítása – leveszünk róluk, így nekik csak a saját épületükkel és tevékenységükkel kell foglalkozni – mondta.
Hozzátette, már a meghirdetést követő napon közel negyven pályázat érkezett be. Rámutatott, első körben 14 hektárt jelöltek ki erre a célra, de a későbbiekben 60 hektárt biztosít majd a város a kkv-k számára.
Barcsa Lajos arról is beszélt, hogy az Északnyugati Gazdasági Övezetben 500 hektárban maximalizálták a területet, ezt nem is szeretnék tovább bővíteni. A Déli Ipari Park 600 hektáros területet jelent, 100 hektárnyit már értékesítettek, a fennmaradó ötszáz azonban nem teljes mértékben a város tulajdona. Mint mondta, a területfelvásárlás a befektetői érdeklődéstől is függ.
- Ha 2050-ben gondolkodunk, nagyon szeretnék akkor ott állni a Déli Ipari Park bejáratánál azzal, hogy megtelt az ipari park. Azt gondolom, hogy akkor Debrecen is kész lesz, hiszen annyi munkahelyet hozunk létre, amely a város jelen évszázadát jelentős mértékben meg fogja határozni
– hangsúlyozta.
Hozzátette, infrastrukturális fejlesztések is szükségesek lesznek ahhoz, hogy egyre vonzóbbá váljon a város. Rámutatott, Debrecen közigazgatási területén kétszázezren élnek, az agglomerációt is bevonva pedig már négyszázezres városról beszélhetünk. A további fejlesztések révén pedig „mindenképp növekedés várható”.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: